Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-06 / 8236. szám
Új Magyarország, 1992.ápr.1 Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján törvénymódosítást fogadott el az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról. Ennek lényege, hogy az e célra tavaly megszavazott költségvetési támogatást a Ház most megtoldotta 226 millió 498 ezer forinttal, amiből újabb 49, önhibáján kívül bajba jutott önkormányzat kaphat támogatást. A most megszavazott pótlólagos támogatásokról azután döntött a Ház, hogy az önkormányzati bizottság felkérésére az Állami Számvevőszék megvizsgálta a tavaly elutasított kérelmeket. A számvevőszék úgy találta, hogy a teljesen, vagy részben elutasított 234 önkormányzati kérelemnél 192 esetben nem felelnek meg a valóságnak az indokló adatok. A jelentős eltérések miatt a parlament önkormányzati bizottsága négy esetben egyenesen a már jóváhagyott támogatások lefaragására tett javaslatot. így az Országgyűlés határozata nyomán Dömsbd, Geszteréd és Petneháza települési, illetve N'ógrád megye önkormányzataitól összesen 39 millió 260 ezer forint kiegészítő támogatást vonnak vissza. A pótlólagosan megszavazott támogatási összegeket a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon beiül folyósítják az érintett önkormányzatok számára. A visszavont támogatásokat ugyanilyen határidőn belül kell visszafizetniük az érintetteknek Az Országgyűlés tegnap Csépe Béla indítványa alapján módosította a személyi jövedeíemadóról szóló törvényt. Az egyik lehetőség szerint az egyéni vállalkozó az általános forgalmi adót és a fogyasztási adót nem tartalmazó árbevétel 3 százalékát fizeti be adóelőlegként. Mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozóknál állati termékek értékesítése esetén az áfával és a fogyasztási adóval csökkentett árbevétel 03 százaléka, növényi termékek értékesítése esetén pedig 23 százaléka az adóelőleg. A másik választható eljárás: az egyéni vállalkozó negyedévenként az év elejétől számított jövedelem 20 százaléka és az év során már befizetett adóelőleg különbözeiének megfelelő összeget fizeti meg adóelőlegként. Ebben az esetben a költségekkel, az áthozott veszteséggel, illetve az amortizációval csökkentett árbevétel minősül jövedelemnek. Ugyancsak Csépe Béla módosító indítványa nyomán került a törvénybe az a passzus, amely kimondja: mentes az adó alól - ha a törvény másként nem rendelkezik -, az önsegélyező egyesület és az önsegélyező alapítvány által egészjégügvi és szociális céllal nyújtott természetbeni és pénzbeni ellátás, ha az alapítók, illetve a csatlakozók hozzájárulásukat nem számolták el költségként, illetve nem vettek igénybe kedvezményeket ezzel összefüggésben. » Kedden délután a T. Ház módosította a földtörvényt. Ennek értelmében egt’ hónappal meghosszabbodik az a határidő, amelyen belül a szövetkezeteknek ki kell kérniük a vagyonátadó bizottságok engedélyét, mielőtt vagyonukat elidegenítik. A most módosított 1991. évi XIII. törvény éi elmében ugyanis a szövetkezetek átalakulásában fontos szerepet játszó vagyonátadó bizottságok március 31-éig működtek volna. A szövetkezeti átalakulási törvény rendelkezéseinek megfelelően a vagvonnevesítő közgyűlések megtartásának végső határideje ezzel szemben április 30. A javaslattal annak kívánták elejét venni, hogy a szövetkezeti vagyont ez alatt az egy hónap alatt elkótyavetyéljék. A törvény április 1-jével lép hatályba. Interpellációk Az „első kommunista gyilkosságsorozatra", az 1945. tavaszi, 25 áldozatot követelő gyömrői kivégzésekre emlékezett interpellációjában Török Gábor. A Demokrata Fórum képviselője felidézte, hogy az aljas politikai szándéktól vezérelt gyilkosságokat a kommunisták a rendőrség álcája alatt követték el, majd tussolták eL A törvényhozó közzétette az elhunytok - túlnyomórészt köztisztviselők-névsorát, kérve az ártatlan áldozatok politikai rehabilitációját és az özvegyek kárpótlását. Ugyanakkor felolvasta az államhatalom ezen rémtettének eltussolásáért felelősek névsorát is. Boross Péter belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a politikai okokból életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztottak helyzetét rendező törvény szerepében kárpótolják az özvegyeket. » Milyen szempontok alapján nevezték ki az állami gazdaságok privatizációját vezérlő bizottságokat? - tudakolta az illetékesektől Boros László (MSZP). Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter elmondta, hogy elsősorban a jelöltek közgazdasági, pénzügyi, jogi és bankszakmai ismereteit tették mérlegre az eddigi alkalmassági beszélgetések során. Ugyanakkor érdeklődtek az állami gazdaságok átalakítására vonatkozó elképzeléseik felől is. A külföldről postán érkező, kis mennyiségű élvezeti cikkeket tartalmazó ajándékcsomagokkal kapcsolatos visszásságokra hívta fel a figyelmet Csépe Béla (KDNP). Rámutatott, hogy a csomagok után fizetendő vám gyakran nagyobb mint azok értéke. Ezért kérte: egy határig élvezzennek vámmentességet e lakossági küldemények Kupa Mihály pénzügyminiszter - elismerve a felvetés jogosságát - a végső megoldást az új vámtörvények megszületésében látta. » Hol nyílnak Békés megyében új határállomások? - kérdezte Kádár Péter (SZDSZ). Jeszenszky Géza külügyminiszter elmondta, idén a sarkad-nagyszalontoi és a battonyai átkelők megnyitását tervezik Románia felé. A plenáris ülés befejező részeként 155 igen szavazattal, 60 nem és 19 tartózkodás mellett, többórás szavazási procedúra után a parlament elfogadta a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely 1992. június 1-jével lép hatályba.
