Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-06 / 8236. szám
Népszava, 1992.ápr.1 2T Visszarendeződés vagy a gazda felelőssége ? Eörsi és Egrin szerint elfogadhatatlan a privatizációs törvénycsomag — Katona: nincs szó központosításról A kormány korábban egyetlen privatizációs törvényt szeretett volna elfogadtatnia parlamenttel. Végül olyan döntés született, hogy három egymással összefüggő törvénycsomagot nyújtanak be. Így került a Ház asztalára az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó két törvény. Az egyik a tartósan, a másik az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szól. A harmadik pedig — szokásos módon — az átmeneti intézkedéseket rögzíti. A Népszava kérdésére Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő elmondotta, hogy ennek a parlamentnek a történetében ez az első olyan törvényjavaslat-csomag, amely még módosító indítványokkal sem javítható. A frakció véleménye az, hogy teljesen új törvényre lenne szükség. A magyarországi vállalatok 1968 óta bizonyos önállóságot élveznek. Felülről a cégek döntéseibe a minisztériumok sem szólhattak bele. Ennek volt köszönhető, hogy Magyarország a piacgazdaság kiépítése során sokkal előrébb tart, mint a környező országok. A most beterjesztett törvényjavaslatok erről a fejlődési pontról való visszarendeződést szolgálják. Ilyen hatalmas vagyont, mint amelyet most egyetlen részvénytársaságba kíván vonni a kormány, sokkal megfontoltabban kellene létrehozni. A törvényjavaslatokból kimarad a társadalmi kontroll. Sem a parlamentnek, sem bizottságainak nincsen beleszólása abba, hogy mi történjen ezzel a vagyonnal. A kormány saját maga döntheti el, hogy számára mi élvez prioritást. Mint mindenütt, az ördög itt is a részletekben búvik meg — mondotta a honatya. Hiányzik a törvényjavaslatokból az úgynevezett politikai finanszírozás tilalma. A kormány képes olyan alapítványokat létrehozni, amelyekkel rejtett módon életben tarthat vállalatokat, amelyek gazdaságilag nem állnának meg önállóan a lábukon. Hiányzik a keresztfinanszírozás tilalma is. A szegény vállalatokat a gazdagok továbbra is támogathatják nyereségükből, saját továbbfejlesztésük helyett. A törvényjavaslatból hiányzik az összeférhetetlenség tilalma is. Nem szerepel, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottságokba milyen beosztásokban lévők nem lehetnek tagok. Arról sem olvashatunk a törvényjavaslatban, hogy ki nevezi ki a felügyelőbizottságok és az igazgatóságok elnökeit és tagjait. Ilyen alapon a kormánypártoknak lehetőségük nyílik arra, hogy kedvezményezetteiket a cégek vezetőségébe szakértelem nélkül is — miként ez az elmúlt rendszer menedzsereivel történt — kinevezhessék. Hasonlóképpen elfogadhatatlannak tartja a törvénycsomagot Ugrin Emese, a kisgazda 10-ek frakcióvezetője. A képviselőnő szerint a 2 ezer milliárd forint értékű vagyon kezelésére kialakított mamut részvénytársaság működésképtelen. A kormány, miután a 11 tagú igazgatótanácsba és felügyelőbizottságba a saját embereit ülteti be, gyakorlatilag újraállamosítást hajt végre. Hiányzik a törvényekből, hogy milyen jellegű tevékenységeket kívánnak a részvénytársaság hatálya alá vonni. Nem mindegy, hogy ez a MÁV, amelyre aligha akad vevő, vagy a bányavállalatok ugyancsak nehéz helyzetben lévő csoportja. A képviselőnő nem értett egyet azzal sem, hogy a kormány szabadon átcsoportosíthatja a vagyont, az ideiglenes kategóriából a tartósba, illetve fordítva. Helyesebb lett volna — mondotta Ugrin Emese —, ha a privatizációs törvényeket az államháztartási és a vagyonpolitikai irányelveket rögzítő törvények elfogadása után nyújtja be a kormány. A privatizációs törvény tárgyalása során Katona Kálmán MDF-es képviselő az állam vállalkozói vagyonával összefüggő jogszabály módosítására nyújtott be indítványt. Először ennek lényegéről kérdeztük. — A privatizáció kezdete óta sok visszajelzést kaptam, amelyek arról tanúskodnak, hogy egy sor eleminek tűnő dolog nincs rögzítve, pedig a félreértések és félreértelmezések elkerüléséhez erre nagy szükség van. Ezért javasoltam most, hogy az igazgatótanácsba való választás és visszahívás szabályait rögzítse a törvény. Fontos leszögezni például azt is: a dolgozói képviselőt ne a tulajdonos delegálja, hanem a dolgozók, hiszen az 6 érdeküket kell védeni a tulajdonossal szemben. — A privatizációnak ez valóban egy részkérdése, bár igen fontos. Az egész folyamatot emellett sok kritika éri amiatt, hogy számos ponton előbukkan az állami központosítási, de legalábbis megtartási szándék lólába. Egyetért ezzel? — Nem, semmiképpen. Nem érzem központosításnak azt a szándékot, hogy ami az állam tulajdonában marad, annak legyen felelős gazdája, ahol pedig privatizálnak, ott megfelelő szakértelemmel tegyék. A két feladat sok egy intézménynek, ezért kell szétválasztani. — Sokat vitatott kérdés a privatizáció tempója ds. Van, aki gyorsítaná, mások az elkótyavetyéléstől tartanak. — Az ütemet egy dolog határozhatja meg: az, hogy mennyi a rendelkezésre álló tőke. Nálunk kevés, főleg a hazai. Mindemellett nem látom a dolgot lassúnak, és nem osztom a nyugati sajtóban itt-ott felbukkanó aggodalmat sem. B. M. — V. Zs.
