Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-18 / 8224. szám
Magyar Hírlap, 1992.márc.13. 13 Új politikai kultúra kialakítására szerveződnek Jól működű demokrácia clképzelhelctlcn fejlett civillársadalnm nélkül. F,hhe7 azonban sok pénzre lenne szükség, ugyanakkor az Országgyűlés t célra alakul) hizoltsága 420 millió forintot szavazott meg ezeknek a szervezeteknek a támogatására. Feleannyi!, mint a politikai pártoknak. Történik ez abban az időszakban, amikor az ország zavartalan működéséhez — és a pártok hosszú távú érdeke is ezt kívánná — elengedhetetlen szükség lenne a társadalom zavartalan működését segítő civilszervezetekre. A pénz. azonban kevés, s ha jut is valamennyi, többny ire csak meghatározott, társadalmilag hasznos célra. A jelek azonban arra utalnak: ilyen feladatok végzésére kevés szervezet alakul. így azonban félő, hogy visszajutunk a régi kényszerpályára. (A társadalmi szervezetek holnap estig pályázhatnak az. állami támogatásra.) Jobb lehetőségek, rosszabb állapot Vajon hová jutott, hova fejlődött a civilszféra a rendszerváltás óta eltelt időszakban? Működnek-e és milyen intenzitással a különböző szervezetek. egyesületek? Erről formált lapunknak rövid vélemény! Ágh Attila politológus, a Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára. — A civilszféra elemzésekor három struktúrát kell figyelembe venni: van egy vertikális tagoltsága, amit a politológusok „kispolitikának” neveznek, ez a helyi szervezetek, egyesületek rendszerét foglalja magába. Ezután következik a középszint — mintegy átjárást biztosítva a nagypolitikába —, a különböző kamarák, érdekvédelmi szerveződések rendszere, ahol a társadalom érdekeit megjelenítve foghat össze, önállóan a politikától. Létezik azonban egy horizontális tagolódás is, például a gazdasági érdekérvényesítés mechanizmusai. Nos, a szakirodalom szerint az első csapás a rendszerváltáskor éppen az alapszintet érte: a politikai pártok, a kialakuló többpártrendszer és a demokrácia felszívta a helyi tevékenység energiáit és a közösségek emberanyagát: ugyanakkor a helyhatósági választások tovább mélyítették a szakadékot. hiszen hihetetlen mértékben átpolitizálták az alapszinteket. Ezek alapján ma elmondható, hogy a szféra lehetőségei jobbak, állapota viszont rosszabb, mint 1989-ben volt. A középszféra helyzete hagyományosan rossz volt, ez a leghiányosabb a civiltársadalomban ma is: a polgárok érdekérvényesítése és érdekvédelme rendkívül hiányos és döcögős. Az érdekvédelmi szervezetek nem igazán tudják lefordítani az emberek véleményét a politika nyelvére. Azért is alakul így, hiszen a politika határozott igényt mutat és erőt fejt ki, hogy megszerezze ezt a szférát: átpolitizálni a középszinteket — érezhetőek ezek a törekvések, melyeknek a hagyományos gyengeség okán sem lehet annyira ellenállni. A pártok a civilszféra ilyetén befolyásolására törekszenek, miközben a polgárok mással kénytelenek foglalkozni. •SlP.
