Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-03 / 8213. (8214.) szám
CSÖKKENŐ TERMELÉS Ki veheti meg az olajkutakat? Rár míg nem fogadta el az Országgyűlés az új bányatörvényt, s az sem ismert, milyen koncessziókat lehet venni a szénhidrogéniparban, de a külfóldi olajvállalatok már most érdeklődnek a befektetési lehetőségek iránt. Az egyik alapvető kérdés az, hogy milyen mértékben szándékoznak külhoni tőkét bevonni az általában jól jövedelmező szénhidrogén-kitermelésbe? - erről kérdeztük Szalőki Istvánt, a MÓL Rt. bányászati divíziójának vezető-Jét.- Úgy tudom, az olajkitermelés a kormányzati szándékok szerint többségében állami tulajdonban marad. De mekkora szerepet kaphat a külföldi töke?- A külföldi tőke egyik fontos megjelenése a koncessziós törvény keretében képzelhető el. Van is érdeklődés, eddig több mint 20 külföldi olajvállalat vette meg azt az adatcsomagot, amelynek alapján majd dönthet: befektet-e erre a területre vagy sem. Ehhez persze még meg kell várni az új bányatörvényt és a bányászattal összefüggő koncessziós jogszabályok megszületését. Tudomásom szerint erre még az első félév végén sor kerülhet, így az év végén ki lehet Írni a tendert, s a jövő év elején dönteni is lehet a koncessziók odaítéléséről. Ez persze nem a MÓL Rt. hatásköre, mi éppen olyan pályázók leszünk, mint a külföldiek.- És a most folyó kitermelési munkák? Ebben számítanak külföldiekre?- Az erre vonatkozó elképzelések még csak most körvonalazódnak, tehát konkrétumokat nem tudok mondani. De egyáltalán nem elképzelhetetlen például, hogy ha mi nyerünk el egy koncessziót, akkor annak megvalósításához külföldieket is bevonunk, vagy bekapcsolódunk mások által vállalt koncessziós munkákba Részben, hogy csökkentsük a kutatásokkal mindig együttjáró nem kis kockázatot, részben pedig tanulhatunk is tőlük, ami azért is fontos, mert mi is akarunk külföldön vállalkozni. Most is van egyébként. erre példa - még az OKOT írt alá Tunéziában egy koncessziós megállapodást, ahol a kutatás konkrét előkészületei már folynak. Az idén több százmillió forintot kívánunk ott befektetni, s az előzetes információk jé) eredményeket ígérnek. Az eredményes kutatás után az együttműködés természetesen a kitermelési fázisban is folytatódik.- De nem adjuk el így az aranytojást tojó tyúkot? Az olajkitermelés világszerte a jól jövedelmező ágazatok közé tartozik. Nem volna ezt célszerű inkább hazai kézben tartani?- Az igaz, hogy az olajkitermelés nyereséges, de ez nem jelenti azt, hogy minden egyés olajkút jelentős hasznot hoz. Vannak olyan kutak is, amelyeket ma ráfizetéssel működtetünk. Ezeket be is zárhatnánk, de érdemes megpróbálkozni azzal, hogy hátha egy külföldi partner más módszerekkel, például korszerűbb technikával ezeket is jövedelmezővé tudja tenni. Ebben az esetben pedig az együttműködés mindkét félnek jé) üzlet lehet.- Számlthatunk-e arra, hogy a külföldiek belépése révén - éppen az esetleges korszerűbb módszerek miatt - növekedhet a magyar olajtermelés mennyisége?- Ezt nem gondolom. A szakértők azt mondják, hogy a Magyarországon összesen fellelhető szénhidrogénkészletek kétharmad részét már megtalálták - marad tehát az egvharmad, ami viszont a nehezebben hozzáférhető helyeken van. Ezért tehát a kitermelése nagyobb ráfordításokat kíván, és a termelés mennyisége is csökken. Arra számítunk, hogy a mai 1,9 millió tonnás évi olajtermelés 1995 táján évi 1,5-1,7 millió tonnára, 2000-re pedig 1-1,5 millió tonnára csökken, míg a mostani 5- 6 milliárd köbméternyi földgáztermelés 1995-ig még tartja magát, 2000-re azonban mintegy egymilliárd köbméterrel csökken. A termelési prognózisbnn egyébként a ma még ismeretlen szénhidrogén-előfordulások termelését is számításba vettük - ez jelzi a bizonytalanságot. Az adatok természetesen a teljes magyar szénhidrogéntermelésre vonatkoznak - hogy mekkora lesz ebből a hazai és mennyi azon belül is a MÓL Rt részaránya, azt előre nem lehet megbecsülni. Kozma Juciit éoi— \ Népszabadság, 1992. február 27.
