Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-18 / 8224. szám
Új Magyarország, 1992.márc.13. 3V Visszaélések a kereskedelemben Kiszolgáltatott fogyasztók A budapesti Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tizennyolc fős gárdája tavaly huszonegy témavizsgálatot végzett, ami 4489 hálózati egységet, valamint 63 gazdálkodó szervezetet érintett. Ebből 1773 alkalommal került sor felelősségre vonásra, és ennek során 1297 esetben, összesen 3 millió 845 ezer forint bírságol szabott ki a szervezet. A bírságok legnagyobb részét, 2 millió 538 ezer forintot élelmiszer-kereskedelmi egységekre rótták ki a felügyelet munkatársai. A kivizsgált esetek többsége, 57,1 százaléka végződött ezzel az aktussal, míg a vendéglátóipar és a vegyesiparcikk-kereskedelem területén valamivel kedvezőbb volt a helyzet - tudhattuk meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség fővárosi egységének tegnapi sajtótájékoztatóján. A fogyasztóvédelem vezetői elmondták: az élelmiszer-kereskedelemben megkezdődött privatizációs folyamatok a hálózati dolgozók körében érezhető bizonytalanságot váltottak ki. Ezzel egyidejűleg gyakoribbá vált az. árdrágítás, az, hogy a ténylegesnél magasabb összeget számolnak el a fogyasztónak, egyre többször hiába keresi a vásárló a termékeken az. árjelzést, vagy megtalálja, csak épp - szándékosan, avagv gondatlanságból - a valóságosnál nagyobb szám szerepel rajta. A vendéglátó szakmában a felszolgálói „többszámolásokkal", illetve minóségrontással károsították meg leggyakrabban a fogyasztókat. Az iparcikk-kereskedelemben, az importliberalizációval, illetve a hazai vállalkozások megszaporodásával kialakult viszonylagos kínálati piac sajnos nem csökkentette, hanem éppenséggel növelte a panaszok számát, mert az új cégek számos, a fogyasztói védelemre vonatkozó jogszabályt figyelmen kívül hagynak, lgv például nagyon sok külföldi termék kerül forgalomba hazai minőségvizsgálat nélkül, illetve vannak olyan termékek - ide sorolható például a gyógyító hatásúnak mondott karkötő -, amelyek vizsgálatát nem írja elő kötelezően a törvény, de használhatóságának megállapítása érdekében mégis szükség lenne rá. Célszerű alaposan megfontolnia az állampolgárnak, mielőtt valamelyik csomagküldő cégtől rendel árut, mert két-három hónapig is eltarthat, amíg megkapja a visszaküldött áruért járó pénzt. Már csak azért is, mert e cégek gyakran „postafiókba bújnak", ezért nehéz, őket megtalálni, sőt, néha még a cégjegyzékben sem szerepelnek. A legtöbb gonddal azonban a^avító-szerelő, karbantartó szolgáltatások terén találkoztak a felügyelet munkatársai, ahol a 425 ellenőrzés során 37 alkalommal került sor felelősségre vonásra, s végül 22 alkalommal, összesen 117 ezer forint bírságol vetettek ki. A ma forgalomba kerülő nagyszámú külföldi árucikk között sok a nagy értékű, bonyolult termék is, gyakori azonban, hogy megfelelő javító-szerelő kapacitás, alkatrész-utánpótlás nélkül hozzák forgalomba ezeket. Az. igénybe vett szolgáltatások után sok esetben nem kap számlát az ügyfél, ami a későbbi garancia igénybe vételét is lehetetlenné teszi. A jogorvoslat lehetőségei ugyanakkor meglehetősen korlátozottak - mutattak rá a fogyasztóvédelmi szervezet vezetői -, hiszen a fogyasztók megkárosításáért maximálisan kiszabható tízezer forint amit 1968-ban állapítottak meg, ma már aligha rettent el bárkit is a nagy értékű „mulasztásoktól". Az időközben - gazdasági okokból vagy esetleg más megfontolásból - megszűnt cégekkel szemben szintén rendkívül nehéz bármiféle kárpótlási igényt érvény're juttatni. A piacgazdasági átmenet mai fázisában egyelőre még sok olyan joghézag található, amelyet kihasználva egyes cégek, szervezetek akár üzletszerűen is, megkárosíthatják á fogyasztókat, vagyis a társadalmat. Á helyzet megszüntetésének legfontosabb mozzanata minden bizonnyal a fogyasztóvédelemről szóló törvény megalkotása lesz. (Dóczy) /
