Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-03 / 8213. (8214.) szám
Magyar Hírlap, 1992. február 27 IC ötven-hatvan embert, akitől feltétlenül meg kellett válni. Sajnos még sok százan elmentek, pedig egy részükre szükségünk lett volna. Ám a rendszerváltozást követő pánikhangulatban többen leszereltek, bár esetleg csak amiatt távoztak, mert lényegesen jobb ajánlatot kaptak. Egy követségi biztonsági tiszt például havi 120 ezer forintos állást kapott, miközben magam miniszterként 65 ezret kerestem. Ezzel nem tudtunk konkurálni. — Szakmai szempontból hogyan értékeli tevékenységét? — Szívesebben venném, ha erről más nyilatkozna. Annyit azonban elmondhatok, hogy működőképes hivatalokat hagyok magam mögött, amelyeknek élén néhány hónapja kinevezett vezetők állnak, s a munkatársi gárda is stabilizálódott. Úgy vélem, a titkosszolgálatok mindvégig a törvényes keretek között működtek, az ezen a területen Nyugaton sem ismeretlen botrányok nélkül. A működőképesség megteremtése egyébként azért is jelentős eredmény, mert a III-as főcsoportfőnökség megszűntével összeomlott a titkosszolgálatok szerv ezete, az új struktúra kialakítása pedig már rám várt. S arról szó sem lehetett, hogy a korábbi rendszert másoljuk le. hiszen a politikai változások miatti orientációváltáshoz itt is alkalmazkodni kellett. Korábban például nem is létezett kelet-európai osztály, de gondoljunk csak a növekvő terrorveszélyre. — Lemondása okaként azt jelölte meg, hogy képtelen volt összeegyeztetni önmagában a közhivatalnok és a politikus szerepkörét. Mégsem mérte volna fel pontosan, mire vállalkozik? — Valóban, ezt nem mérlegeltem. Bizonyos, hogy ez habitus kérdése is, hiszen sokaknál efféle konfliktus fel sem merülhet. Belőlem azonban teljesen hiányzik a politikai pályához szükséges küldetéstudat. — .4: Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága szerint, de talán a közvélemény előtt is ön a jelenlegi kabinet egyik legsikeresebbnek tartott tagja. sőt. munkatársai körébe \ is népszerű vezető. Elegendő indítéknak tartja leköszönéséhez ezt a keveseknél tapasztalható belső konfliktust? — Egy tisztességes embernél ennél súlyosabb ellentmondás nem keletkezhet. És bármily nehezen hihető, szó sincs másról... Én már csak közhivatalnok maradok. — Mivel magyarázza szokatlan népszerűségét, tagadhatatlan sikereit? — Azt gondolom, a szakismeret átmeneti hiányát bizonyos személyes tulajdonságok ellensúlyozhatják. Előfordult, hogy engem is támadtak, ám az agresszív kérdésekre olyan mértéktartással voltam képes reagálni, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá vált: nem kívánok senkivel 'összekülönbözni, s ha hozzám fordulnak, felelek, ráadásul igyekszem adekvát válaszokat adni. S így viselkedtem a sajtóval szemben, a tárcák közötti súrlódások esetén, de saját munkatársaimmal kapcsolatban is. — Hogyan búcsúzik a miniszteri tárcától? — Felemás érzelmekkel; úgy gondolom, sikeres apparátust hagyok el — a miniszterelnök sem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel —, így részben sajnálom, hogy ekként kellett döntenem, másrészt viszont megkönnyebbülést érzek. Megszűnt ugyanis az a feszültség, amiről már oly sokat beszéltem, s ami a döntésem meghozataláig csak fokozódott. Mindezek alapján kijelenthetem: olyan tisztséget, amelynek politikai kockázata is van. többé nem fogok elvállalni, mert ez személyiségemmel összeegyeztethetetlennek bizonyult. — Ön még csak 58 éves, s bár korkedvezményes nyugdíjazását ' kénéi bizútiyáta rterh kíván visszavonulni. ..................... — A nyugállományba vonulásomat azért kértem, mert nem volt semmilyen konkrét állásajánlatom, s el akartam kerülni, hogy egzisztenciálisan bizonytalan helyzetbe kerüljek. — Komolyan tartott tőle, hogv senkinek nincs szüksége a szakértelmére? — Inkább arról van szó, hogy nem minden ajánlatot fogadhatok el. A nyugdíj pedig megadja azt a biztonságot, hogy esetleg jobb lelkiismeretem ellenére kelljen döntenem. Egyébként a miniszterelnök levélben közölte velem, hogy bizalmát továbbra is élvezem, s változatlanul igényt tart a munkámra. Boross Péterrel pedig máris tárgyalok egy érdekesnek tűnő feladatról, a részletekről viszont még nem beszélhetek. De sem főrendőr, sem főirattáros nem leszek. ____í___'Li.-i___j .■ -r ._____________ • Lencsés Karoly
