Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
Kanadai találkozás honfitársainkkal Az elmúlt hiten háromtagú magyar parlamenti delegáció (ári Kanadában. Az ott szerzett tapasztalatokról, a kinti magyarokkal folytatott beszélgetésekről, a kanadai-magyar gazdasági kapcsolatépítés esélyeiről kérdeztük dr. Kónya Imrét, az Országgyűlés MDF-frakciójának vezetőjét, a delegáció egyik tagját. iAz Országgyűlés elnöke által vezetett parlamenti delegáció John Fraser-nek a kanadai képviselőház elnökének látogatását viszonozta. A prolokolltalálkozások mellett elsősorban a magyar-kanadai gazdasági kapcsolatok elősegítése érdekében folytattunk tárgyalásokat. Hazánk az átalakulás során számít a kanadai tőkére és a kint töltött négy nap alatt is tapasztalhattuk, hogy a világ legnagyobb kiterjedésű országában is tudatában vannak a hazánkkal kiépítendő speciális kapcsolatok fontosságában. Összefoglalva: komoly esélyt látok arra, hogy Kanada jelentős szerepet játsszon Magyarország gazdasági felemelkedésében. Azzal, hogy hazánk immár az Európai Közösség társult tagja, a távoli ország rajtunk keresztül is lehelőségetYát európai pozíciói erősítésére. De a magyar kapcsolat nem csupán a hagyományos piacokra történő betörést jelentheti, hanem Magyarország a kelet-európai, a volt szovjet piacokhoz is Ilidként szolgálhat a kanadai tőke számára. • - Hasonlóképpen látják-e esélyeinket a távoli ország magyarjai is, vagy ezek az elképzelések inkább itthoni vágyainkat tükrözik7- Kanada arra törekszik, hogy Ukrajnában, Oroszországban és az . egykori Szovjetunió más utódálla- I maiban is gazdasági szerephez jusson. Ezt az. igyekezetét tudva tárgyalásainkon mindannyiszor felhívtuk a figyelmet arra, hogy Mayarország a negyven év alatti ényszerű kapcsolat következményeként megszerzett jártasságát kihasználva, potenciális közvetítő ország, a kanadai-kelet-európai viszony új alapokra helyezésénél. Mi úgy látjuk, hogy ha a kanadai tőke és a magyar know-how párosul egymással, akkor ez - akár közös vállalatok formájában, akár egyéb módon, például hármas, tehát az. ukrán vagy orosz partner bevonásával megvalósuló együttműködés keretében - fontos szerepet játszhat ezen a hatalmas piacon. Mindebben a kapcsolatépítésben számunkra, túl a gazdasági előnyökön, nagyon fontos az. a tény, hogy Kanadában kétszázezer magyar cl. A velük való találkozás újra megerősített abban a meggyőződésemben, hogy a határainkon túl élő magyarságnak az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell játszania a hazai átalakulásban és az ország felemelkedésében Nagyon fontos, hogy kint élő honfitársaink érezzék: itthon sziikség van rájuk, az anyaország igényt tart valamennyiükre. Ezért is vallom, hogy a magyar választójogi törvényi az. elkövetkező voksolásig úgy kell módosítani, hogy a kinti magyarságnak is közvetlenül szerepe legyen a hazai politikai élet, ha tetszik, a magyar jövő alakításában.- Megfogalmazott-e a Kanadálon élő magyarság is hasonló igényi, szerepvállalást kedvet, részvételi szándékot a hazai folyamatokion?- Valamennyi ilyen jellegű találkozásunkon felmerült az igény elszakadt magyarjaink részéről arra, hogy szeretnének közvetlenebb szerepet vállalni az anyaországi átalakulásban. Ugyanakkor ezeknek a lehetőségeknek a biztosítása nemcsak kölcsönös előnyöket jelentene, de végre rendezhetne a külföldön élő, a korábbi évtizedekben disszidensként kezelt magyarsághelyzetét. Micsakugyan IS millió magyarban gondolkodunk, így a Nyugaton élő magyarságöt a nemzet szerves részének tekintjük. Mindennek van egy nem titkolt gazdasági vonzala is: Magyarországnak ma mindennél nagyobb szüksége van arra a szellemi és anyagi erőforrásra, felkészültségre, amellyel a tőlünk elszakadva élő honfitársaink rendelkeznek!- Napjainktól! mind élesebben rajzoltaik ki az a tendencia, hogy a függetlenné váló egykori szovjetunióMi <iae egyre vonzóbb lesz. Féló tehát, wgy lormennyire is kiilódik a kinti magyarság az óhazához, gazdasági megfontolásai inkább a jelenleg meg korlátlan lehetőséget kínáló új piacok felé irányulnak. Nem késliink-eel ezzel a kafKSolatfeltétellel7- Nem! Egyrészről, a szovjet utódállamokban a jogi és politikai feltételek ma még messze vannak attól, hogy bármelyikük is veszélyeztetne Magyarország pozícióit, versenyképességét a nyugati befektetőtöke szemszögéből. Egyébként az átalakulás során a túlzott sietség, a kapkodás többet árihat, mint amennyi hasznot az esetleges időnyereség jelenthet. Az. azonnali, egyszerre, gyorsan kinyíló kapuk, az elkapkodott változás még több ellentmondáshoz, vezetne. Úgy látom, hogy a jelenleg folyó megfontolt és nyugodt átalakulás követhető, s ez. bizalmat kelt, a stabilitás érzését erősíti a külföldiben is. A komoly külföldi tőke óvatos és vár, megvárja, hogy valéijában milyen helyzet alakul ki abban az országban, amelyiket megcélozza pénzével.- Gondolom, ezeken a hivatalos és személyes találkozókon gyakran esett szó az itthoni, Mpolitikai, úgymond „csatározásokról", a fxirlamenllvn folyó vitákról. Mennyire tájékozott ezekről a kint élő magyarság 7- Ami az. informáltságukat illeti, bár tud juk, hogy nem annyira pontos és naprakész, a tájékoztatásuk, mintha itthon élnének, azt állapíthattuk meg hogy folyamatosan követika hazai politikai eseményeket, és véleményt formálnak a kormány, illetve az ellenzék egyes lépéseiről. Persze, az. emigráns lét, az évtizedeken ál tartó kitaszflottság és aztán a mindig várt, de annyit késett, hogy a végén mégis váratlanul érkezett hazai felszabadulásellentmondásos érzelmeket, indulatokat kavart az emigrációban. Sokan talán úgy érzik, hogy távozásuk, sőt egész, számkivetettségiik értelme utóbb megkérdőjeleződött. Az összekuszálódott, ellentmondásos helyzet feloldását is meg kell kísérelnünk. Minden magyarnak éreznie kell, hogy többé nem kitaszítottja ennek a hazának, hanem megbecsült tagja a nemzetnek, bárhova is sodorta a történelem vihara. Mallárfva Új Magyarország, 1992.márc.26.
