Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-30 / 8231. szám
Népszabadság, 1992.márc.24. Börtönalternatíva: •; büntetés szabadlábon Februárban múlt egy éve. hogy megalakult a Fvnkey Ferenc Bűnügy: Reform Társaság, amely a büntető igazságszolgáltatás, a büntetési és a börtönrendszer humanizálását irta zászlajára. A társaság a század elejének progresszív szellemisegü büntetőjogászáról kapta nevet. aki a fiatalkorúakkal kap- j csolatos büntetőjog egyik meg- j teremtője volt. s éles harcot | folytatott a bűnözők alsóbbren- | dúségére vonatkozó nezetek el- | len Tagjai jogászok, szociális munkások, szociológusok, pedagógusok s a téma iránt érzékeny művészek, újságírók.- A megalakulást követően ! nyilvánosságra hoztunk egy fel- I hívást, amelyben kinyilvánítót- j tűk, hogy alapvetően elégedetle- j nek vagyunk a büntető igazság- > szolgáltatás jogi szabályozása- j val. működésével es szervezeti felépítésével egyaránt - mondta dr. Kövér Ágnes kriminológus, a társaság főtitkára s már eddig számos szakmai publikációban szorgalmaztuk a jelenlegi gyakorlat megreformálását. Annál is inkább, mert - és ez a szakembereket nem erte meglepetésként - a nyolcvanas évekhez képest megncgyszerezödon a bú-’, nelkövete: a törvényhozás pedig nem készítette fel a büntető igazságszolgáltatást arra. hogy szembesüljön ezzel a problémával.- Mennyiben tér el n fejlet: demokráciák buntetőpohtikájótól a miénk?- Alapvetően. A fejlett demokráciákban a börtönbüntetést végsó eszköznek tekintik, amelyet megelőz a személyes ] szabadságot csak részben korlá- j tozó, a közösségben ellenőrzés j mellett letöltendő büntetések I szeles skálája. Ugyanakkor a mi Btk.-nk központi büntetése a szabadságvesztés, amelynek ez « idő szerint nincs alternatívája ’ A korábban alkalmazott javítónevelő munka és a szigorított i javító-nevelő munka a munka-, nélküliség járványszerű megjelenésével már nem járható út.' Mert ahol nem tudnak elhelyezkedni az emberek, ott nyilván- ■ valóan nem lehet munkával büntetni. Vagyis a nagyon enyhe esetekben alkalmazható pénzbüntetés mellett a bírók gyakorlatilag csak börtönre Ítélhetik a különféle bűnelkövetőket.- De ez nyilván azért is igy van, mert Magyarországon ijesztő méreteket öltött a bűnözés az utóbbi időben.- Törökországban és Angliában százalékosan magasabb a száma, ám mégis ritkábban alkalmaznak szabadságvesztest. Hazánkban 1989-ben minden 100 ezer lakosra 196 bebörtönzött jutott Ugyanakkor az Európa Tanácshoz tartozó országok közül Törökország és Anglia bebörtönzési aránya volt a legmagasabb: 96, illetve 64 elitéit jutott erre a sorsra. Vagyis nálunk kétszer, háromszor gyakoribb a teljes ; szabadságelvonás, mint az európai országokban általában.- Mégis konkrétan milyen bűnelkövetőkre gondol, akiket a társaság megítélése szerint nem kellene börtönbe csukni?- Mindenekelőtt a fiatalkorúakra, a natal felnőttekre és az első bűncselekményt elkövetőkre. akik számára a börtönben eltöltött időszak egyfajta búnö- •. zesi továbbképzéssel ér fel. Főleg a fiatalkorúakat rendkívül veszélyes kitenni egy zárt- ■■ intézeti „élmenynek”, s bevinni őket egy ilyen szubkultúrába, ahol eleve megpecsételődik a sorsuk. Az idősebb, agresszívabb. profi bűnelkövetők terronzáljak. verik, csicskaztatjak. j megerőszakolják ezeket a g> • rekeket. akik olyan lelki senueseket szenvednek, hogy a későbbiekben mar aligha lesznek képesek integrálódni a tarsaaalomba. ' , Ha jól tudom, elsősorban a ■javiio-nevelö intézetekből kikerülő fiatalok életútja: szándékoznák egyengetni^ Milyen elképzeléseik vannak? _ Létrehoztuk a Finkey Ferenc bűnmegelőző és fiatalkorúakat segítő alapítványt, amelvnek tevékenysége három intézetre terjed ki. Ászodon farmerkepzest szeretnénk lehetóxe tenni. Rakospalotan - ott lanvok vannak - szolgaltatóhazprogramot gondoltunk megvalósítani. a Szóló utca; jnteze.ben pedig ahol értelmi fogyatékos fiatalkorú elkövetők vannak. cipójavitást és zöldségtermesztést képzelünk el. Mindez persze a „szabadulás után tör■ tenne s azokra vonatkozna, akik , a javítóintézeti neveles lejártát követően nem tudnak hova menni családi háttér, kepesites munkahely, lakas es egyebek hijan gyakorlatilag az utcara kerülnek. - , ,__- Attól tartok, a társadalom nem tesz különbséget kis és naau bűnelkövető között, s éppen'ezért nem fogadná kitörő lelkesedéssel a szabadlábon töltött büntetést.- Ez vélhetően így van. ettől függetlenül a társadalomnak eminens érdeke hogv olyan büntetési gyakorlatot alakítson ki. amely képes megelőzni a bűnismétlést.-Mit tehet a biróság ennek megakadályozására?