Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-12 / 8220. szám

agyar Nemzet, 1992.márc.9. A múlt esztendő második felében a gazdasági törvénykezés nyitá­nya volt a társadalombiztosítási rendszer megújításának témája. Majd hónapokon keresztül, kisebb-nagyobb megszakításokkal per­sze, e nagy elosztási rendszernek különböző vetületeit elemezték, ér­tékelték a törvényhozók, sokszor a rendkívül heves vitákat sem mel­lőzve. Az állami költségvetés tükrében az 1992-es társadalombizto­sítási kiadások és bevételek viszonyára külön is kitértek, s önálló kérdéskörök voltak a hosszú távú reform fejezetei. Az idei üléssza­kok voltaképpen lezárták egy időre ezt a törvénykezési szakaszt, ki­nek megelégedésére, kinek - mondhatni - bánatára. Az összegzésre dr. Surján László népjóléti minisztert kértük meg.- A társadalombiztosítással kapcsolatban lezárult tehát egy jelentős törvénykezési sza­kasz. Megítélése szerint milyen mértékben tisz­tázódtak a szervezet önállóbb gazdálkodási, pénzügyi és feladatfinanszírozási feltételei?- A lezárult törvénykezési szakasz a társa­dalombiztosítás élére egy úgynevezett fel­ügyelő bizottságot hozott létre - mondja a mi­niszter. - Ez a testület egyfajta előzetes kor­mányzati funkciót tud ellátni. A gazdálkodási, pénzügyi és feladatfinanszírozási feltételekkel kapcsolatban nem az önállóság jelenti a prob­lémát, hiszen a kormányzat eddig sem szólt bele érdemben a tb ilyen jellegű ügyeibe. A problémák valójában éppen ebből adódtak: a miniszteri felügyeleti jog nem eléggé ponto­san deffiniált. A kormányzat számára éppen ezért lényeges, hogy a társadalombiztosítási önkormányzat az ellenőrző, a gazdafunkciót lássa majd el. A pénzügyi feltételeket a járu­lékbefizetések szabják meg. A feladatoknál bi­zonyos szakmai célkitűzések lehetnek minisz­teriálisak, egészségügyi jellegűek. Az itteni önállóságot a felügyelő bizottság a kormány felé bizonyos értelemben növeli, a tb egyes egységei felé pedig nyilvánvalóan csökkenti. De nem szabad a felügyelő bizottságot a tb­­ben valamiféle idegen testnek felfogni.- A parlamentben roppant heves vita folyt az elmúlt hónapokban a társadalombiz­tosításról, annak finanszírozásáról, struktú­rája átalakításáról. Miért lehetséges ennyire sokféle nézet?- A parlamenti vita hevessége részben egyéb politikai szándékokkal állt összefüggés­ben, vagyis nemcsak a társadalombiztosítás szakmai tartalmával. Olyan különbségekre gondolok, hogy például valaki az orvosok által eddig kapott hálapénzt úgy akarja törvényesí­teni, hogy a betegeket úgynevezett társfizetés­re kötelezi az orvosi beavatkozások esetén. Nyilvánvaló, ez a nézet nem juthat egy plat­formra azokkal a nézetekkel; amelyek fenn akarják tartani az egészségügyi ellátás általá­nosságát, illetve azt, hogy ha a polgár elveszti az egészségbiztosítási jogát, anyagilag a lehe­tő legkevésbé károsodjék. Különösen nem ter­helhető százalékos alapon a polgár, hiszen az orvosi beavatkozások költségei jelentékeny mértékben eltérnek egymástól. Szemléletbeli különbségek vannak a nyugdíjak kérdésében is. Alkotmányos vita tört ki amiatt, hogy sza­bad-e a nyugdíjemeléseket felülről korlátozni. Úgy ítéltük meg, hogy nemcsak a 8-10 ezer forin­tot kereső aktív dolgozó­nak kell szolidárisnak lenni a nyugdíjasokkal, hanem a 16-20 ezer forintot kereső, nyugdíjat kapó polgárok­nak is a havi 5-6 ezer forin­tos nyugdíjasokkal. Meg­ítélésünk szerint ez még belefér az alkotmányossági keretekbe.- A társadalombiztosí­tás idei jövedelempozíciói veszélyeztetik-e az ellátás minőségét?- Ha a kérdésben az van, hogy folytató­dik-e a be nem fizetett jövdelmek arányának növekedése, magyarán nő a társadalombizto­sítási kintlevőség, akkor azt kell mondani, meglehet. Ráadásul a munkanélküliség is veszteség a társadalombiztosítási költségvetés bevételi oldala számára. Ugyanis a munkában lévők bére, következésképp a befizetés is na­gyobb, mint az a munkanélküli-segély utáni tb-járadék. Remélhetőleg azokkal a számok­kal kalkuláltunk, amelyek a valóságban be­folynak. Azt látni lehet, hogy a munkanélküli­ség az idén nagyobb lesz, mint tavaly volt. Egyebekben pedig abban lehet reménykedni - mint például a MÁV esetében, ahol jelentős előrelépés következett be -, hogy bizonyos ér­telemben visszatörlesztésre is sor kerül, illetve a kintlevőség növekedése áll meg. Azaz a szá­mok nőni fognak, hiszen nagyon kemény ka­matterheket hordoznak ezek a tartozások. Az­zal számolhatunk, hogy a kamat és a törzs­­adósság-állomány aránya a kamat irányába mozdul el, tehát nem keletkezik újabb befize­tési hiány. Tehát március elején sem kell az el­látás veszélyeztetésére gondolni.- A tb-vagyonnal való ellátása, ellátott­sága talán ma még tisztázatlan, de a jövőben elengedhetetlen egy olyan vagyonkezelői rendszer, amilyen képes értékállóan.jó jöve­delemtermelő forrásként használni a tőkét.- A tb-vagyon kezelői rendszeréről sok vita volt. A vagyonnal való ellátás - vetették fel - jelentse-e az önálló vagyonkezelő felál­lítását? Sokan látják úgy, a magyar bankrend­szer rendelkezik olyan szakmai tapasztala­tokkal és lehetőségekkel, hogy „kiváltson” egy ilyen intézményt. Ha bizonyos, más jel-Dr. Surján László a társadalombiztosítás gazdálkodásáról Az egészségügy átvilágítására van szükség

Next

/
Thumbnails
Contents