Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-03 / 8213. szám

i 4 Népszabadság, 1992.febr.29. &T nyok között nem is alkalmazható ez a módszer. Azt viszont nem vethetik a kormány szemére, hogy a politikájá­val rokonszenvező szakembereket bíz meg egy-egy fontos feladattal.- Ha szakembereket, akkor valóban nincs mit számon kérni. Ám ha komisszá­rokat...- Az emberek gyűlölik ezt a kifeje­zést, imádják viszont a használatát mindazok, akik be akarnak bennün­ket sározni. Hadd mondjak egy sze­mélyes példát. Amikor kineveztek a PM államtitkárává, a liberális sajtó attól volt hangos, hogy' komisszár va­gyok. Miután megkaptam ezt a mos­tani beosztást, úgy értékelték: a költ­ségvetési és a pénzügyi szempontok fogják uralni a privatizációt. Nem el­lentmondás ez? Én egyébként a kőke­­mény gyakorlati életből jöttem, a ma-i gam bőrén is megtapasztaltam: mit jelent vállalkozni. Ezért pragmatiku­san kezelem a gazdasági folyamato­­j kát. Nem engedek az érzelmeimnek.- Holott úgy tudni: nagyon jó a viszonya a Monopoly-csoporttal. Vagy talán nem?- Jó barátaim vannak köztük, tisz­telem, amit tesznek a verseny tiszta­sága érdekében. Ám szakmai kérdé­sekben önállóan foglalok állást.- Mit szól ahhoz a híreszteléshez, hogy a rendelkezésére álló privatizációs technikák révén akár 2 milliárd forint értékű állami vagyont is „átmenthet”, például az MDF támogatására?- Ostobaságnak tartom, amit az SZDSZ terjeszt.- Megerősíti, vagy cáfolja a lehetőséget?- Egyiket sem teszem, mert szerin­tem ilyen eszközökhöz éppen a törvé­nyesség, a piac és a nyilvánosság kontrollja miatt senki sem folyamod­hat.- Mondanék példát arra, hogyan lehet - jogszerűen - megtenni. Ha megbízottjuk. - valamelyik átvilágító rég - a magasabb árért cserébe bevétele egy részét átutalja valamelyik számára politikailag kedves alapítványba.- Ilyenkor mindig az jut az eszem­be, hogy biztosan azok gondolkoznak így, akik így is cselekednének.- Azért arra már volt példa, hogy nagy .; állami cégek támogatást adtak például 1 kormányhoz közel álló lapoknak. Helyes ez, hiszen mindannyiunk pénzéről van szó?- Én azt hiszem, hogy az üzleti kö­rök ott állnak a legkülönbözőbb poli­tikai irányzatú orgánumok mögött. Az ellenzék lapjait is szponzorálják! Ebben nem látok semmi kivetni valót. Ami viszont fontos lenne, hogy ezeket a pénzmozgásokat egyértelműen sza­bályozzák, és a nyilvánosság ellen­őrizhesse. Ugyanez a véleményem a pártok szponzorálásáról is.- Továbbra is tartja azt a korábbi állás­pontját, hogy 1994-re az állami tulajdon részarányát a versenyszférában 50 százalék alá kell és lebet szorítani?- Privatizációs stratégiánk fő irá­nyaihoz ragaszkodunk, s nem a mere­ven értelmezett százalékokhoz. Ter­mészetesen magam is tapasztalom a tulajdonváltás megannyi problémáját, buktatóját. Engem is aggaszt, hogy ha gyorsítunk, nem sodródunk-e bele ön­­tudatlanul - éppen a piacvesztés miatt - valamiféle állami „kótya-vetyébe”. Ám a gondok ellenére úgy vélem: jó irányba haladunk. A főbb tendenciá­kat alapvetően jól mértük be. Bossányi Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents