Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-01 / 8233. szám

Magyar Hírlap, 1992.márc.28. ! 3 Debreczeni Józseffel, az MDF országgyűlési képviselőjével beszélget Bánki András Vissza a nyugodt erő stílusához Csurkával az a legnagyobb probléma, hogy ő mindenféle egyeztetés nélkül előreszalad, radikálisan véleményt nyilvánít. S akkor nekünk akozott kell választanunk, hogy hallgatunk, mert a pártnak kifelé egyseges képet kell mutatnia, vagy pedig vállaljuk a vitát a nyilvánosság előtt is. Most mar eljutottunk a nyilvános vitáig — nyilatkozik lapunknak Debreczeni József országgy űlési képviselő, akitől abból az alkalomból kértünk interjút, hogy a mull heten bejelentették: az MDF liberális fóruma az eddigieknél nagyobb befolyásra törekszik a párt politikájának alakításában. Az egyeztetései politika karakteres jegye lesz t az uj MDF-politikának. Nagyon fontos, hogy Antall József is látja annak szükségességét, hogy a vitatott kezdéseket tisztázzuk, hogy a nyugodt erő stílusához visszataláljon az MDF. Ahhoz a tentrumpárti arculathoz, amellyel a választásokat megnyerte, és amellyel a következő választásokat is van eselye megnyerni — mondja a képviselő. j — Ha most vasárnap lennének a választások, elmenne-e szavazni, s ha igen. kire szavazna és mién? — Eleiemben eddig egyszer sza­vaztam képviselőválasztáson. A Ká­dár-rendszer idején soha nem men­tem el. hogy kiválasszam az egy je­löli közül azt. akiben a legjobban bí­zom. 1989-ben, amikor az időközi választásokon én voltam az egyik je­löli Kecskeméten, méltánytalannak véltem, hogy saját magamra szavaz­zak, tudniillik magamat tartottam a legalkalmasabbnak az öt jelölt közül. 1990-ben adtam le az eddigi egyetlen voksomat az MDF-listára; személyre akkor sem szavaztam, hiszen ismét jelölt voltam. Természetesen most is elmennék szavazni és természetesen az MDF-re szavaznék. — Mién? — Nem pusztán azért, mert MDF-tag és MDF-képviselő vagyok. Nyil­ván azért vagyok MDF-tag és képvi­selő, mert úgy ítélem meg, hogy az MDF ma az egyetlen igazán kor­mányképes erő. Az SZDSZ-t nem tartom annak, erről éppen a közel­múltban írtam le a véleményemet a Magyar Hírlapban. A Fideszt erősen túlértékeli a közvélemény. Az MSZP a múltja miatt nem alkalmas erre a szerepre. Az MDF eddigi kormány­zati tevékenysége a garancia szá­momra. E rendkívül nehéz, hatalmas horderejű átalakulás során nem kö­vetkezett be a sokak által jósolt gaz­dasági összeomlás. A konszolidáció és egy lehetséges konjunktúra előjelei már mutatkoznak a gazdaságban, a társadalmi konfliktusok nem vezettek robbanáshoz. Nemzetközi elfogadott­ságunk azt jelzi, hogy nemcsak sza­lonképesnek tartják ezt a kormányt, hanem igen kedvezően ítélik meg a működését. • v. — Az itthoni közvéleménykutatá­sok viszont azt mutatják, hogy roha­mosan csökken az MDF népszerűsé­ge, a legutóbbi Gallup vizsgálatban a megkérdezettek 13 százaléka szavaz­na most az MDF-re. — 1989-ben, az első parlamenti ülés előtti estén Mark Palmer ameri­kai nagykövet meghívott bennünket, az akkor frissen megválasztott ellen­zéki képviselőket: Raffay Ernőt, Ro­j szik Gábort. Marx Gyulát és engem vacsorára. Akkor ott azt mondtam, hogy az a párt, amelyik az első sza­bad választásokat meg fogja nyerni, az a következő választások biztos vesztese lesz. és az a kormány, ame­lyik az első választások eredménye­ként megalakul, az kamikáze kor­mány lesz. Ehhez képest az. hogy a választási ciklus közepén az MDF népszerűsége 10-20 százalék közön mozog, sokkal jobb helyzet, mint amilyet én annakidején nagyon pesszimistán sejtenem. Ha a ’93-’94- re valószínűsíthető