- A bíróság önmagában semmit A megoldás a szankció- | pendszer -átalakítása lenne, vagyis a büntető törvénykönyv i reformja, ami részben mar elkezdődött. Olyan alternativ büntetéseket kell kialakítani,' amelyek bizonyos esetekben felválthatják a szabadságvesztest. -- Mikre gondol?- Például a közérdekű munkára, amely ugyan benne van a jelenlegi Btk.-ban, de igazságügyi szociális munkások és megfelelő infrastruktúra híján a bírák nem tudják alkalmazni ezt a fajta büntetést, mivei bizonytalan helyzetekbe nem szívesen mennek bek. A másik lehetséges megoldás a szabadsá- , got csak részben korlátozó büntetés lenne, amely megtartia eredeti környezetében a fiatalkorú bűnelkövetőt, aki állandó kapcsolatban állna egy hivatásos pártfogóval vagy igazságügyi szociális munkással. Ez a kapcsolat még véletlenül sem olyan lenne, mint ahogy a rendőrség csinálta a közveszélyes munkakerülőkkel vagy az úgynevezett „refesekkel”. Közösén összeállítanának egy programot, amely a beilleszkedest elő- I segítené.- Milyen hatékonyságú ez az Európában bétáit módszer?- Lényegesen eredményesebb. mint a börtönbüntetés, s ennek megfelelően a visszaesések gyakorisaga is elmarad a nálunk regisztráltak mögött. Az alternativ elítélteknek csak egy egeszen kis rétege kerül végül zárt intézetbe.- Ez annál is elgondolkodtatóbb, mert hiszen'a büntetésvegrehajtás országos parancsnoksága egyre gyakrabban hivatkozik arra, hogy megoldhatatlan a börtönben lévők Foglalkoztatása. Márpedig a munka nyilvánvalóan fontos eszköze volt a nevelésnek Azelőtt mindenfajta, mások által nem vállalt, egészségre ártalmas j munkát, gyalázatos bérén, a ra- * bókkal végeztettek, most viszont ez a lehetőség is megszűnt.- Mert elítéltekkel nem lehet i versenyképes árut termeltetni; i egyéni motiváció, érdekeltség s egyebek híján Másrészt egy olyan országban, ahol munkanélküliség van - e: ez Nyugaton j sincs másképp - a büntetésben levők foglalkoztatása nem oldha-j tó meg. Hiszen azt mondja a feddhetetlen munkanélküli, hogv „én nem követtem el semmit, es mégsem tudok elhelyezkedni, az , állam kenveren élek, aki pedig börtönben van, az halálra keresi magát”. Különben sem túl szerencsés a piacon versenyeztetni a börtönben előállítón termékeket, mert az ellen elóbb-utóbb tiltakozni kezd a kistermelők valamilyen érdekkepviselete. Éppen r ezért mi a javítóintézeti programunkkal a szociális szférának szeretnénk elsősorban szolgáltatni Konkrétan, a rákospalotai intézeti lányok a hajléktalanok ruháit mosnák, tisztítanák, vasalnák, javítanák. _ jvítt tért a társaság mar eddig a jelenlegi büntetés-végrehajtási gyakorlat megváltoztatasara?- A publikációkon túl júniusban rendezünk egy nemzetköz; filmfesztivált a börtönviszonvokról. Olyan dokumentumokon alapuló játékfilmeket mutatunk be, amelyek a közvélemény és a döntési helyzetben levő politikusok figyelmet lesz hivatott felhívni a jelenlegi állapotokra. A lakosság ugyanis ma még erősen elutasító, pontosan amiatt, mert a bűnözés ijesztő méreteket öltött, s ezért az emberek azt gondoljak; az egye..er. megoldás, ha a büne*kö\etóke. lehetőleg minél hosszabb ideig kivonják a társadalomból.- Nem lenne sikeres egy népszavazás ebben az ügyben... .- Szerintem sem. de én azt gondolom, hogy a közvélemény eléggé manipulált. Tartja maga, ugyanis az ötvenes években gyökeredző ideológia, ame.y szerín. a bűnözés természetellenes valami. a bűnelkövető pedig a társadalom ellensége Ez a szemlélet időközben tovább erősödön hosszú ideje érzékelhető például a televízió egyes műsoraiban is Arról viszont alig esik szó. hogy a bűnelkövetővel a kiszabadulasa után együtt kell élnünk, s ennek a lehetősegeit illene megteremtenünk.- Hány elitéit van jelenleg börtönben?- Tizennégy-tizenötezer. E: nyolc-tízezren szabadulna! evente. .- Let arra esélyt, hogy belátható idén belül bekövetkezzen o. önök által áhított változás'’ _ Látok esélyt. Arra is. hogy lesz alternativ büntetés-végrehajtás, s arra is, hogy változnál a börtönviszonyok Éppen mos1 folyik a büntetes-végrehajtá; törvénvtervezetének a vitája. : remélhetően a börtönök társadalmi elszigeteltsége csökken Ez azért fontos, mert minél inkább elszigetelődik az elítélt annál jobban csökken az esély, a későbbi normális beilleszke désre. Jelenleg az a helyzet hogy az ezután szabadulok kap nak majd biztosítás; kártyát - akár csak a munkanélküliek és i hajléktalanok de a börtönbe: töltött éveiket nem számítják b a nvugdijba. Egyszerűen azért mert a börtönben végzett műnk, nem minösü» munkaviszonynak ami szerintünk diszkriminati megkülönböztetés s egy jogál iámban elképzelhetetlen Kertész Pété
