Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-30 / 8231. szám
Magyar Nemzet, 1992.márc.24. Ä? Felmérés a vallási adásokról A többség elégedett a műsoridővel Hallgatják, nézik-e az emberek o rádió és a televízió vallási műsorait? - erről végzett kőzvéleménykutatást c Magyar Nemzet megbízásából a Mareco Kft. A megkérdezettek közül minden tizedik hallgatja rendszeresen a vallásos műsorokat. A hallgatók hatvannégy, a nézők hatvanhárom százaléka nem követi figyelemmel ezeket a programokat. Az átlagosnál nagyobb az érdeklődés a hatvanévesnél idősebbek, a nők, valamint a nyolc általánosnál kevesebbet végzők között. Az állandó hallgatók aránya a budapestiek között a legkisebb (6 százalék), a falun élők körében ugyanez a szám 12-14 százalék. A hívők tizennyolc százaléka rendszeresen, egvharmaduk alkalmanként hallgatja a rádió vallási műsorait. De a magukat hívőknek vallók öt\'en százaléka sem kapcsolja be a készüléket, ha ilyen műsor van adásban. A nem hívők nyolcvanöt százaléka gyakorlatilag nem nézi és nem hallgatja ezeket az adásokat. A kutatók külön csoportosították a kormánypártokkal és az ellenzékkel szimpatizálók válaszait. A koalícióval egyetértők egynegyede rendszeres hallgatója, huszonkét százaléka állandó nézője a vallási műsoroknak. A többség azonban ebben a csoportban sem tanúsít irántuk különösebb érdeklődést. Az ellenzék hívei között húsz százaléknál kevesebb azok aránya, akik mindig vagy alkalmanként a készülék előtt ülnek, ha vallásos műsort sugároznak a médiák. Az egyházi témájú műsorok jelenlegi arányát a megkérdezettek nagyobb része megfelelőnek ítéli. A műsoridőt az alacsonyabb iskolai végzettségűek, az idősebbek, illetve a falun élők növelnék. Akik rendszeresen hallgatják ezeket a műsorokat, azok közül 51 százalék megfelelőnek tartja a mostani műsoridőt, 41 százalékuk viszont kevesli. A tévénézők közül ez az arány 47-47 százalék. Arra a kérdésre, hogy milyen hullámhosszon kellene sugározni ezeket a műsorokat - a hatvan éven felüliek kivételével -. a többség úgy felelt, hogy számára mindegy, melyik adón hallhatók, láthatók ezek a programok. A pártrokonszenvek alapján azonban lényeges különbségek mutatkoztak. A kormánypártokat támogatók harminckét százaléka a középhullámot tartja megfelelőnek, huszonhat százalék szerint mindkét sávon sugározni kellene ezeket a műsorokat Egvharmaduk mellékesnek ítélte, hogy' melyik adón hallhatóak a vallási programok. Az ilyen beállítottságúak tehát osztották a kormánypárti politikusok véleményét, az ellenzéki pártokhoz húzók többségének viszont mindegy volt. hogy közép- vagy ultrarövidhullámon foghatók a vallási műsorok. (A/77) A televíziókban közvetített vasárnapi misék hallgatottsága növekvőben van szerte a világon: 1988-ban 4-5 millióan hallgatták Európában, 1991-ben már 8,4 millióan - egyebek között ez derült ki egy Rómában, a szaléziánus pápai egyetemen tartott nemzetközi tanácskozáson, amelyet a rádiós és televíziós vallási műsorokról rendeztek. Képernyőn a misét többnyire a nők hallgatják (66 százalék) és az idősebb korosztály (70 százalék). Kiderült: Amerikában a legtöbb helyi televízió ad vasárnapi istentiszteletet, de az adások többségét stúdióban veszik fel, nem élőközvetítés. Angliában ezzel szemben csakis élőadásban megy mise a tévében. Franciaországban és Olaszországban 2-2 millió nézője van a vasárnapi közvetítéseknek, és nagy a nézettség Spanyolországban is. Ezzel szemben Ausztriában csak a rádi-ón adnak hetente közvetítést, a televízióban évente mindössze 8 alkalommal. AZ EGYHÁZI MŰSOROKAT MILYEN HULLÁMHOSSZON SUGÁROZZA A RÁDIÓ? Mindkettő lö% Számomro mindegy*52 18% Középhullám ó% URH :::l 8% Nincs válasz úf
