Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-14 / 8220. (8221.) szám

Magyar Hírlap, 1992.márc.11. Salamon: nem biztos, hogy elévült valamennyi jogellenes cselekmény Ma már bizonyosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság eluta­sító határozata ellenére sem jut egyhamar nyugvópontra a vita a Zétényi—Takács törvény miatt. Ezt bizonyította a parlament tegna­pi. napirend előtti vitája is. Megin­dult a polémia a Göncz Árpád köz­­társasági elnök által javasolt törté­nelmi tényfeltáró bizottságról, és a folyik a találgatás arról is. milyen irányban vizsgálódnak a Kónya Imre által emlegetett szakértők. Ezekről a kérdésekről faggattuk az MDF-es Salamon Lászlót, a parla­ment alkotmányügyi bizottságának elnökét. — A: Alkotmánybíróság döntése után mi les: a sorsa a Zétényi—Ta­kács törvénynek? — A köztársasági elnök újratár­gyalásra visszaadja a törvényt az Országgyűlésnek, Így ez egy élő törvénytervezet, amellyel foglal­kozni kell a parlamentnek. Mivel az Alkotmánybíróság a törvényt — Már Göncz Árpád parlamenti beszéde előtt felhívtam a köztársa­sági elnök úr figyelmét arra. hogy Böröcz István képviselőtársammal még 1991. április 17-én javasoltuk egy történelmi tényfeltáró bizottság felállítását — mondta el lapunk kérdésére Oláh Sándor, a 35-ök képviselője tegnap a parlamentben. Oláh Sándor napirend előtti fel­szólalásában éppen az önálló indít­vány indoklását olvasta fel. segít­ségül ajánlva az igazságtétel lezárá­sához. Oláhék elképzelése szerint az Országgyűlés kijelölne egy függet­len bizottságot, amelyben az ország legnevesebb gazdaságpolitikai szakemberei, bűnüldözői és törté­nészei vennének részt: ők vizsgál­nák felül és szintetizálnák az eddig lezajlott kutatásokat, feltárnák a fe­hér foltokat, az eddig ismert esemé­nyek előzményeit. Ezeket kell megvizsgálni, nem pedig az or­szággyűlési képviselőknek kell nyomozásra indulniuk. A bizottság munkáját a parlament koordinálná. • alapjaiban minősítette az alkot­mánnyal össze nem egyeztethető­­nek. ezért nyilvánvalóan vissza kell menni az általános vitáig. Eb­ben a szakaszban az előterjesztők visszakérhetik a törvényjavaslatot átdolgozásra. Feltételezem, hogy tekintettel az Alkotmánybíróság döntésére, ezt fogják tenni. Techni­kailag az is járható út. hogy az or­­szágygűlési képviselők módosító javaslatokkal alakítják át a tör­vényjavaslatot. — Vissza is vonhatják? — Elméletileg erre is van lehe­tőség. — Milyen irányokban folyik a Kónya Imre által jelzett szakértői vizsgálódás? — Ez icő szerint nem tudok erre válaszolni. Kónya Imre felszólalá­sában azt tartom lényegesnek, hogy ó a bűnösség megnevezésésé­­nek rendes és alkotmányos útja­­ként a bíróság általi megnevezést tartja helyesnek. Szemlélet- és a kutatások eredményeit pedig fo­lyamatosan tárhatnák fel a parla­ment és az ország nyilvánossága előtt. Ha a munka befejeződött, ak­kor Oláhék szerint minden felada­tot át kell adni a történészeknek: a magyar nép igazságérzetét a tények pontos ismerete kielégíti. Nincs szükség az új számonkérésre, de a feltárt tények alapján a még el nem évült bűnösöket természetesen fele­lősségre kell vonni, a gazdasági ■sszaélésekre is fényi kell deríteni. Sokan túllőnek a célon, de példát lehet venni a köztársasági elnökről: az ő személyes igazságérzete, meg­bocsátása. visszafogottsága kizárja a vérgőzös bosszú lehetőségét, mint ahogy erre a népnek sincs igénye. Oláh Sándor kérdésünkre el­mondta: ez az indítvány annak ide­jén az egész frakció véleményét és egyetértését tükrözte. Nem ellenőr­zik ' minden héten a véleményeket, de ez az indítvány már az Ország­­gyűlés egyik fiókjában van... • Sz. P. megközelítésbeli különbséget látok ebben a köztársasági elnök úr által jelzett állásponthoz képest. A? el­nök által javasolt bizottsággal kap­csolatban az a probléma merülhet fel. hogy a bírósági út az, ami az igazság kiderítésének legteljesebb jogi garanciáit tartalmazza, míg egy történelmi tényfeltáró vizsgá­latnál nincsenek ilyen jogi bizto­sítékok. Egy adott személyt érintő megállapítások megalapozottsága tekintetében a jogi garanciák tel­jességét a bírósági eljárás tartal­mazza. Ha összehasonlítjuk egy bí­rósági ítélet hatályát az említett bi­zottság döntésével, akkor látnunk kell, hogy az utóbbi eredménye elvben mindig könnyebben meg­kérdőjelezhető. Ennek ellenére ter­mészetesen egy ilyen történelmi vizsgálat is szolgálhatja a tények felderítését. A köztársasági elnök úr javasla­ta egyébként igen közel áll a kor­mánynak még a múlt évben tett előterjesztéséhez, amely a politikai felelősségét vizsgáló bizottság fel­állítását célozta. Akkor ez az indít­vány az ellenzék erőteljes ellenál­lásán megakadt, és a továbbiakban a koalíció elsősorban a Zété­nyi—Takács-féle törvény támoga­tását helyezte előtérbe. — Kifogja a köztársasági elnök javaslatát formába önteni? — A köztársasági elnök úr be­terjesztése szerint az alkotmányban biztosított törvényelőterjesztési jo­gával kíván élni, ezt én úgy értel­meztem, hogy ő maga fogja előter­jeszteni. — A: Alkotmánybíróság legsú­lyosabb kifogása a: elévülésre vo­natkozott. Akiket nem tántorított el a: Alkotmánybíróság döntése, több úton keresik a kiutat. Elképzelhető, hogy egyes esetekben — például pártutasítások alapján — az elé­vülés jó ideig nyugodott. Egy má­sik verzió szerint pedig a: 1956-os forradalom és szabadságharc alatt és után elkövetett cselekményeket háborús bűntetteknek lehetne te­kinteni. így ezekre nem vonatkozna a: elévülés. — Magában az Alkotmánybíró­ság döntésében is felmerült, egyál­talán nem biztos az sem. hogy a jelenlegi elévülési szabályok sze­rint is valóban elévült-e vala-Oláh Sándor: a tények ismerete kielégíti a magyar népet

Next

/
Thumbnails
Contents