Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-31 / 8231. (8232.) szám

Magyar Nemzet, 1992.márc.26.

porcikájában erőszakosan megváltoztatott más szervezet fog létrejönni - mondja nem minden indulat nélkül.- Mégsem csatlakozott a vezetőség azon tagjaihoz, akik nemrégiben hirtelen döntéssel elhagyták a süllyedő hajót- Azért nem mondtam le, mert úgy gondolom, ilyen körülmények között az ember ne dobja be a törülközőt. Ennek, akármilyen hangzatos is, kizárólag morális okai voltak.- Nem tudom pontosan, hány tagja van a TIB-nek. Amennyiben kétezer, akkor egy kívülálló számára úgy tűnik, ez a kétezer ember kétezer felé húz. Hogy jutottak odáig az 1988 óta eltelt négy év során, hogy az 1956-os forradalomra jellemző, előtte és utána soha nem látott nemzeti összefogást képviselő TIB-et is a teljes széthullás veszélye fenyegeti.- Valószínűleg vannak olyan társadalmi és politikai folyamatok, ha úgy tetszik, csapdák, amelyeket ma Magyarországon - különösen, ha ezt szítják is - nem lehet elkerülni. Azzal tudjuk magunkat vigasztalni, bennünket ez a sors viszonylag későn ért el. Az az egység, amely 1956- ban az utcán, majd a szovjet invázió miatt szinte minden magyar között létre jött, s amely 1989-ben (s nem 88-ban, mert akkor még nagyon kevesen voltunk) annak eredményeként újult fel, hogy le kell bontani a pártállamot, ez az egység a továbbiakban már nem tartható fenn.- Göncz Árpád azt hirdeti: 56 mindenkié...- 56 nem vehető el senkitől sem. 56-ból, aki tett érte, senki nem zárható ki. Egyesek most azzal állanak elő, a forradalmat ki akarjuk sajátítani az értelmiségnek. Úgy gondolom, az értelmiség előkészítői és az utóvédharcokban való szerepe nem mérhető kilóra vagy centire. Mindenkinek megvolt a maga szerepe, a méricskélés mindenkire nézve megalázó. Göncz Árpáddal értünk egyet: 56 igenis mindenkié.

(A befejező rész a holnapi számunkban) Kurcz Béla