Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-03 / 8213. szám

1 1 Ring, 1992.febr.25. 3I Az ’56-os, Parlament előtti tömeggyilkosságot (állítólag) vezénylő parancsnokról - egykori szemtanúkra, s résztvevőkre hivatkozva - így nyilatkozik dr. Bruzsa Mihály: „.«mindig azt említették meg, hogy „a plpás Szabó volt a parancsnok.” Majd az általa Ismertetett bűnlajstromot - egy másik személyről szólván - egy újabb keletű, valóban „bolsevik móka”-ízűnek tűnő tett Ismertetésével folytatja: „Feldúlták, szabályosan széttrancsírozták Nagy Imre sírját Az emléktáblát szétverték, és elosztották egymás között az emléktábla rögzítőcsavarjait - emlékként«.” Nem kisebb súlyú bűncselekmények kerülhetnek megállapításra a megnevezettek terhére, mink korrupció, sírgyalázás, tömeggyilkosság, ha helytállnak dr. Bruzsa Mihály állításai. Ezekben a rendkívül súlyosnak megítélhető ügyekben természetesen csakis a bíróságnak van Joga kimondani azt, hogy kik voltak az elkövetők. Ki lövetett ’56-ban a Parlament előtt? Bnnsa Mihállyal SzőHós István beszélget- A Munkáspárt elnöksége példátlanul megfontolatlan gyorsasággal: a következő na­pon - tehát már csütörtökön - cáfolta az újságban mind­azokat az állításokat, amelye­ket dr. Bruzsa Mihály, az MSZMP rendezőgárdájának szóvivője lett közzé az .ÚJ Ma­gyarország’-bon. Azért mon­dom így, hogy .megfontolat­lan gyorsasággal’, mert egy nap alatt egy Ilyen ügyet nem lehet kivizsgálni! Ha viszont a Munkáspárt elnöksége tudott erről az ügyről, akkor bünte­tőjogi kötelessége lett volna azt Jelenteni! Legalábbis vizs­gálatot kellett volna kérnie ebben ez ügyben...- Bontsuk két részre ezt az ügyet! Tekintettel arra, hogy az egyik oldalon az 1956-os parla­menti sortűzről; mig a másik ol­dalon a 301-es parcellában tör­tént - hogy is mondjam... sír­­gyalázásról van szó... A sírgyalázásról már annak megtörténte után egy héttel ér­tesítettem Thürmer Gyulát és a pártvezetés több tagját. Sőt, szóltam róla magának Szabó Já­nosnak is, aki - már akkor - a Társadalmi Kapcsolatok Irodájá­nak vezetője volt: mert az olyan alkalmakkor, amikor a Ház üres, Szabó Jánosnak kell bizo­nyos dolgokat jelezni, jelente­ni.. így például helyiséget kérni és így tovább. Ő kapott erre megbízást. Szabó Jánostól ugyanazt a választ kaptam, amit korábban már más pártvezetőktől is hal­lottam, hogy: ....tudunk róla, nem kell nagydobra verni.” A parlamenti .témáról” szin­tén tájékoztattam Thürmer Gyu­lát, amire O azt mondta, hogy: ....régen volt. Ha ezt az ügyet felelevenítjük, ha ezt az ügyet napirendre tűzzük, akkor szét fogják verni a pártot." Én erre azt mondtam, hogy ebben én nem hiszek; Neki in­tézkednie kellene; s azt monda­ni, hogy Elvtársaim, vagy Ura­im, vagy ahogy kívánja Őket megszólítani: ...Önöknek ezért a pártvezetés színe előtt felelniük kell, s mi Önökről levonjuk a konzekvenciát. Tömeggyilkosság a Parlament előtt- ön valamilyen Indíttatás­nál fogva éppen az ÚJ Magyar­­ország hasábjain Jelentette r Szätlä Istvái meg az írását... Kérem, ne ne­hezteljen, amiért bennem óha­tatlanul felmerül egy kérdés. Nem egy belső MSZMP-pártel­­lentétről, vagy belső leszámo­lásról van szó?- Semmi egyéb indíttatásom nem volt arra, hogy így tegyek, mint az, hogy a korábbi tapasz­talataim szerint, ha valaki a Népszabadsághoz fordult, akkor azt tőlük Thürmer Gyula hama­rabb megtudta, mint hogy az az illető, aki a cikket leadta, olvas­hatta volna a saját írását... Én ki akartam kerülni, hogy így járjak. Ezzel kapcsolatban ennyit tudok mondani. Kerestem tehát a megoldáso­kat, hogy ezt elkerüljem. Tekin­tettel arra, hogy én 1970-75-ig a Posta Budapesti Hírlapterjesz­tő Özemének voltam a vezetője - s akkor voltak ott ismerőseim -, elmentem a Hírlapkiadó szék­házába. Keresgéltem az épület folyosóján, és ráakadtam az .Uj Magyarország" szerkesztőségé­re. Tehát ez egy véletlen dolog volt. Bementem és megkérdez­tem, hogy: .Uraim, szeretnék leadni egy általam megírt cikket. Vállalják-e?" ...Vállalták.- A Parlament előtti, 1956. október 25-én történt tömeg­­gyilkosságnak az volt az előz­ménye, hogy tüntetők vonul­tak az Országház elé, hitet tenni a kormány mellett. A Parlamenttel szemben lé­vő Földművelésügyi Miniszté­rium, és a mostani Néprajzi Múzeum tetejéről valakik a tömegbe lőttek. A halottak száma száz fölött volt. Ma többek között emléktábla hir­deti annak az angol újságíró­nak az emlékét Is, aki szintén ennek a lövöldözésnek lett az áldozata. Eddig általában az ÁVH-t. pontosabban az ÁVH-nak va­lamelyik különleges osztagát gyanúsították azzal, hogy ezt a bűncselekményt elkövette...- Nem a két épületről - ha­nem úgy fogalmaztam a cikkben is -, hogy a környező épületek­ről lőttek a tömegbe! Ha ön háttal áll a Parlamentnek, és a Parlament lépcsőjéről nézi a szemben lévő területet, akkor ugye, a Parlamenttel szembeni házak csoportja mintegy ,U”­­alakban helyezkedik el. A vérengzést elkövető bör­­tőnőr alegység tagjai minden ház teraszán, bástyáján, padlá­sán, vagy valamilyen emelet ré­szén - elhelyezkedtek... A következőket kell látni: ak­kor, amikor arra a bizonyos zászlójelre megindult a sonüz: a

Next

/
Thumbnails
Contents