Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-14 / 8220. (8221.) szám
Magyar Hírlap, 1992.márc.11. K*L > mennyi, akkori jogellenes cselekmény. A döntésben nem bocsátkoztak részletekbe, csak arra utaltak. hogy egyedileg a jogalkalmazónak kell elbírálnia, beállott-e az elévülés. Tudomásom szerint nem születtek párthatározatok ezekben a nagyon súlyos, főbenjáró ügyekben, vagyis nem hoztak határozatot arról. hogy mondjuk a salgótarjáni sortűz felelőseit nem kell felelősségre vonni. Ezt a korábbi hatalom evidenciának tekintette és természetesnek vette, hogy fel sem merülhet semmiféle felelósségrevonás. Olyan gyakorlat volt akkoriban. hogy bizonyos személyek felelősségre vonásához az állampárt hozzájárulása kellett. Ha közbűntényes természetű visszaélések gyanúja merült fel egyes párttagok esetében, akkor a büntetőeljárás lefolytatásához pártdöntésre volt szükség. A.após elemzést igényelne, hogy 1956 kapcsán a háborús állapot megállapítható-e, és ha igen, akkor mikortól. A szovjet csapatok első beavatkozása — október 23- 24-én — az akkori formálisan hivatalban lévő kormány egyetértésével és felkérésére történt. Kérdéses tehát, hogy a november 4-ig terjedő intervallum értelmezhető-e háborús helyzetnek. A november 4-ei beavatkozás egyértelműen a Nagy Imre kormány tiltakozása ellenére történt, viszont, ha ezt háborús állapotnak tekintjük, akkor további kérdés, hogy mindez meddig tartott. Ehhez képest pedig azt is végig kell gondolni. hogy a mosonmagyaróvári, vagy a Kossuth téri vérengzés beleesik-e egy ilyen minősítésbe. Egyébként az Alkotmánybíróság a döntésében azt is kimondotta, hogy már folyamatban lévő elévülést meghosszabbítani nem lehet. A hatvanas évek folyamán olyan nemzetközi egvezményekhezfcsatlakoztunk, amelyek a háborús bűntettek elévülhetetlenségét mondják ki. Tehát — szakértőink szerint — úgy tűnik, hogy ezeknek a csatlakozásoknak az alkotmányossága is megkérdőjelezhető a döntés alapján. • L. László János t
