Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-30 / 8231. szám
Népszabadság, 1992.márc.25 IT Kemény Istvánnak külön le- ! gendartuma van a honi szociológus társadalomban, hiszen híresen hírhedt szegény kutatásai miatt - a hetvenes évek középétől - emigrálnia kelleti A rendszerváltást követően a i- - dós hazatelepült, s jelenleg a budapesti főpolgármester tanácsadója. Tavaly megválasztottak a hazai Szociológiai Társaság elnökének. Kémény Ist- | vántól abból az alkalomból kértünk interjút, hogy a minap a társaság megvitatta a készülő szociális törvény tervezetét.- A hetvenes évekhez kepest hops an változott a magyarorszapi szegen) >eg társadalmi összetétele, természete?- Mindenekelőtt a méretei változtak. Akkoriban a lakosság tíz százaléka élt a létminimum alatt. S bár a becslések eltérőek, ha a KSH adataiból indulunk ki, akkor mára ez az arány 15 százalékra emelkedett. Véleményem szerint ennél vaioszműleg nagyobb méretű a szegénység, ám hogy pontosan mekkora, arról - rövid időn belül - a különböző szociológiai kutatások alapján adhatunk egzakt választ.- Csupán számszerű eltolódást figs élhetünk meg?- Nem. Ennél jelentősebb változásokat mutat a szegény- I seg társadalmi rétegződése Két nagy csoportot lehet megkülönböztetni. Az egyik a mindig szegények csoportja, a másik pedig az alsó középosztály nagyobbik részé ők a már lecsúszók, illetve azok. akik maholnap a létminimum határára érkezhetnek A mindig szegények csoportja heterogén, ám mára van egy élethelyzet által homogénnek tekinthető - s egyre növekvő - része: ők a tartósan munkanélküliek Ez új jelenség- Szamuk a munkanélküliség aktív kezelesevel - új munkahelyek teremtésével - csökkenthető?- Nem. A robbanásszerűen növekvő munkanélküliség ugyanis - amely vélhetően az Idén tetőzik - részé a szükséges-gazdasági átalakulásnak. E problémakörből ki kell emelni a tartós munkanélküliekét. Ók különböző okokból átkepezhetetlenek, ezért a gazdasági modernizáció nem nyújt számukra perspektívát. Ők alkotják - a kisnyugdíjasokon és bizonyos etnikai csoportokon kívül - a szegénység kemény magját.- Nem növeli-e a tartós munkanélküliek serege! az a tény, bogs a hagsomanyos nagyipar egy-egs régióban tömörült, s valsaga már nem csupán az eddigi családfenntartót, hanem az egesz családot sújtja1'- A mobilitás hiánya itt többszörösen visszaüt. Jól nyomon követhető ez a folyamat a keleti megyékben. Bár a család - elvben - felkerekedhetne, s a Dunántúlon vállalhatna munkát, mégis marad Köti a nagy nehezen összekuporgatott lakás, a jól-rosszul megépített ház, a szokások. Ezáltal konzerválja élethelyzetét, s átörökíti utódaira is- Számukra adhat-e valamiféle kitörési lehetőséget a feketefoglalkoztatás?- Átmeneti megoldásként - főképpen az iskolákból frissen kikerültek számára - igen; de ez is inkább csak a nagyobb városokra igaz. Falun a feketemunka a zsellérek, béresek sorsát idézi újra fel, illetve a nők esetében a cselédekét. A feketefoglalkoztatás - bizonyos szűk határok között - természetes velejárója a piacgazdaságnak. Ám a nálunk kialakulni látszó arányok gazdasági és morális csapdákat rejtenek magukban. Ez a jelenség ugyanis a „törvényen kívüliség" érzetét keltheti, ami - társulva a szegenv rétegeket mindig is megkísértő szociális demagógiával - társadalmilag veszélyes folyamatokat indíthat meg.