Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-14 / 8220. (8221.) szám
Magyar Hírlap, 1992.márc.10. * é> Göncz elnök: történelmi tényfeltáró bizottság nevezze meg a felelősöket MH-tudósitás_______________ Az igazság feltárását alkotmányos keretek között kell megtenni — jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök az Országgyűlés tegnapi ülésén. Mivel az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Zétényi—Takács-féle törvényt, a köztársasági elnök, élve alkotmányos jogával, javaslatot terjesztett elő a parlamentnek. A népnek joga van megismerni a közelmúlt történelmét — mondta —, ezért történeti tényfeltáró bizottságot kell létrehozni az 1944 és 1989 közötti időszak történeteinek feldolgozására. A bizottságnak összefoglaló jelentést kell készítenie, amelyben nyilvánosságra hozza az alkotmánysértő döntéseket, megnevezi az ember- és életellenes cselekedetek felelőseit. Kónya Imre. az MDF frakcióvezetője támogatásukról biztosította a köztársasági elnök javaslatát. Ám bejelentette, hogy ezzel párhuzamosan pártjuk továbbra is keresi azt az alkotmányos megoldást, amely szerint az elkövetéskor életben lévő hatályos jog alapján súlyos bűncselekménynek minősülő tetteket bírósági eljárás útján tisztázzák. A témához kapcsolódva Dénes János (független) bírálta az Alkotmánybíróságot. amely szerinte „sóhivatallá" degradálta az Országgyűlést. Orbán Viktor (Fidesz) frakcióvezető a kormánypárti padsorokból felcsattanó tapsra reagálva kijelentette: aki az Alkotmánybíróság határozatát kétségbe vonja, az az alkotmánnyal helyezkedik szembe. Az útalapról szóló törvényjavaslatot Siklós Csaba közlekedési miniszter terjesztette a parlament elé. A konstrukció kialakításakor alapvető céljuk volt a tervalku kiküszöbölése és a költségvetéstől függés megszüntetése. Évente 80 milliárd forint kár keletkezik a túlzott motorizáció és az úthálózat rossz állapota miatt, ezért a kormány a forrás bővítését javasolja. Egyetlen lehetőségnek a gépjárműadókból származó útalapbevétel emelését látják, amely 12,5 milliárd forintot jelent. A javaslat emellett 1993-tól a gépjárműadóból származó bevételek 25 százalékát pályázati rendszer útján az önkormányzati közúthálózat fejlesztésére fordítaná. Az áfá-t fizető személyek és szervezetek adóelszámolásuk során visszatérítésre jogosultak, ha a gázolajat vízi közlekedési tevékenységhez és mezőgazdasági termékek előállításához használták fel. Ipari tüzelőolaj után az útalap-hozzájárulás száz százalékát térítik vissza. A kormánypártok és az ellenzék is örömmel fogadta, hogy törvény szabályozza az elkülönített alap forrásainak biztosítását, felhasználását. Az MDF a kerékpárutak építésére szánt összeg nagymértékű emelését javasolta. Az ellenzéki hozzászólók az átfogó közlekedéspolitikai koncepció hiányát rótták fel. Kuncze Gábor (SZDSZ) kifogásolta, hogy amíg a motorizációra fordított összeg 40 százaléka kerül a költségvetésbe. addig az útalap ebből csak négy, az önkormányzatok pedig egy százalékkal részesednek. A fideszesek az autósokra háruló egyre nagyobb terhet tartották elfogadhatatlannak. A szocialisták módosítóindítványukban azt javasolják, hogy a súly adó száz százaléka kerüljön az útalapba. A tárgyalást a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításával folytatták. Tarnóczky Attila (MDF) önálló indítványa azt célozza, hogy azok a munkavállalók, akiknek a törvénymódosítás kihirdetése (1991. december 29.) előtt mondtak fel. de a felmondási idő áthúzódott a fenti időpont utánra, kaphassanak a végkielégítés mellett párhuzamosan munkanélkülijáradékot is. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a járadék fizetése kitolódik a végkielégítés hónapjainak lejárta utánra. Az indítványhoz többen módosítóindítványt nyújtottak be, ezért szüksé
