Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-18 / 8224. szám
Magyar Nemzet, 1992.márc.13. 'iS •• A 301-es parcella Öngyilkosság vagy a KGB műve? ’56 dán mártírja: Povl Bang-Jensen „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért" - János evangéliumának szavai állnak a Burg Kastl-i magyar gimnázium házi kápolnájában azon az emléktáblán, amely Povl Bang-Jensen (1909. április 6-1959. november 25.) dán ENSZ-diplomata emlékét hivatott megörökíteni. Azt vésték még a fekete kőlapra annak idején: „Az 1956-os magyar szabadságharc vértanúja". „Örökre a miénk maradsz" - olvasható a hófehér márványtáblába vésve, amelyet legfőképp Vida Imréné kezdeményezésére és az SZDSZ terézvárosi szervezete anyagi áldozatvállalása eredményeként, 1989 őszén - halála 30. évfordulóján - avattak fel a rejtélyes sorsú dán diplomata tiszteletére a Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti emlékhelyén, a 301 -es parcellában, hogy legyen egy hely, ahol leróható az utókor hálája. Tavaly novemberben alakult meg Budapesten - Mécs Imre elnökletével - a Bang-Jensen Társaság, amely pártoktól független szervezetnek vallja magát. Céljaik megvalósítása érdekében alapítványt hoztak létre, hogy hathatósabban ápolják a aán ENSZ-diplomata emlékét a Icöztudatban, s szorgalmazzák a további kutatásokat is. Mától a köztársasági elnök személyes vendége Bang-Jensen négy gyermeke (az özvegy egészségi állapota, az ötödik gyermek pedig hivatali elfogultsága miatt nem tudott eljönni a hosszú útra), akik a magyar nép utólagos háláját kifejező kitüntetést, posztumusz 56-os emlékérmet vesznek át pénteken a Parlamentben Göncz Árpádtól. A magyar ügy tisztázásával megbízott különbizottság - amelynek tagjai az öt világrész egy-egy országa (Ausztrália, Ceylon, Dánia, Tunézia és Uruguay) diplomatáiból verbuválódtak - az ENSZ 1132. (XI) sz. határozatával jött létre 1957. január 10-én. Bizonysága volt ez annak, hogy az ENSZ 1957- ben még szilárdan állt a civilizált világban általánosan elfogadott elv alapján: senki saját ügyében bíró nem lehet. Tehát volt remény az igazság kiderítésére. A bizottság első ülését január 17-én tartotta, a közgyűlés azt a feladatot rótta ki: az ENSZ tagjait „a lehető legteljesebb és leghitelesebb tájékoztatással lássa el arról a helyzetről, amelyet a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának Magyarország belügyeibe való beavatkozása teremtett fegyveres ereje alkalmazásával és más eszközökkel". A rendelkezésre álló írásbeli értesülések előzetes áttanulmányozása után a különbizottság 35 tanút hallgatott ki a New York-i székházban, s ezután Európába utazott, ahol 1957. március 11-től április 16-ig újabb tanúkat hallgatott meg. Öszesen 111 tanú (többségükben 35 év alattiak) vallomásával szembesültek, 35-öt New Yorkban, 21-et Genfben, 16-ot Rómában, 30-at Bécsben és 9-et Londonban. A 111-ből 81-et saját kérelmére névtelenül hallgattak ki. Vagy 200 magyar önszántából írt a különbizottságnak. A bizottság összegző jelentését 1957. június 7-én egyhangúlag fogadták el, amely az ENSZ eddigi történetében egyedülálló hitelességű, egyértelmű és pártatlan állásfoglalás. Az ENSZ-közgyűlés kifejezett óhaja ellenére a bizottság nem tehetett látogatást Magyarországon, bár ezt az ENSZ főtitkára személyesen is kérte Kádártól. Az állandó megbízott azt tudatta: kormánya véleménye szerint a bizottság „működése sérti az demokráciák sem tudják megvédeni, fölvitte a ENSZ alapokmányát . Természetesen Nagy legkényesebb papírokat a az ENSZ-székház te- Imrét sem kereshették fel romániai internálása ^ tejére, és ott saját felelősségére elégette, hogy idején. ne kerülhessen avatatlan kezekbe egyetlen sor sem. De mindez a feszültség, ez az üldözés úgy Tűz az ENSZ tetején I felborította az idegállapotát, hogy öngyilkosságot követett el. Az első három tanú, akt nyilvánosan tett j _ glztos tienne, hogy öngyilkos lett? vallomást: Kéthly Anna. a Nagy Imre-kor- j _ Valószínű. Hogy esetleg egy szovjet mány államminisztere; Király Béla vezér- - KGB-ügynök olyan hihetőleg tudta a gyilőmagy, Budapest katonai parancsnoka és a kosságot emögé elrejteni - lehetsz rés, de hi- Nemzetőrség főparancsnoka, valamint Kő\a- yatalosan úgy zárták le az ügye ^gy ergo József, Budapest 45 utáni, majd 56. októ- gyükossúgot követett el. Akárm. történt is, bér 31 és november 4-e közötti polgármestere vitathatatlanul a magyar nemzet vértanúja, volt. Király Bélát 1989 őszén még amerikai hőse, egy feig-vérig szabadságharcos, otthonában kerestem telefonon. A 77 esztendős Oltványi László főhad- Nemcsak az az óriási felelősség hárult nagyként szolgált, majd vegvész lett. 1953- reánk, hogy tanúként a világfórumon elsőként banaz ÁVH jóvoltából 5 év 2 hónap börtönre megszólaljunk hazánk érdekében, de nekünk j ítélték. 56 októberében Budapest XX. kerülejutott az a szerep is, hogy a világ minden részé- jgben a Nemzetőrség főparancsnokának várói összehívjunk olyanokat, akik komoly tanú- irtották meg. Az általa szervezett tüzérségvallomást tehetnek az ötös bizottság színe gej a dél-pesti harcok legfőbb irányítója volt. előtt. Bang-Jensen a/ű/r eljárásnak, az tgazsa- ^ heves csatározások után november 13-án gos tényfeltáró vizsgálatnak, az udvanassag- hagyta el Magyarországot. Bécsben a magyar nak a mintapéldájává vált a szemünkben. A menekultek ügyét segítette, majd a kormány Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetekben so meghívására Olaszországba ment. 1958 márhivatásos tisztviselője volt akkoriban. Ez a de- cjus^ban - távollétében - halálra ítélték, rék dán teljesen körül volt véve szovjet ügynö- Külföldön négyszer kísérelték meg eltenni láb kökkel, akik éjjel-nappal presszió alatt tartót- ^ ylz éven át Brazíliában élt. A Szabadságták, hogy süllyesszen el papírokat, ne hallgas- harcos Világszövetség alapító tagja; később son ki bizonyos tanúkat. S ez az ember minden örökös tiszteletbeli elnöknek választották, fenyegetésnek ellenállva az ügyet mindvégig a 195g.bari Münchenben telepedett le. 34 eszlegobjektívebben kezelte. A hősiessége, az len(jej távoliét után után 1990 októberében igazán nagyszerű emberi tulajdonsága akkor látogatott először Budapestre, vált nyilvánvalóvá, amikor a Szovjetunió követelte, hogy a kihallgatás okmányai, mint az ENSZ hivatalos okmányai nyilvánosságra kerüljenek, vagy legalábbis az ENSZ BT állandó tagjai belenézhessenek. Ezt ő végig visszautasította, és amikor már úgy látszott, a nyugati —
