Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-17 / 8223. szám
Minden ilyen álialánositás ostobaság, habár engem igazán nem sújtana, hiszen én az ELTE egyik iegkiválóbban működő, de legrosszabbul fizetett tanszékén, az Angol Tanszéken a fizetési lista legalján kullogtam tizenöt éven át. Hasonló irigylésre méltó helyzetben dolgozott mellettem eveken át Géher István, és szerettünk egymással tréfálkozni azon. hogy reméljük, előléptetésünk még messze van. A kollektiv bűnösség gondolatát én egyébként is. minden tekintetben elutasítom. Mindnyájan tudtuk azt. hogy azok az emberek, akik bennünket tanítottak, akikkel együtt tanítottunk, akiknek cikkeit olvastuk, azok egyénenként külön-külön milyenek voltak. Általában szólva pedig egy országnak, egy nemzetnek valamilyen módon élnie kell, ott. ahová a sorsa vetette. A Kádar-korszak nagyon-nagyon hosszú volt. és meg kellett teremtsék az egyének is. a nemzet is. a túlélésnek valamilyen formáit. Természetesen ezeknek a formáknak nagy része torz volt vagy felemás. Azonban én azt gondolom, hogy a tisztaságra hivatkozni meg annak sem szabad, aki valóban tiszta maradt. És aki valóban, hogy úgy mondjam, tiszta volt. az nem is hivatkozik erre. Az ellenállás és az együttműködés kérdésében különösen nehéz ítéletet mondani olyan országról, ahol a nemzetet négy évtizedre kollektiven megfosztották minden egyéni es közösségi erőforrástól. Franco diktatúrája nem szüntette meg a magántulajdont, ami azt jelenti, hogy a különbözésnek es a szembenállásnak maradiak anyagi alapja; a társadalomban. Nem volt a spanyol nemzet olyan végtelenül kiszolgáltatva a totalis rendszernek, mint mi. Nálunk kiváló szellemi emberek a nemzetközi rangjuk résén szereztek bizonyos védettséget - Kodály. Szentagothai vagy Illyés például. Ugyancsak néhány támadhatatlan baloldali múltú személy. Én részben éppen ezt a viszonylagos védettséget fordítottam arra. Ily - Ivés Gyula veje lévén, hogy folyton a határát kisértettem - s léptem át - a tiltottnak. Éppen Illyéstől tanultam meg. hogy erkölcsi kötelességünk ezt a védettséget így kihasználni. Hasonló helyzettel élt bátran és nyíltan ifj. Rajk László. De nem kérhetünk számon hasonló politikai szembenállást attól, akit nem védett semmi és senki. Legtöbbünknek kisebb volt a mozgástere, és kevesebb a lehetősége merész vagy fonélvos lázadásra. akár még a Kádár-rendszer „legliberálisabb" éveiben is. Még egy dolgot nagyon fontosnak tartok: egyfelől azt gondolom, hogy a múltat helyre kell lenni valóban. Tehát az igazságot valamilyen formában nyilvánosan ki kell mondani. Ahogy azonban Antall József szokta mondani. Európában még az ateisták is keresztények. És a keresztény gondolkodásban, különösen a katolikus formájában van egy nagyon szép elem, ez pedig a változás joga és lehetősége. Az egyéni megtérések és megG váltások lehetósege. Most új életet lehet kezdeni Magyarországon, és eiTe mindenkinek jogot kell adni. Csurka István nem ennyire tartózkodó az ítélkezésben. Azért hozom ót szóba éppen az igazságtétel kapcsán, men mind erősebb az a vélemény, bogy a koalíción belül, föideológusi szerepben, mindinkább ö látszik centrumba kerülni. Egyre többen állítják, hogy azok az eléggé karakterisztikus nézetek, amelyeket ó képvisel, mind jobban meghatározzák az MDF és a koalíció politikai irányvonalát. Gondolj arra, hogy 6 volt az első, aki Suránvi György leváltását követelte az MNB éléről, méghozzá pontosan azon indokok alapján, amelyekkel később a miniszterelnök is megokolta eltávolítását. Antall Józsefnek nem volt szüksége tanácsra a kérdésben. Az ó érzékenysége közjogi. kormányzat-etikai szempontból hihetetlenül erős. Ezt a családból hozta magával, mert 14-16 eves korától bevonta őt sok mindenbe államtitkár, majd miniszter édesapja. Tehát nagyon hamar megtanulta, hogy mi az. amit tehet egy közhivatalnok demokratikus rendszerben, és