Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-18 / 8224. szám

Nem politikai ellenőrzéssel A Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályvezetőjét, Ko­vács Sándort arról kérdeztem, hogyan támogatja a minisztérium a civilszervezeteket. — Az egyesületek száma roha­mosan, és a minisztérium programjá­ban elképzelt módon növekszik. Ez nem jelenti azt, hogy mi vezérelnénk a folyamatot. Valljuk: a művelődési intézményrendszer infrastruktúráját meg kell őrizni a kultúra számára, de az ott lezajló folyamatokat a társa­dalmasítás irányába kell terelni. Már tavaly is elsősorban művelődő kö­zösségek jelentkezését vártuk, de a sajátos átmeneti korszakra való te­kintettel több helyről is az intéz­mény és az egyesület közösen adott jj^pál) ázatp»» Ha_-iKm avatkozunk be. akkor a támogatással a társadal­­masodási folyamat magától megva­lósul. Gyakran hallani: az állam a közművelődés finanszírozásából ki akar vonulni, de az állítás mégsem igaz. Településenként minden lakos­ra 200 forint fejkvótát biztosítunk, ez évente 2,1 milliárd forint. Ez ke­vés, de az elosztás igazságosabb, mint régen. Eddig hozzávetőlegesen 2 milliárdos támogatást kaptak a me­gyék, de a nagy intézmények fenn­tartása rengeteget elvitt, a kistelepü­léseknek nem maradt semmi. Most a közepes nagyságú településeknek kedvezőbb a helyzete, de a kistele­püléseken így sem elég a pénz, a városoknak pedig gondot okoz a nagy intézmények fenntartása. A fi­nanszírozási rendszeren tehát fino­mítani kell a jövőben, s ebben az ön­­kormányzatok szerepe is növekszik. A szakszervezeti, vállalati művelő­dési intézmények támogatására 250 millió forintot különítettek el a költ­ségvetésből, így ezek kimaradnak a fejkvótarendszerből. Újabb finanszí­rozási forrás a 263 millió forintos közművelődési célpályázat, melyet tavaly írtunk ki először. Idén is óriási az érdeklődés, s ez azt mutatja, hogy sokan tudnak a lehetőségről. Ezen­kívül a megyei önkormányzatok sa­ját intézményeik fenntartására lako­­-$onként 400 forintot kaptak, és ebből a nagyobb szolgáltatások kifizethe­tők. Ha az országban mindenhol ará­nyosan hozzájárulna a művelődési költségvetéshez az önkormányzat és a lakosság is, akkor csaknem 8 mil­liárd forinttal rendelkezne a közmű­velődés. Ez azonban nem megvaló­sítható, helyenként jobbak, máshol pedig rosszabbak az állapotok. A közművelődésben dolgozóknak megvan az esélyük, hogy alkalmaz­kodjanak a változó viszonyokhoz, s ez a társadalmasodás irányába hat. — Milyen egyesületek szervező­dése jellemző az elmúlt időszakra? — Sorra jönnek létre a népfőisko­lák, a településeken pedig bizonyos tevékenységek köré szerveződnek a kulturális egyesületek. Ezek olyan .körök mellett működnek,,amelyek az adott -településeken az elmúlt évek során megmaradtak. így nagy a formai gazdagság. Ezt mi befolyá­solni nem akarjuk, csupán támoga­tást nyújtunk. Fontos, hogy megfele­lő szakmai döntések szülessenek, és a politikai törekvések finanszírozása szintén szakmai, és ne politikai el­lenőrzéssel történjen. • B.K.

Next

/
Thumbnails
Contents