Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-18 / 8224. szám
Hogy törték meg Rajkot? E cikk nyomán tettünk fel néhány kérdést Zinner Tibornak.- Zinner úr, végül is mi törte meg Rajkot és késztette vallomása megtételére?- Az önök által közölt jegyzőkönyvből s az én cikkemből is kitűnik: több stáció van. A szembesítések eredménytelenek. Szőnyi idézett szavaiból kitetszik, igyekezett rávenni Rajkot a beismerésre. Tette ezt saját nyomorúságos állapotával is. Hozzáteszem: őt addigra már annyira megverték, a talpát ütötték, hogy mint egykori kihallgatói elmondták, csak tornacipőben tudott járni. „Eredmény” nincs. Jött a verés. Ezután egy hétig - ám vannak, akik tíz napot mondanak - nem hagyták aludni. Végeredményben Rajk megtörése, „partnersége", ha lehet ezt a szót használni, a szovjet tanácsadó, Bélkin altábornagy magyarországi megjelenése után következett be.- Mivel érték ezt el? Knpott-e, mint némelyek állítják. Rajk ígéretet arra, hogy a per után életben marad? Belkinnek csak tovább kellett fejleszteni azt, amivel érkezését megelőzően presszionálták Rajkot. Jelesül: azt hazudták neki, hogy már kizárták a pártból, továbbá Nyugaton már tudják, mi történt vele. Végül is eljutott oda, hogy kijelentse, „én mérlegelem a helyzetet”. Ennek a mérlegelésnek alapjai az említett blöff-jellegű közlések. Belkinre és munkatársaira, Makarovra ezután az várt, hogy a Brankovra vonatkozó moszkvai vizsgálati anyagok segítségével megértessék: a pártnak az ő hozzájándására van szükség az igazi főbűnös Tito leleplezéséhez. Arhi az életbenmaradásra vonatkozó ígéretet illeti: ez „szájhagyomány”. Nem láttam dokumentumot, ami ezt alátámasztaná. A Népszabadságban idézett 1957-es Sunday Timesbeli anyag roppant érdekes, de egymagában nem perdöntő. Meggyőződésem egyébként, hogy Rajknak, ha kapott is ilyen ígéretet, teljes mértékben tisztában kellett lennie várható sorsával. A moszkvai perek krónikája mutatja, mit érnek az ilyen ígéretek.- Kádár és Farkas rábeszélése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mi volt az ügy utóélete?- Kádár utóbb úgy állította be, hogy hitt Rajk bűnösségében - s csak az 1949. október 15-i kivégzéskor győződött meg róla, hogy becsapták. Úgy tűnik, hogy ez csak utólagos szépítés, hiszen az ügy előkészítésében az egész légkörrel azonosulva, aktívan részt vett. Farkas esetében: a megmaradt jegyzőkönyv a Rajkkal folytatott „beszélgetésről” vele és Péter Gáborral szemben perük egyik vádpontja volt.- Mnradt-e fenn olyan anyag az ügyről, szovjet forrásból, amely Bélkin szerepére utalna, illetve arra, hogy őt ki mire utasította?- Van ilyen szöveg Belkintől és munkatársától, Makarovtól. Magyarra fordított szovjet anyagok ezek, amelyekből Rákosi agresszivitása tetszik ki, az, hogy ők mit követeltek. Rendkívül kényes ezt megítélni, hiszen csökkenti a szovjet szerepet és felelősséget, márpedig országokat érintő perek soráról volt szó, amelyeket központilag terveztek...- Vagyis, ami fennmaradt, manipulált anyag?- Úgy fogalmaznék, hogy nagy forráskritikával kezelendő.- Van-e Moszkvában olyan anyag ma, amelyik lényeges segítséget nyújtana Belkinék szerepének és a szovjet stratégia magyarországi megvalósításának a Rajk-ügyben és kapcsolt ügyeiben ennek a részleteire vonatkozna. Tehát ami az ügy fehér foltjait feltárná?- Ha a 30-as évek KGB történetének és magyar pártvonatkozásainak iratanyaga megvan, - márpedig ez megmaradt - akkor kizárt dolognak tartom, hogy ne legyenek meg a 40-es évek második felének és az 50- es évek történetének olyan jellegű párt, illetve államvédelmi, állambiztonsági iratai, amelyek a még meglévő fehér foltok feltárásában segitenének. Kérdés, hogy mikor juthatunk hozzá ezekhez. V. I*. < t° Népszabadság, 1992.márc.14.