gazdasági kon­junktúra bekövetkezik és ez az élet­­színvonal javulásában is érzékelhető lesz, akkor biztos vagyok benne, hogy a kormány megítélése rohamo­sán javulni fog. Tehát a 94-es válasz­­> tások megnyerését nagyon reális le­hetőségnek látom az MDF számára. — Megint csak közvélemény-ku­­t- tatásra hivatkozom: a megkérdezet­­| tek az MDF jobbratolódását érzéke­­\ lik, miközben maguk középre tarta­nak. Azt gondolom, ez is közrejátszik abban, hogy a korábbi MDF-válasz­tók elriadnak, elhidegülnek a Ma­gyar Demokrata Fórumtól. ' —Az MDF-nek a közvélemény­ben megjelenő képe ma valóban nem olyan, amelynek alapján azt lehetne remélni, hogy nyerhet majd a válasz­tásokon. Nem egy centrumpártnak, nem egy kiegyensúlyozott pártnak, nem annak a nyugodt erőnek a képe ez, airiivel a választásokat megnyer­tük. Ennek szerintem két oka van. Áyt egyik: a magyar tömegkommuniká­cióban az indokoltnál jóval kedvezőt­lenebb az MDF megítélése. Túlhang­súlyozzák a populista megnyilvánulá- i sokat, a jobbratolódás jeleit, tekin­­■ télyelvúnek mutatják a pártot és a kormányt. De van az éremnek másik oldala is: maga az MDF — 1989- hez, '90-hez képest — valóban jobb­­; ra tolódon. Három területet kell meg­vizsgálni. Az egyik maga a lagsag. A gyűléseken, demonstrációkon fölerő­södött a radikális hang. fölerősödött az indulatos érzelmi politizálás. Ez sokakat taszít. A másik: a parlamenti frakció. Itt differenciáltan kell fogal­mazni. Nem vitatom, itt is vannak megnyilvánulásai a keményebb, radi­kálisabb politizálásnak. Nem kerülhe­tem el, hogy kimondjam Csurka Ist­ván nevet. Az ő politikai vonala, stí­lusa az, ami mindenekelőtt alkalmat ad a kritikákra. Súlya a frakcióban kétségkívül erősödött. A Magyar Fó­rum — amelyaz MDF-tagság első számú olvasmánya — és a Vasárnapi Újság-beli rádiójegyzetek révén nags hatást gyakorol az MDF belső közvé­leményére. Ez közvetve úgy kerül vissza a frakcióba, hogy amikor a képviselő otthon, a választókerületé- 1. ben a választókkal. vagy MDF-szer- I vezetében a tagsággal, a politikai 1 gyűlések hangulatával szembesül, ak­­' kor úgy érzi. hogy a Csurka-féle poli­tizálásnak igen nagy a bázisa, hogy ez a nép hangja. Azt hiszem, nagyon sokan összekeverik ezt a belső, ezote­rikus közeget a közvéleménnyel: az MDF-gy ülésre járók, az ott aktívban politizálok vélekedését a társadalmi közvélekedéssel. Ezzel szemben a frakción belül a másfajta, a liberális szellemiségű, illetve kevésbé indula­tos. józan, megfontolt reálpolitikának ! a bázisa erősebb, mint én hittem. Ezt | nemcsak az mutatja, hogy Kulin Fe­­j renc megelőzte Csurkát a frakcióel- I nökségi választásokon és Elek István 1 — aki a nyilvánosság előtt is több­ször konfrontálódon vele — bekerült az elnökségbe. A szavazatszámláló bizottság tagja voltam, és sok olyan szavazólapot láttam, amelyen Csurka és Elek neve együtt szerepelt. Tehát sokan akarják, hogy a különféle poli­tikai stílusok, vélekedések integrálód­janak, legyenek belső viták és legyen egyeztetés a politikában. Csurkával az a legnagyobb probléma, hogy ő mindenféle egyeztetés nélkül előre­szalad, és radikálisan véleményt nyil­vánít. S akkor nekünk aközött kell választanunk, hogy hallgatunk, men a pártnak kifelé egységes képet kell mutatnia, vagy pedig vállaljuk a vitát a nyilvánosság élőn is. Most már el­jutottunk a nyilvános vitáig. — Csurka Isnán nem tiltakozik a: ellen, hogy 5 a: MDF faltörő kosa — Golyófogónak is szívesen ne­vezi magát. Mondtam is egyszer ne­ki: h?óem állná! ki Pista olyan sok­szor golyófogónak, akkor kevesebbet lőnének ránk.

Next

/
Thumbnails
Contents