Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-19 / 8224. (8225.) szám

Új Magyarország, 1992.márc.16.

Az átalakulás világító csillaga

Interjú Antall Józseffel

A Magvar Televízió kettes csatornája a miniszterelnökkel készített interjút március 15-én délelőtt a Nemzeti ünnep alkalmából. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket A kérdező Feledy Péter volt - Miniszterelnök úr, nagyon sokan ismerik az Életképek 1848. március 19-i számát, amely március 15-éről tudósít. így kezdődik: ,a mennydörgés azt mondja, le, térdre itt ember, az Isten beszél!’ így folytatódik: .március 15-re, ezt írjátok fel szíveitekbe és el ne felejtsétek, a magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik". Március 15-én viszont a Bécsben tartózkodó Széchenyi a következőt irta naplójába: .Most látom, Magyarország tökéletes felbomlás felé halad. ’ Ez a két gondolat nem egészen felel egymásnak. Önhöz melyik megfogalmazás áll Közelebb?- Azt hiszem, hogy e két egymással ellentétesnek tűnő megfogalmazásban az jelenti a kompromisszumot, hogy Széchenyinek a naplóba történt bejegyzését követően néhány nap múlva az álláspontja, ha nem is megváltozott, de mindenesetre cselekedetei megváltoztak, hiszen miniszterséget vállalt Batthyány Lajos kormányában, az első felelős magyar kormányban.- Viszont akkor azt írta a naplójába, hogy maid együtt akasztanak fel Kossuthtal.- Ez hozzátartozik tulajdonképpen a magyar történelemhez, és hozzátartozik ahhoz, hogy amikor történelmi távlatból nézünk bizonyos eseményeket, akkor nem gondolunk arra, hogy az

adott kor kortarsai, politikustársai egymással ilyen éles vitákat folytattak. És ezek az éles viták megnyilvánultak a külső megnyilatkozásokban is, de még inkább a naplókban. Hiszen akkor is emberek csinálták a politikát, emberi érzések, emberi előítéletek, ugyanakkor a nemzeti összefogás gondolata itt mind együtt jelentkezett, és csak az életet, a történelmet és az embert nem ismerők hiszik azt, hogy a múltban, vagy akár a jövőben ez másképp jelentkezik, mint saját korunkban. Aki jól ismeri egy-egy korszaknak az eredeti forrásanyagát, levelezését, sajtótörténetét, az tudja, hogy a múltban is ugyanolyan viták, fenekedések jelentkeztek, mihelyt szabadon szólhatott az ember.- Ön használta a „nemzeti összefogás" szóösszetételt. Beszélhetünk-e 1848 tavaszán nemzeti összefogásról?-Természetesen beszélhetünk, csak az a kérdés, hogy mit értünk nemzeti összefogás alatt? Nemzeti összefogás alatt mindig az alapvető értékek és az alapvető érdekek védelmében szóló nemzeti összefogásról lehet szólni egy szabad akaratából politizáló társadalomban. Olyan nemzeti összefogás, amelyik absztraktul jelentkezik, mint összefogás, az csak népfrontos gondolkodású emberekben lehet, és ez az absztrakt nemzeti összefogás efféle népfrontos szemlélettel csak egy monolitikus államrendszer, egy monolitikus politikai diktatúra spanyolfalaként használható-£bbői mi következik7 Mennyire befolyásolta ez 48-49 történetét7-Az,hogy 1845 március 15-énbekövetkezett Pesten egy forradalom, hangsúlyozni szeretnem, hogy véneién forradalom A magyar forradalmaknak és a magvar politikai küzdelmeknek általában az volt a jellemzője, ha mi magunk csinálhattuk idegen befolyás nélkül és elnyomás nélkül, akkor a mi forradalmaink mindig vértelenek voltak és a politikai ellentétek sohasem mentek el addig hogy egymásnak estek volna magyar emberek Es a politikai egyeduralom, vagy a politikai diktatúra kicsiny csoportjai sohasem forradalommal, hanem mindig puccsokkal jutottak uralomra. Ezért nem volt forradalom 1919. március 21-e a Tanácsköztársaság, hanem puccs volt, sót ugyanígy nem volt forradalom egyébkent Oroszországban sem. Lemnek hatalomra kerülése is csak puccs volt A forradalom az a februári forradalom volt Oroszországban is. és ezért azt lehet mondám, hogy Magyarországon is így kell tekintenünk ezeket a politikai átalakulásokat. A pest forradalom a diákságnak és az ifjúságnak és azt lehet mondani, a pesti értelmiségnek a kezdeménvezésére mepzúletetl demokrácia volt, amelyik végül is olvan lökést adott t párizsi és a becsi forradalom i után a magyar politikai fejlődésnek, ami meggyorsította, és fordulóponttá tette a politikai fejlődésben azt, ami egyébként Pozsonyban, az utolsó rendi országgyűlésen már hallatta hangjai, hiszen a rendi országgyűlés utolsó időszakában már uralták a politikai terepet a magyar reformpolitika nagviai- Érdekes, hogy a saitó. és a minise- Imurn. azaz az u< kormány kozott akkor hamar megkezdődtek a konfliktusok A sailószcbcasás: megválás:tasa az első pont roll a 11 pont közül. Aztán Petőfi Sándor, aki igazár. nem volt tekinthető' a forradalom, ellenségének, hamar konfliktusba került, és erdekes, hogy már májusban azt ina amikor őt bráhák azért, mert a kormányt bírálta, láczrm: a kocsis nem. azért csattant ostorával, hogy korán kidől írnek a rúd mellől, hanem, hogy sebesebben haladianak Tehát ő igyfogtr, fel a kormány bírálatát, amiért sokan támadták. Müven volt akkor a saitó és a kormány viszonya?- Azi hiszem, hogy '48 valóban arra is tanulság, hogy nem szabad túldramatizálni kormány és saitó ellentétét. A szabad sajtó velejárója, hogy mindent, amit lehetséges, megírt akkor is. (...) Széchenyi Istvántól, vagy akár az első magyar kormányban részt vevő Esterházytól kezdve'Szemeréig nem vallották azonos politikai nézeteket minden kérdésben. Egyszerűen arról volt szó, hogy egyetértettek abban, hogy Magyarországon felelős kormány jött létre, vagyis egy- népképviseleti parlament, egy felelős magyar kormány, és hogy érvényesültek ezek a Í2 pontban megnyilvánuló szabadságjogok Ebben ertettek egyet, de abban már messzemenően nem érteitek egyet Petőfitől Széchenyiig, vagy akár Kossuthtól Madarászig sorba lehet a különböző politikai irányzatokat említeni, hogy1 hogyan történjék a további út, egyáltalán a forradalom következtében a jobbágyíelsza-