- Utalt a lecsúszók problematikájára A szociológiái irányzatokon belül van egy külön iskole - legjellegzetesebb képviselője tan Kolosi Tamas -, amely ugs érve1: inkább a lecsuszaserzet, mint maga a lecsúszás ténye érinti az also középosztályt. Mi erről a véleménye?- Az, hogy ez az „érzet" a reáljövedelmek alakulásában nagyon is megfogható, és tömeges. Tagadhatatlan persze az is, hogy az alsó középosztály - társadalmi, politikai értelemben is - rosszabbul éli meg az elszegenyedést. illetve ennek lehetőségét, mint a mindig szegények csoportja. Ugyanis van mit veszítenie’- A kormanyzopártok - és az ellenzékük is -, ha különböző hangszerelessel is, de szociális piacgazdasagot kivannak megvalósítani. Ön szerint a magvar gazdasag erőnléte mellett mi tekinthető szociális minimumnak?- Ez a fogalom önmagában ’értelmezhetetlen. Nyugaton -de főképpen a sokak szemében modell értékű német vagy osztrák gyakorlatban - nem úgy jött létre a szociális piacgazdaság. hogy okos politikusok, közgazdászok es szociológusok „kitalálták”. Különböző társadalmi erócsoportok - főként a szakszervezetek - nyomására kialakult a finom kompro. misszumok rendszere. A szociális piacgazdaság - és az ehhez kapcsolható, államilag garantált szociális minimumok hálója - ezért hosszabb idő folyamataként és nem deklarációk eredményeként jöhet létre i nálunk is. Áz öröklött magyar i szociálpolitikai rendszer egyj szerre pazarló és szűkkeblű, | paternalista és igazságtalan I Nem csupán arról van szó, i hogy- a gazdaság fejlettsegéhez képest túl sokat ad vissza a társadalomnak, hanem rosszul j is osztja el az aranyaiban tete- I mes pénzt. Megítélésem szerint tehát ahhoz, hogy Magyarországon szociális piacgazdaságról - és annak alapkritériumairól - érdemben beszélhessünk, először meg kellene valósítani az államháztartás és ezáltal a nagv elosztó rendszerek átfogó reformját- De ez nyilván nem azt jelenti, hogy az államnak teljesen ki kell vonulnia a szociális védelemből.- Természetesen nem, ezt az állam, a tulajdonosok képviselői is pontosan tudják. De, hogy hol húzzák majd meg a határvonalat, abban igencsak nagy lehet a szerepük az erdekképviseleteknek. Nálunk ma - különböző okoknál fogva - nincs hathatós munkavallalói érdekképviselet. Persze az is elképzelhető volna. hog>- - eppen az átmenet sajátosságaként - az értelmiség nagyobb érdekérvényesítő képességű csoportja vállalja fel a társadaimi-gazdasagi átalakulás tartós veszteseinek erdekvédeimét. Am erre sem latok törekvéseket.- Ebben a szituációban az államnak. vagy ha tetszik a kormányzó partoknak kell lepniük a szociális rendszerek továbbfejleszleseben A munkavallalok es a munkát vállalni kívánok neveben pedig az ellenzéknek a parlamenten keresztül kötelessége kontrollálni es orientálni ezt a folyamatot.- Voltaképpen ez várható a szociális törvény vitájában: már ha azt fogadják el. ami a koncepcióban van. Ez a törvénytervezet - amit én sokakkal ellentétesen a lehetőségekhez képest jónak I tartok -, ha tet| szik, ha nem. szegénytörvény lesz Inkább a meglévő válság kezelesere irányul. de azért tartalmaz - ke-Iretjelleggel hosszabb távú szociális garan- 1 ciákat is. Azaz: nem fogja - mert gazdasagilag nem bírja - automatikusan garantálni valamennyi állampolgárnak a szociális védelmet, de törekedni fog-arra. hogy a legelesettebbek, a társadalmilag legveszélyeztetettebbek ' szociális minimuma megma- 1 radjon. Az értelmiség vállalhatná a vesztesek képviseletét Beszélgetés Kemény Istvánnal a szociális törvényről _______________________ '
