Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-17 / 8223. szám
Kell-e többség a bírósági elnök alkalmasságának eldöntéséhez? Törvénysértés nélkül... Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága két és fél órás vitát követően a koalíciós képviselők 13 szavazatával, az ellenzéki honatyák 9 ellenszavazatával, valamint Czoma László független képviselő tartózkodásával elfogadta Balsai István igazságügy-miniszter tájékoztatását a megyei bíróságok elnökei kinevezésének ügyében, s úgy foglalt állást, hogy törvénysértés nem történt. Az ellenzéki képviselők viszont fenntartják kisebbségi véleményüket. „Nem igaz az, hogy a megyei bíróságok elnökeinek kinevezésével a bírósági testületek igazságérzetét sértő döntéseket hoztam" — hangoztatta Balsai miniszter az ülés elején. Hozzáfűzte, a politikai felelősség őt terheli azért, hogy öt évig kik lesznek a bírósági elnökök. A törvény értelmezéséről pedig a miniszter olyan kijelentést is tett, miszerint „vannak olyan törvények, melyet a törvények alanyai nem értelmezhetnek”. A miniszter érvelése a parlamentre ugyan nem vonatkoztatható — mutatott rá Ader János (Fidesz.) —, de amennyiben elfogadható a bírák esetében, ugyanúgy áll ez. a miniszterre is. Kónya Imre (MDF) viszont azt a véleményét hangoztatta, mivel a bírósági elnökök kinevezése az. igazságügy-miniszter jogköre, övé az autentikus törvényértelmezési jogkör is. A vita akörül csúcsosodott ki, hogy egyidejű jogi aktusnak tekinthető-e a megyei össz.bírói értekezletek azon jogköre, miszerint állást kell foglalni a pályázó alkalmasságáról és javaslatot kell lenni a kinevezésre. Az. ellenzéki képviselők szerint a törvényből sem logikailag, sem nyelvtanilag nem vezethető le ennek egyidejűsége — mint azt a miniszter és az. IM politikai államtitkára állította —, s ennek ellentmond a jogszabály szelleme is. F.zt az érvelést ugyan néhány kormánypárti honatya megpróbálta vitatni. Az ellenzék egyébként három esetben tartja jogszerűtlennek Balsai István kinevezési döntését. Véleményük szerint ugyanis jogszabálysértő minden olyan kinevezés, amikor a kinevező miniszter olyan személyt nevez ki, akit az összbírói értekezlet nem tart alkalmasnak. Arra ugyanis — érvelt Hack Péter (SZDSZ) — a miniszternek nincs törvényi felhatalmazása, hogy a javasolttól eltérő személyt nevezzen ki. Márpedig ez. történt három megye (Heves, Pest, Zala) esetében — mutatott rá Hack képviselő, hozzátéve, hogy abban az. esetben pedig, amikor a miniszter nem ért egyet az. alkalmasnak talált személlyel, joga van új pályázatot kiírni, miként azt Hajdú-Biharban tette. Azt egyébként az. ellenzéki pártok nem kifogásolják — miként az nyolc megyében is történt —, hogy Balsai miniszter az alkalmasnak tartott személyek közül nem az első helyen végzetteket nevezte ki. Vita alakult ki a Pest megyei jegyzőkönyv kapcsán arról, hogy joga volt-e az. össz.bírói értekezletnek eldönteni: az 50 százalék plusz, egy szavazatot el nem érő pályázót ne tekintse az elnöki beosztásra alkalmasnak. A miniszter és a koalíciós képviselők álláspontja az, hogy nem, mivel a törvény nem rendelkezik arról, mekkora többség szükséges az. alkalmasság kérdésében való állásfoglaláshoz. Ezt az érvet az. ellenzék elfogadhatatlannak tartja. (Az említett esetben a jegyzőkönyvileg is javasolt, 115 igennel, 20 nem ellenében és 3 tartózkodással alkalmasnak tartott dr. Knolmár Mihály ellenében az. össz.bírói értekezlet által nem támogatott, 28 igen, 95 nem voksot 15 tartózkodás mellett begyűjtő dr. Gallér Lászlót nevezte ki a miniszter a Pest Megyei Bíróság elnökévé.) • • F. A. Magyar Hírlap, 1992.márc.12.
