Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-18 / 8224. szám
Füzessy Tibor a koalíciós egyeztetőbizottságról Ne Zétényi lépjen, hanem a kormány MH-információ Az első aktuális politikai kérdés, amelyet csütörtök délután a frissen alakult koalíciós egyeztetőbizottság a napirendjére tűzött, a Zétényi—Takács-fele törvényjavaslat elutasításával kialakult helyzet megvitatása volt. I A három parlamenti frakció által létrehozott bizottságot kormánytagok részvétele nélkül tájékoztatták arról a kormányzati szándékról, hogy a kormány olyan javaslatot készül előterjeszteni, amely megfelel az Alkotmánybíróság határozatának, de egyúttal kielégíti a múlt rendszer bűnöseinek felelősségre vonását szorgalmazók igényét is. Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője elmondta, ezzel a kormányzati lépéssel feleslegessé válik, hogy Zétényi Zsolt MDF-es képviselő módosított javaslatával előálljon, hiszen a kormány „nagyobb erőket, nagyobb szakértői gárdát tud felvonultatni”, a több szem többet lát alapon jobban elő I tudja készíteni törvényjavaslatát. A | törvény alapclvc, a büntetőügyek- ! ben a bíróságok járnak el, s ezért konkrét eseteknél azok döntenek majd az elévülés kérdéséről. Ez feltételezi egyes ma érvényben lévő törvények módosítását is. Kérdésünkre Füzessy Tibor cáfolta, hogy ezzel a lépéssel a kormányzat áthárítaná a felelősséget a bíróságokra. Az előbbiekhez kapcsolódik a koalíciós egyeztetőbizottság állásfoglalása a köztársasági elnöknek a közelmúltban tett indítványáról, hogy történelmi tényfeltáró bizottság nevezze meg a felelősöket. Eszerint az országgyűlésnak már ; korábban benyújtottak két hasonló ! tartalmú javaslatot — az egyiket még 1990—ben a Iustitia terv kapcsán, a másik Oláh Sándor képviselő nevéhez fűződik —, s ezek lényege szintén egy bizottság felállítása volt. E két javaslat szélesebb összefüggésekben, de konkrét esetekben tisztázná a történteket. Ha ezeket ismételten előveszik, akkor a köztársasági elnök indítványa is kielégíthető, „megfelelő módosításokkal” — jelentette ki a frakcióvezető. Ennek ellenére Göncz Árpád is előállhat önálló törvényjavaslattal. A frissen alakult bizottság működéséről Füzessy Tibor elmondta, résztvevői a frakciók vezetői illetve két—két elnökségi tag lesz. Az üléseken nem feltétlenül jelenik meg mind a kilenc résztvevő, de döntéseket csak akkor hozhat a bizottság, ha legalább egy tag ott van a frakcióból, azaz konszenzuson alapulnak azok. Az üléseket kéthetente rendezik, de szükség esetén sűrűbben. A frakcióvezetők felváltva elnökölnek, s az adott ülések előkészítése is az ő feladatuk lesz. Az egyeztető bizottság feladata az aktuális politikai kérdések megtárgyalása lesz, illetve az úgynevezett humánpolitikai egyeztetés, amin a résztvevők azt értik, nem feledkeznek meg pártjaikról, a mögöttük álló tömegekről. A törvényalkotási munka kapcsán megállapodtak, már az előkészítő folyamatokban együttműködnek a frakciók. Közösen határozzák el a törvények benyújtásának sürgősségét, összehangolják parlamenti munkájukat, egyeztetik a módosító javaslatokat, koordinálják a hozzászólásokat. •Ő. Z. Magyar Hírlap, 1992.márc.13.
