Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-18 / 8224. szám

Magyar Hírlap, 1992.márc.14.

lebecsülendő — szerepükön. Ráadásul ’56 kétszer olyan régen volt, s a változások felgyorsultak.

— Rövid beszélgetésünk alatt is számos hasonlóság került szóba a mostani és a múlt századi politikai események között. Segíti-e a külügyi államtitkárt, hogy éppen a forradalom és szabadságharc szakértője?

— A múlt hibáiból minden bizonnyal tanulni lehet. Ha valami a történelem folyamán nem vált be, azt kár erőltetni. Kerülendő például az ideomán megközelítés, a vakhit. Óvakodni kell azoktól az emberektől, akik úgy érzik, nekik küldetésük van. és mindig igazuk. Ilyen volt ’48-ban például egyes radikálisok kísérteties provincializmusa. Egy másik tanulság, hogy az együttműködés lehetőségeit kell kutatni — országon belül is, kívül is. Azt hiszem, hogy ezt a valamennyi parlamenti párt támogatását élvező kül-'és biztonságpolitika jól mutatja. Magyar kezdeményezés volt a közép-európai iniciatívába bevonni Lengyelországot, Csehszlovákiát csakúgy, mint a Budapest—Pozsony—Prága—Varsó-négyszög létrehozása, amely a régió egyetlen működő együttműködése. Mindezt ez az úgynevezett „mucsai történészkormány” hajtotta végre a história tanulságai nyomán.

— Ez az oka, hogy annyi történész kapott helyet magas állami posztokon?

— Könnyen lehet, hogy azért lettünk történészek, mert politikusok nem lehettünk. Nem akartunk egy Bach- vagy Schmerling-érában szerepet vállalni. Mert valamiféle régimódi jó ízlés tartott vissza bennünket attól, hogy az előző időszak népfrontjában vagy egyébben tevékenykedjünk. Persze semmiféle garanciával nem rendelkeztünk arra nézve, hogy a Szovjetunió még a mi életünkben összeomlik, arra pedig végképpen nem. hogy például a Varsói Szerződés feloszlatását magyar miniszterelnök javasolhatja Moszkvában. A kormánypolitika kialakításában viszont gyanítom, ’56-os emlékeink többet segítenek, mint ’48-as ismereteink.

• Nonn V. György

Történészből politikus FOTO MH-ARCHIV