Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-30 / 8231. szám
Népszabadság, 1992.márc.24. MILLIOMOSOK KONFERENCIÁJA BUDAPESTEN Hit, remény és üzlet A tőkebefektetések nem oldják meg a kelet-európai országok gazdasági problémait. Az itt lévő szakembereknek meg kell tanulniuk, hogyan lehet üzletet csinálni. Ehhez nyújtanak erkölcsi és anyagi előnyöket is hozó szervezési, oktatási segítséget a Mecenas n. Nemzetközi Befektetési Konferenciára Budapestre érkezett nvugat-europai, tengerentúli és orosz milliomosok. A hétfőn kezdődött, a Batthyány Társaság és Albert Reichmann. amerikai multimilliomos által szervezett es (Folytatás az 1. oldalról) A rendezvény fő szponzora a Waltham vállalatcsoport, melynek vezetője, Hargitai György úgy véli: a nyugati üzleti körök nem tudják eléggé követni a kelet-európai politikai es gazdasági változásokat. Több évtizedes tapasztalatai szerint a külföldi befektető két dolgot keres. Egyrészt a biztonsagot adó törvényi hátteret igényli, másreszt olyan közvetítőket is keres, akik ebben a régióban jól mozognak. Az üzletember szennt egy csomó üzleti lehetőség azért marad kihasználatlan. mert a közvetítők és a kelet-európai gazdaságok szereplői nem ismerik egymást. A vállalatközi kapcsolatok multinacionális vagy túlságosán kicsi cégekkel jönnek össze, hiányzik a meghatározó, közepes nagvsagu vállalatok köre A kölcsönös megismerésben szeretnének segítséget nyújtani A közvetítő szerep az infrastruktúrát érinti, a pénzforgalmat, a bankügyeket, a külkereskedelmet és a szállítmányozást. Reichmann úr • titkára, David Moskovits, a Kelet- Európai Demokráciáért Alapítvány elnöke egeszen más oldalról közelíti meg a keleti-nyuszponzorált kétnapos konferencián részt vevő mintegy 200 tehetős külföldi pénzembernek Szabad György, az Országgyűlés elnöke megígérte: tavasszal fölülvizsgálják a magyar, külgazdasági vonatkozású törvénykezést, s ha szükséges. a külföldi igényeknek megfelelően kiegészítik azt. Kádár Bele külgazdasági miniszter a magyar helyzetet ismertetve. elmondta: a rendszerváltást követően több. mint 100 törvényt hozott a parlament a piacgazdaság feltételeinek megteremtése érdekében. gáti gazdasági kapcsolatokat. Szerinte a kelet-európaiak részéről értelmetlen dolog a befektetett per.zt számolgatni. Ennél sokkal fontosabb az a segítség, amelyet az oktatásban a vezetőképzésben, az üzleti fogások elsajátításában tud a Nyugat adni a keleti térségnek Magyarország az elmúlt évtizedekben sok mindenben felkészült a piacgazdaság fogadására. Ami elmaradt, az a szakmai tudás. Pedig ez az ország Keiet-Európa ötletlaboratóriuma lehet. Egy valami - sajnos - teljesen hiányzik a magyarokból - állapította meg Moskovits úr -, a hit. Márpedig az üzlethez hit kell, hit abban, hogy ..neked biztosan sikerülni fog”. Moskovits úrék a budapesti. Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskola létrehozásával kezdték a segítséget. A tudást a jövőben főkent a Magyar Befektetési Alapon keresztül szeretnék behozni az országba. Természetesen a segítség a technikai feltételek megteremtését is jelentik majd. A befektetési konferencia érdekes alakja A. M. Volovik, olajbányász tőzsdekirály. A szazad eleji előkelő körök stílusában beszélő orosz milliomos A február vegén a hárommilliárd dollar értékéi átlépő magyarorszagi külföld: befektetés jelzi, hogy nem volt eredménytelen a törvényhozói munka. A miniszter megítélése szennt a magyar gazdasági folyamatok 80-85 százaléka mar megfelel a piaci követelményeknek. A privatizált állami vagyon aranya ma 15 százalék, amely hamarosan további 20 százalékkal bővülhet. A végső cél az 50 százalék fölötti magantuiajdon megteremtése. (Folytatás az 5. oldalon) legfőbb gondja most az országában helyreállításra váró 20 ezer olajkút rehabilitációjának és a feltáratlan olajmezók ügye. Az orosz államnak nincs pénze a fejlesztésre es külföldi befektetők nem vehetnek olajkutakat. Ezért Volovik ur úgy gondolja, értelmes és megvalósítható megoldásnak látszik, ha a külföldiek, közöttük a magyarok is orosz szállítások fejében szerezhetnének részvényeket az átalakuló és privatizálandó vállalatokban. Cserébe nem pénzt, hanem osztalékot kaphatnának az erre vállalkozók. Magyarán mondva, Volovik úr újszerű barterkereskedelmet ajánl partnereinek, ami nem más. mint burkolt hitelnyújtás A hosszú távúnak ígérkező befektetések tisztes hasznot is hozhatnak, kérdés persze, hogy mikor. A gazdagok véleményére egyre jobban hallgató orosz állam tehát már hajlik az új megoldásokra. Mint a konferencián megtudtuk, a magyar magánbefektetők sem tétlenkednek: eddig például 26 millió dollárt fektettek be külföldön a magyarországi gazdagok. Regös Zsuzsa
