Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-01 / 8233. szám
Magyar Hírlap, 1992.márc.28. ! 3 Debreczeni Józseffel, az MDF országgyűlési képviselőjével beszélget Bánki András Vissza a nyugodt erő stílusához Csurkával az a legnagyobb probléma, hogy ő mindenféle egyeztetés nélkül előreszalad, radikálisan véleményt nyilvánít. S akkor nekünk akozott kell választanunk, hogy hallgatunk, mert a pártnak kifelé egyseges képet kell mutatnia, vagy pedig vállaljuk a vitát a nyilvánosság előtt is. Most mar eljutottunk a nyilvános vitáig — nyilatkozik lapunknak Debreczeni József országgy űlési képviselő, akitől abból az alkalomból kértünk interjút, hogy a mull heten bejelentették: az MDF liberális fóruma az eddigieknél nagyobb befolyásra törekszik a párt politikájának alakításában. Az egyeztetései politika karakteres jegye lesz t az uj MDF-politikának. Nagyon fontos, hogy Antall József is látja annak szükségességét, hogy a vitatott kezdéseket tisztázzuk, hogy a nyugodt erő stílusához visszataláljon az MDF. Ahhoz a tentrumpárti arculathoz, amellyel a választásokat megnyerte, és amellyel a következő választásokat is van eselye megnyerni — mondja a képviselő. j — Ha most vasárnap lennének a választások, elmenne-e szavazni, s ha igen. kire szavazna és mién? — Eleiemben eddig egyszer szavaztam képviselőválasztáson. A Kádár-rendszer idején soha nem mentem el. hogy kiválasszam az egy jelöli közül azt. akiben a legjobban bízom. 1989-ben, amikor az időközi választásokon én voltam az egyik jelöli Kecskeméten, méltánytalannak véltem, hogy saját magamra szavazzak, tudniillik magamat tartottam a legalkalmasabbnak az öt jelölt közül. 1990-ben adtam le az eddigi egyetlen voksomat az MDF-listára; személyre akkor sem szavaztam, hiszen ismét jelölt voltam. Természetesen most is elmennék szavazni és természetesen az MDF-re szavaznék. — Mién? — Nem pusztán azért, mert MDF-tag és MDF-képviselő vagyok. Nyilván azért vagyok MDF-tag és képviselő, mert úgy ítélem meg, hogy az MDF ma az egyetlen igazán kormányképes erő. Az SZDSZ-t nem tartom annak, erről éppen a közelmúltban írtam le a véleményemet a Magyar Hírlapban. A Fideszt erősen túlértékeli a közvélemény. Az MSZP a múltja miatt nem alkalmas erre a szerepre. Az MDF eddigi kormányzati tevékenysége a garancia számomra. E rendkívül nehéz, hatalmas horderejű átalakulás során nem következett be a sokak által jósolt gazdasági összeomlás. A konszolidáció és egy lehetséges konjunktúra előjelei már mutatkoznak a gazdaságban, a társadalmi konfliktusok nem vezettek robbanáshoz. Nemzetközi elfogadottságunk azt jelzi, hogy nemcsak szalonképesnek tartják ezt a kormányt, hanem igen kedvezően ítélik meg a működését. • v. — Az itthoni közvéleménykutatások viszont azt mutatják, hogy rohamosan csökken az MDF népszerűsége, a legutóbbi Gallup vizsgálatban a megkérdezettek 13 százaléka szavazna most az MDF-re. — 1989-ben, az első parlamenti ülés előtti estén Mark Palmer amerikai nagykövet meghívott bennünket, az akkor frissen megválasztott ellenzéki képviselőket: Raffay Ernőt, Roj szik Gábort. Marx Gyulát és engem vacsorára. Akkor ott azt mondtam, hogy az a párt, amelyik az első szabad választásokat meg fogja nyerni, az a következő választások biztos vesztese lesz. és az a kormány, amelyik az első választások eredményeként megalakul, az kamikáze kormány lesz. Ehhez képest az. hogy a választási ciklus közepén az MDF népszerűsége 10-20 százalék közön mozog, sokkal jobb helyzet, mint amilyet én annakidején nagyon pesszimistán sejtenem. Ha a ’93-’94- re valószínűsíthető gazdasági konjunktúra bekövetkezik és ez az életszínvonal javulásában is érzékelhető lesz, akkor biztos vagyok benne, hogy a kormány megítélése rohamosán javulni fog. Tehát a 94-es válasz> tások megnyerését nagyon reális lehetőségnek látom az MDF számára. — Megint csak közvélemény-kut- tatásra hivatkozom: a megkérdezet| tek az MDF jobbratolódását érzéke\ lik, miközben maguk középre tartanak. Azt gondolom, ez is közrejátszik abban, hogy a korábbi MDF-választók elriadnak, elhidegülnek a Magyar Demokrata Fórumtól. ' —Az MDF-nek a közvéleményben megjelenő képe ma valóban nem olyan, amelynek alapján azt lehetne remélni, hogy nyerhet majd a választásokon. Nem egy centrumpártnak, nem egy kiegyensúlyozott pártnak, nem annak a nyugodt erőnek a képe ez, airiivel a választásokat megnyertük. Ennek szerintem két oka van. Áyt egyik: a magyar tömegkommunikációban az indokoltnál jóval kedvezőtlenebb az MDF megítélése. Túlhangsúlyozzák a populista megnyilvánulá- i sokat, a jobbratolódás jeleit, tekin■ télyelvúnek mutatják a pártot és a kormányt. De van az éremnek másik oldala is: maga az MDF — 1989- hez, '90-hez képest — valóban jobb; ra tolódon. Három területet kell megvizsgálni. Az egyik maga a lagsag. A gyűléseken, demonstrációkon fölerősödött a radikális hang. fölerősödött az indulatos érzelmi politizálás. Ez sokakat taszít. A másik: a parlamenti frakció. Itt differenciáltan kell fogalmazni. Nem vitatom, itt is vannak megnyilvánulásai a keményebb, radikálisabb politizálásnak. Nem kerülhetem el, hogy kimondjam Csurka István nevet. Az ő politikai vonala, stílusa az, ami mindenekelőtt alkalmat ad a kritikákra. Súlya a frakcióban kétségkívül erősödött. A Magyar Fórum — amelyaz MDF-tagság első számú olvasmánya — és a Vasárnapi Újság-beli rádiójegyzetek révén nags hatást gyakorol az MDF belső közvéleményére. Ez közvetve úgy kerül vissza a frakcióba, hogy amikor a képviselő otthon, a választókerületé- 1. ben a választókkal. vagy MDF-szer- I vezetében a tagsággal, a politikai 1 gyűlések hangulatával szembesül, ak' kor úgy érzi. hogy a Csurka-féle politizálásnak igen nagy a bázisa, hogy ez a nép hangja. Azt hiszem, nagyon sokan összekeverik ezt a belső, ezoterikus közeget a közvéleménnyel: az MDF-gy ülésre járók, az ott aktívban politizálok vélekedését a társadalmi közvélekedéssel. Ezzel szemben a frakción belül a másfajta, a liberális szellemiségű, illetve kevésbé indulatos. józan, megfontolt reálpolitikának ! a bázisa erősebb, mint én hittem. Ezt | nemcsak az mutatja, hogy Kulin Fej renc megelőzte Csurkát a frakcióel- I nökségi választásokon és Elek István 1 — aki a nyilvánosság előtt is többször konfrontálódon vele — bekerült az elnökségbe. A szavazatszámláló bizottság tagja voltam, és sok olyan szavazólapot láttam, amelyen Csurka és Elek neve együtt szerepelt. Tehát sokan akarják, hogy a különféle politikai stílusok, vélekedések integrálódjanak, legyenek belső viták és legyen egyeztetés a politikában. Csurkával az a legnagyobb probléma, hogy ő mindenféle egyeztetés nélkül előreszalad, és radikálisan véleményt nyilvánít. S akkor nekünk aközött kell választanunk, hogy hallgatunk, men a pártnak kifelé egységes képet kell mutatnia, vagy pedig vállaljuk a vitát a nyilvánosság élőn is. Most már eljutottunk a nyilvános vitáig. — Csurka Isnán nem tiltakozik a: ellen, hogy 5 a: MDF faltörő kosa — Golyófogónak is szívesen nevezi magát. Mondtam is egyszer neki: h?óem állná! ki Pista olyan sokszor golyófogónak, akkor kevesebbet lőnének ránk.
