Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-03 / 8213. (8214.) szám
Magyar Hírlap, 1992. február 27. / Mire használták a piaci intervenciós alapot Árletörés központi beavatkozással Támogatási jellegű piaci intervenciós alap (millió Ft) 1991. évre jóváhagyott piaci intervenciós alap a költségvetési törvény szerint 700 Kifizetések: a) 1990. évről áthúzódó tételek 28 b) Országos hűs-zsír-készletezés és -tárolás szervezése (szeptember-december hóra) 100 ej Túlsúlyos sertések felvásárlásának támogatása 75 d) FM által szervezett országos húsakció támogatása 50 e) Kannástej-akció szervezése a Piacfejlesztési Alapítvánnyal 40 f) Pótműszak szervezése az 1990/91-es fűtési időszak zavartalanságáért 20 g) Bevásárlóturizmussa! kapcsolatos idegenforgalmi támogatás 6 h) Brikett fogyasztói árkülönbözetének térítése, bányák lemaradása miatti árkülönbözet 485 Összesen 804 A 104 millió forintos túllépés a brikett-árkülönbözet, illetve a bányák szállítási lemaradása miatt keletkezett, rendezését a visszterhes intervenciós alap számlájáról a támogatási jellegűre történt átvezetéssel oldották meg. 1985-ben még 4,5 milliárd forint állt a piaci intervenciós alap rendelkezésére, az idei évre szóló összeg már csupán 500 millió forint. Talán első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, de az állami szerepvállalás csökkentésének egyik eszköze lehet az alap működtetése — mondta érdeklődésünkre Domokos József, az ipari tárca főosztályvezetője. Az ilyen pénzkihelyezések ugyanis éppen azt teszik lehetővé, hogy a piac szükséges alakítását vagy az árletöréseket többnyire saját ötleteik alapján maguk a piaci szereplők végezzék el. nem pedig a kormányszervek. A fejlett piacgazdaságokban is komoly intervenciós alapok működnek. és az állami tartalékok mértéke is többszöröse a magyarországinak. A piaci intervenciós alap célja — tájékoztatott Domokos József — a belső piaci zavarok elhárítása, illetve megelőzése, a lakossági ellátás zavartalanságának biztosítása. Az állami szerepvállalás csökkenésével az átmenet éveiben különösen nagy a szerepe ezen eszközöknek. Az alap ugyanis nemcsak zavarelhárítást, hanem aktív piacbefolyásolást, vállalkozásélénkítést, árletörő szerepet is betölthet. Az e célra rendelkezésre álló források azonban rendkívül szűkösek, mivel a költségvetési támogatás évről évre csökken. Ezért néhány évvel ezelőtt a kizárólag költségvetési támogatásra épülő piaci intervenciós alap mellett létrehozták az önfenntartó, bankszerűen működd visszterhes piaci intervenciós alapot is. így jelenleg e két intervenciós eszköz együttesen tölti be a piacalakító és szabályozó szerepet. A két alap jövője persze csak abban az esetben biztosított, ha a költségvetési támogatáson kívül más fedezetre is szert tudnak tenni — vélekedett az IKM főosztályvezetője. A két alap tavalyi felhasználásának alakulása a következő: Visszterhes jellegű piaci intervenciós alap Ezen alap költségvetési támogatásban nem részesül, tőkéje az 1985-ben e célra elkülönített alapösszeg, valamint a kihelyezések által keletkezett kamatok. A kérelmeket az IKM érintett főosztályaiból — Kereskedelempolitikai, Iparpolitikai, Foglalkoztatáspolitikai, Piaci Főosztály —, valamint a köztársasági megbízotti hivatalok munkatársaiból álló szakmai zsűri bírálja el. Pozitív döntés esetén a Piaci Főosztály a Jogi Főosztállyal egyeztetett hitel-megállapodást köt a pályázóval. A visszafizetésre 1992. januártól bankgaranciát kémek, mivel az érintett vállalatok átalakulása vagy esetleges felszámolása veszélyeztetheti a törlesztést. A jelenlegi kamatfeltétel 2 százalék havonta, valamint 2 százalék egyszeri alaphasználati díj. mely összesen 26 százalékos évi kamatnak felel meg. A hitelek általában rövid lejáratúak, a kihelyezés maximális időtartama egy év; újabb tőke ugyanis csak a meglévő pénzeszközök forgatásából keletkezik. A kötelezővé tett bankgarancia nem növeli a hitelfelvevő költségeit, mivel összege az éves kamatból levonható. A pályázatok során a tárca kiemelten kezeli a kisvállalkozásokat, mivel így kisebb hitelekkel több vállalkozást tudnak támogatni — mondta Domokos József. Az alapból termelés vagy tenyésztés nem finanszírozható, csak abban az esetben, ha összefügg a belső ellátás folyamatosságának biztosításával. A pályázati feltételek az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben találhatók. • Kovács András
