Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-03 / 8213. szám

*

Magyar Nemzet, 1992.febr.29.

A kormányzat és feje

Budapesten született 1932. április 8-án. Országgyűlési képviselő, 1990. május 23-tól miniszterelnök.

Az Eötvös Tudományegyetemen végzett; történész-levéltáros, könyvtáros, muzeológus, bölcsészdoktor.

1954-től tudományos kutatóként, illetve gimnáziumi tanárként működött. 1964-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban dolgozott, 1984-90 között főigazgató. A Magyar Orvoslörténelmi Társaság elnöke (1982), a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke.

Kutatási területe: politikatörténet, művelődés- és orvostörténet. Több külföldi tudományos társaság és akadémia levelező, illetve tiszteleti tagja.

1956-ban forradalmi bizottsági elnökké választották. Részt ven a Független Kisgazdapárt újjáalakításában, valamint a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában. Tevékenysége mian letartóztatták, majd eltávolították állásából. 1963-tól publikálhatott újra.

1987—88-tól kezdve vett részt az átalakulás végrehajtásában ugyanazokkal a politikai erőkkel, amelyek ma a kormánykoalíciót alkotják. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, elnöke (1989. október), az Ellenzéki Kerekaszta!-, illeve a Nemzeti Kerékasztaltárgyalások egyik MDF-fődelegátusa Az Európa Mozgalom alelnöke (Genf, 1989), illetve az Európa Mozgalom magyar tanácsa tb. elnöke (1990), a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligája budapesti tagozatának megalapítója (1989), az Európai Demokrata Pártok Uniója (EDU) alelnöke (1990), a Magyar Piarista Diákszövetség alapítója (1988) és tb. elnöke.

Az európai egység érdekében kifejtett érdemei elismeréseként Strasbourgban 1991- ben Robert Schuman-díjjal tüntették ki.- Miniszterelnök úr! Minden elfogulatlan ember számára egyértelmű: a választók bizalmából ön és kormánya viseli négy éven át a felelősség döntő súlyát azért, hogy Magyarország kilábaljon tragikus helyzetéből, amelybe az elmúlt fél évszázad során került. Ezt előrebocsájh’a kérem, beszéljen arról, mennyiben különböznek a kormányzás feltételei és lehetőségei ma Magyarországon, mint amilyenek más működő demokráciákban?- Kormányzati lehetőségeink mindenképpen nehezebbek, mint egy bejáratott demokrácia esetében, ahol a parlamentet s az ország más alkotmányos intézményeit gyakorlottan és folyamatosan működtetik. Magyarország hátrányban van a nyugati demokráciákkal szemben. Másrészt: a sok alkotmánybírósági állásfoglalás, vita ellenére olyan alkotmánnyal rendelkezünk, amelyik csak formailag tekinthető az 1949. évi alkotmány módosításának. Valójában újraalkotott, jól megfogalmazott és alapvetően a korábbi magyar közjogi tapasztalatokat is figyelembe vevő alkotmányunk van, aminek alapján működik a kormányzat A többi volt úgynevezett szocialista országok közül egynek sincs ilyen mértékben kialakult és közjogilag meghatározott, korszerű parlamentáris rendszere.- Most csakis önmagunkhoz mérten, visszapillantva az időben, javultak vagy romlottak az eredményes kormányzás feltételei?- Erre egyértelmű választ adni nehéz. Ha ezt kívülről nézi valaki, akkor feltétlenül látnia kell, hogy Magyarországon a parlamentáris demokrácia rövid idő alatt igenis megszilárdult és jól működik, a legszilárdabb a térségben. A gazdaságra tekintve pedig, a monetáris szférában azt láthatjuk, több mint négyszerese a valutatartalékunk annak,

A miniszterelnök

Fellendülés ’92 végétől

mint amikor átvettük a kormányzást.

Az infláció, amit ebben az évben csökkenteni igyekszünk, előnyösebben alakult, mint ahogy sokan várták. Kedvező jel külkereskedelmünk növekedése is. Ez kívülről nézve és mélyen elemezve a gazdasági reálfolyamatokat, a pénzügyi vagy akár a költségvetési kérdéseket, mind pozitív eredménynek tekinthető. Ugyanakkor az egyes ember számára és egyes embercsoportok számára Magyarországon nehezebb lett az élet, a munkanélküliség növekedése, a reálbérek csökkenése, az egész társadalomnak az átalakulással együttjáró megpróbáltatásai miatt.

Az emberek megszoktak egy életformát és jogrendszert, amelyben természetes dolog volt, hogy a kereset után nem kellett adót fizetni, s voltak bevált mellékjövedelem-források, amelyek egy működő piacgazdaságban más formában léteznek. De az emberekben, akik úgy érzik, sorsuk nehezebb, vagy valóban rosszabbul élnek, mint néhány évvel ezelőtt, tudatosítani kell, hogy a korábbi magasabb életszínvonaluk nem az ország gazdasági teljesítőképességén, még kevésbé az ország akkori termékeinek a piacképességén alapult, hanem azon, hogy a felelőtlenül felvett kölcsönöket felelőtlenül fektették be, olyan gazdasági ágazatok működtetésére és fenntartására fordították, amelyek munkát és kereseti lehetőséget adtak ugyan, a magyar gazdaságot viszont mélypontra süllyesztették. így és ezért omlott össze az egész kommunista tábor...- Ez teljesen egyértelmű. A: emberek egy része ezt tudja is...