Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-03 / 8213. szám

Für Lajos Miskolcon Szabad Föld, 1992.febr.25. Politikai nagygyűlés vendége, illetve előadója volt nemré­giben Für Lajos honvédel­mi miniszter, az MDF ügyvezető elnöke. A miskolciak utoljára két és fél évvel ezelőtt, 1989 májusá­ban hallhatták az akkor még „csak” történész Für Lajos rendkí­vül szuggesztív beszédét a városi sportcsarnokban. Az akkor forró­­izzó hangulatot a rendszerváltást megelőző hatalmas várakozás (is) indokolta. A kül- és belpolitikánk? ról beszélő, társadalmunk helyze­tét elemző Für Lajos mostani elő-^Á „adósa mit sem veszített szuggesz­­*tiv erejéből. Ám a résztvevők lét­száma most lényegesen kevesebb volt. Az előadásról a napi sajtó rész­letesen beszámolt. Mi most az ese­mény utón sorra kerülő sajtótájé­koztatóról szeretnénk Ízelítőt adni, ahol a miniszter válaszolt az újság­írók kérdéseire. • 'Mi indokolja, hogy újra lát­juk Miskolcon, és „forrónak" mi­­nősitené-e a mostani hangulatot? (Szabad Föld) — Semmi nem indokolja. Jó két és fél év elteltével ismét meghívást kaptam az MDF itteni szervezeté­től, és eljöttem. Ami a hangulatot illeti, „forró” nem is lehet. Az egy korszakváltás volt, a velejáró lobo­­gással, szélsőséges hangulatokkal. Ez pedig egy normális, kiegyensú" lyozott hangulatú gyűlés volt. • Beszédében — a pártjára vonatkoztatva — említette, hogy „akkor más volt a tartásunk". Mit ért ezen? — A ránk nehezedő nyomás, el­­»tenerő miatt pewze1 hogy más kel- * -liéít legyen ártartásunk, mint mösl, egy demokratikusabb világban. Ez összefügg az imént firtatott ..forró” hangulattal. Az egy nagy, hősi korszak volt, amelyben az emberek először mondtak ki nyil­vánosan dolgokat. • A nagygyűlésen elmondta, mostani országjárása során azt tapasztalja, hogy az emberek ke­nyérgondokkal küzdenek. Ön sze­rint van-e különbség — városon­ként vagy akár tájegységenként — a közhangulatban, közmegíté­lésben? , — Erre konkrét példával vála­szolok. Kunszentmártonban és Szelevényben voltam tegnap, és óriási a különbség a tegnapi és mai nagygyűlés hangulata között. Az előbbiek javára. Az emberek­ében ott nagyobb volt az érdeklő­dés, aktivitás és bizalom. Nem tu­dom, ezt minek a számlájára ír­jam. Tálán speciális miskolci jelen­ség lett a közöny és a pesszimiz­mus ebben a nagyvárosban, ahol annyi baj halmozódott fel. Szele­­vény legfeljebb 1300 lelkes kis fa­lu, és mégis legalább kétszer any­­nyi ember volt jelen, mint itt. Ott szorongott a művelődési házban a -fél falu; gyerekek, öregek... és légköre volt a gyűlésnek ... ■ A miniszter úr beszédében óvakodott a direkt politizálástól. Attól, hogy minősítsen különböző pártokat. Ilyen ember ön, vagy pedig ez már a választásokra ké­szülő MDF régi-új arcát mutatja? (Miskolci Hajnali Hírlap) — Mindig is ilyen voltam. Nincs értelme annak, hogy vag­­dalkozásokba belemenjünk. Az embernek az igazságát nem má­sok ócsárlása árán kell kifejtenie. Tulajdonképpen ilyen volt eddig is, és ilyen lesz az MDF későbbi politikája. ■ Ön szinte minden előzmény nélkül került fel a közvélemény népszerűséget jelző hazai top-lis­tájára, és az igen előkelő nyolca­dik helyen fzerepel. Mire kívánja "felhosznájni ezt a személyef nép­szerűségei? ' “ ' — Nem előzmény nélküli feltű­nés ez. Amióta ezeket a listákat nyilvánosságra