Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-18 / 8224. szám

TTervffasdaftúfjhé>l a (vad) hat pitiß IVrmzriküzi szoríálilenmkraía konfermria A bizáncias kormányzati stílus helyett párbeszédre és európai politikára van szük­ség, mert csak így lábalha­tunk ki a Magyarországot sújtó gazdasági válságból — jelentette ki Horn Gyula. Az MSZP elnöke annak a két­napos nemzetközi konferen­ciának a megnyitóján be­szélt, amelyet pártja rende­zett „Szociáldemokrácia a kelet-közép-európai átme­netben" címmel. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nagyrészt még hiányoznak a szociális piacgazdaságokban szükséges érdekegyeztetési rendszerek. A kormányzat valóságos offenzívát folytat annak érdekében, hogy be­folyása alá vonja és szűk pártérdekek szolgálatába ál­lítsa a bankokat és a pénz­intézményeket. De nemcsak nálunk, egész Kelet-Európá­bán megfigyelhető a hatal­mon lévők törekvése a de­mokratikus intézmények ki­sajátítására és a tekintélyel­vűségre. Ennek azonban el­len kell szegülni — mondta a szocialista politikus. — Nem szabad megengedni, hogy az emberek egziszten­ciája a mindenkori hatalom­tól függjön. Tévedés, hogy a társadal­mi szolidaritás és a haté­konyság ellentétben áll egy­mással, és hogy a gazdasági átalakítás fő eszköze a kül­földi tőke lenne — jelentet­te ki Ernst Schwanhold, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti képviselője. Va­lódi sikert csak a hatékony­ság és a szolidaritás páro­sításával és a hazai tőkekép­ződés támogatásával érhet­nek el — mondta. Herbert Ostleitner, az Oszt­rák Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának tit­kára bírálta azokat a „hiper­­liberális” elméleteket, ame­lyek szerint az államot tel­jes egészében ki kell iktatni a gazdaság működtetéséből. Rámutatott arra, hogy a terv­­gazdaság lebontása önmagá­ban még nem hozza el a piac­­gazdaságot. Az államnak itt aktív szabályozó szerepet kell játszania, biztosítania kell a bérek, a kamatlábak és a va­lutaárfolyamok stabilitását, mert ha ezek túlságosan sza­badon ingadoznak, az rom­boló hatással van a gazda­ságra. Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke szerint a jelenlegi kormány alkalmat­lan arra, hogy az országot kivezesse a gazdasági vál­ságból. Ha más lenne a po­litika, a munkanélküliek leg­alább egyharmada dolgoz­hatna. Szekeres Imre kije­lentette: pártja ellenzi, hogy a forintot választási propa­gandacélokból túl korán, és ezért a magva5 gazdaságnak kárt okozó módon tegyék konvertibilissé. Israel Gat, az Izraeli Mun­kapárt külügyi osztályveze­tője a következőképpen fog­lalta össze pártja gazdasági hitvallását: a pénzt kapita­lista módon kell megszerez­ni, de szocialista módon kell elosztani. A hatalom azért nem akar szóba állni a szakszervezetek­kel, mert eltökélte, hogy a gazdasági átállás terheit a munkavállalókra hárítja — mutatott rá Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. Mi több, a kormány — az ellenzék li­berális pártjaival egyetem­ben — kifejezetten szakszer­vezetellenes politikát folytat. Bármiről legyen is szó, elve az, hogy nem baj, ha a mun­kavállalóknak rossz, csak nehogy a szakszervezeteknek jó legyen — mondta. * Josef Staribacher, az Oszt­rák Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja, volt minisz­ter interjút adott a Népsza­vának: Staribacher úr, hogyan le­het elkerülni, hogy a ma­gyar munkavállalókra man­chesteri típusú „vadkapita­lizmust” szabadítsanak rá? — Parlamenti munkásvé­delmi törvények kellenek, de önmagukban ezek még nem elegendőek. A tőkés munkál­tató ugyanis — ha hajtja a nyereségvágy — mindig meg­találja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül meg­kerülheti őket. Hatékony el­lenhatalomra van ezért szük­ség, erős, egységes szakszer­vezetekre és befolyásos, mun­kavállalói érdekeket érvé­nyesítő pártokra. Önök hogyan tudnak segí­teni a magyar szakszerveze­teknek? — Semmiképpen sem csu­pán szolidaritási szólamok­kal, hanem inkább gyakor­lati példákkal. Egy ilyen ak­ció keretében nemrégiben meghívtuk a magyar élelmi­szer-ipari szakszervezet funk­cionáriusait, jöjjenek el hoz­zánk és legyenek jelen olyan tárgyalásokon, melyeket kol­légáik a munkáltatókkal folytatnak kollektív szerző­dés megkötése céljából. Mi a véleménye arról, hogy az osztrák ipar — kihasznál­va az itteni alacsonyabb munkabéreket — üzemeket és gyártási ágakat telepít át Magyarországra? — Ismerem a problémát még abból az időből, amikor a nyugatnémet ipar hozzánk telepített át termelési egy­ségeket. A munkavállalók persze mindenütt örülnek a pótlólagos álláslehetőségnek, de azért az ilyesmivel vi­gyázni kell. Nem szabad megengedni, hogy egy ország gazdasága a másik ország iparának mintegy „meghosz­­szabbított munkapadjává” váljon, mert ez egy idő után hátráltatja a fejlődését. De persze rossz ez az ipartele­pítés a telepítő ország mun­kavállalóinak is, mert állás­­lehetőségektől fosztja meg őket. Ilyenkor különösen szükség van a két ország szakszervezeteinek együtt­működésére. Kepecs Ferenc oo Népszava, 1992.márc.13.

Next

/
Thumbnails
Contents