mi az, amit nem tehet. Egyébként nagyon sok parlamenti és közéleti félreértés pontosan abból következik, hogy kevés az az olyan szereplő a sajtóban és a politikában, akinek komoly tapasztalata és átfogó tudása van a működő demokrácia szabályairól. A Surányiéhoz hasonló megnyilvánulása miatt kellett lemondania tavaly a Prado, a madridi nem:eű képtár igazgatójának is. Antall József egyike a legjelentősebb politikusoknak ma nemzetközi viszonylatban. Előfordulhat - és előfordult -, hogy Antall József, aki soha életében nem volt diplomata. kényes helyzetben jobb javaslattal áll elő. mint valamelyik, huszonöt éves diplomáciai karrierre! rendelkező nyugati politikus. Egy kormánynak a stílusát szerencsés esetben megszabja a miniszterelnök. Ez nem azért van. mert a miniszterelnök, ahogy egyesek mondják, diktatórikus hajlamú, hanem mert egyszerűen a kormány olyan, mint egv jó futballcsapat, ahol van egy irányító játékos, aki nélkül a dolgok nem mennek, és aki stílust ad az egésznek. Egy kormánynak szellemet és stílust adó miniszterelnökre, s lehetőleg stílusos, de kooperáló miniszterekre van szüksége. A Csurka-kérdést én nem egészen úgy látom, ahogyan te. Azt hiszem, hogy a politikai cselekvésben Csurka rendkívül higgadt, azonban mint képviselő és író nem kell hogy kötöféket tegyen a szájára. Hasonlóan sarkító képviselők bőségesen akadnak az ellenzék soraiban is. Nem Csurka István az az ember, akitől félnie kell a magyar demokráciának. Vannak az elmúlt öt évnek bizonyos alapvető felismerései az ország valóságáról, amelyeket Csurka mondott ki elsőnek - például az elbugrisodásró!. a nemzet alatti létről. Ezek éppen hogy demokrata felismerések. őszintén szólva engem nem tölt el nagy örömmel, ba a politikában valaki nem úgy beszél, mint ahogy cselekszik, ezzel együtt felfoghatom az 6 szerepét akkor úgy, mint egyfajta ideológiai próbakőét? Vagyis, hogy a szélsőséges megnyilvánulásoktól vissza éppen nem riadó politikus vet fel először és sarkosan bizonyos kérdéseket, az illetékesek pedig tesztelik a társadalmat, bogy miként is reagál minderre? Csurka nem szélsőséges, jogos indulattal szól a hatalomátmentés visszaélései ellen. Az MDF vezetésében van néhány rendkívül markáns egyéniség, akiket nem lehet skatulyába zárni. És ez nem is baj. Jól működő nyugati politikai rendszerben is szükség van arra a fermentációra, amit az értelmiség jelent a politikában. Szerencsés esetben a két stilus egyszerre érvényesül, és remélem, hogy Magyarországon is ez fog kialakulni. Lesznek professzionista politikusok és a hozzánk hasonló értelmiségiek pedig a publicisztikában fogiák kifejteni azokat a gondolatokat, amelyeket a parlament, a kormányzat, az ellenzék hasznosítani tud, és a társadalmi alkufolyamatban törvénnyé alakit. Tehát továbbra is az Jdeológiatermelö" szerep lesz az értelmiségé? A sok-sok új dolog között, amiben élünk, és ami történt velünk, mégpedig részben a saját cselekedeteink következtében, de elóreláthatatlanul. arról is beszélni kell. hogy mi a helye az ideológiának a demokráciában. Ellenzékiek voltunk a Kádár-korszakban, s ebben egyetértettünk; de talán nem érzékeltük akkor azt élesen, hogy köztünk milyen erős gondolkodásbeli különbségek vannak. Majd pedig hirtelen belekerültünk egy olyan helyzetbe, amikor kormány vagy parlamenti ellenzék lettünk, és meg kellene neveznünk magunkat ideológiailag. És erre az önmegnevezésre, azt hiszem, rengetegen nem vagyunk felkészülve, sőt. még húzódzkodunk is tőle. Az ideologikus önmegnevezésnek súlyos jelentősége csak egy diktatúrában van. hiszen a diktatúrák azok, amelyek ideologikus, vagy kvázi ideologikus alapon tudnak szerveződni. Éppen az lett volna a következő kérdésem. bogy saját magadat hova sorolnád? Mulatságos helyzetben találom magamat, ha felelnem kell. Talán azt mondhatom magamról, hogy liberális keresztényszocialista vagyok.