hozzák, ez így volt. Legfeljebb a helyezés módosult valamit. Nem tudom, mennyire reálisak ezek a listák, én minden­esetre kételkedem bennük. Nem hiszem, hogy a népszerűség egye­düli fokmérői. Én az országjárá­som alatt érzékelem inkább, hogy van egyfajta népszerűségem. Ezt pedig arra akarom felhasználni, hogy az MDF szerepét, politikai súlyát a közéletben növeljem, hogy a következő választásokon még nagyobb sikerrel győzzön. ■ Kell-e ehhez Ön szerint vál­toztatni a párt politikáján? — Nem. Ezt a politikát kell folytatni. Ezt a kiegyensúlyozott középpárti helyzetet megtartani. ▼ Köztudott, hogy a borsodi régió nehézipari üzemei pár éve még nagyrészt a hadiipari meg­rendelésekből éltek. Várható-e, hogy lesz újabb megrendelésük? (Diósgyőr) — Csak „részben” és* nem „nagyrészt" éltek ebből. Magyar­­országon csak hadiiparra beren­dezkedett üzem egyetlenegy sem volt. A cél most az, hogy a meglé­vő színvonalat, technológiát ne hagyjuk veszendőbe menni. Akár külföldi tőke bevonásával, ha ez lehetséges, és helyenként történ­hetnek fejlesztések is. A honvéd­ség célja az, hogy a jelenlegi hadi­technikát három bázisra építse: a továbbra is tartandó keletire, a ha­zaira és a fokozatosan növekvő nyugatira, ha ez utóbbihoz meg­lesz a pénz. T Az a hír is járja Miskolcon, hogy a miniszter úrból lesz a mi­niszterei nők. Igaz-ez? — Hála Istennek, ezt a kérdés­­feltevést semmi nem indokolja. f T Igaz-e a vicc, hogy a ma­gyar honvédség egy hadsereg el­leti ütőképes — az albánok ellen? — Ez nem egészen így van ... Bár nem állunk valami jól, különö­sen ha a nyugati technikához mér­jük magunkat, de azt mindig és mindenhol elmondom a polgárok­nak megnyugtatásképpen: a szomszédaink sem állnak jobban. Bár erőben és létszámban vala­mennyinél — Ausztriát kivéve — kisebbek vagyunk, ám a katonai erőt tekintve — a volt Szovjetuniót nem számítva — egyetlen szom­szédunk sincs olyan fölényben ve­lünk szemben, amely őt egy ag­resszió esetén sikerrel kecsegtet­hetné. Azt szokták mondani, há­romszoros túlerő kell minden sike­res támadáshoz. Ezzel egyetlen érintett szomszédunk sem rendel­kezik ... O A következő választáson melyik párt lehet a legesélyesebb ellenfelük? (Hajnali Hírlap) — Ez nehéz kérdés ... Azt hi­szem, jelentős átrendeződésekkel számolhatunk. Talán a keresztény­­demokraták nagyobb szerepet kaphatnak. Sőt, ez majdnem bizo­; nyos! - i • O A Fidesz megverheti Önö­ket? — Szó se lehet róla! O Pedig most jobbak a top-lis­tán. — Na látja, ezért nem hiszek én ezekben a top-listákban. • Melyik miniszteri posztot nem töltené be semmi pénzért? (Szabad Föld) — Hűha... ez elég hosszú fel­sorolás lenne. Például a Kádár Bé­la (külgazdasági kapcsolataink mi­nisztere, — a szerk.) helyét. De a pénzügyminiszterét, vagy az ipari­kereskedelmi miniszterét sem. Szóval gazdasági ügyekben nem szállnék ringbe ... • Jelenleg létezik-e veszélye annak, hogy a régen áhított, mos­tanra kivívott külpolitikai függet­lenségünket elveszítsük? j — Nem. De ez olyan állapot, amelyért mindennap keményen meg kell dolgoznunk. Ez a mosta­ni helyzet nagyon képlékeny, ve­szélyeket is hordoz magában. En­nek ellenére meggyőződésem, hogy pillanatnyilag nem kell attól tartanunk, hogy a függetlenségün­ket bárki is fenyegetni akarja. (Keresztény Gabriella)

Next

/
Thumbnails
Contents