Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-12 / 8220. szám
agyar Nemzet, 1992.márc.9. A múlt esztendő második felében a gazdasági törvénykezés nyitánya volt a társadalombiztosítási rendszer megújításának témája. Majd hónapokon keresztül, kisebb-nagyobb megszakításokkal persze, e nagy elosztási rendszernek különböző vetületeit elemezték, értékelték a törvényhozók, sokszor a rendkívül heves vitákat sem mellőzve. Az állami költségvetés tükrében az 1992-es társadalombiztosítási kiadások és bevételek viszonyára külön is kitértek, s önálló kérdéskörök voltak a hosszú távú reform fejezetei. Az idei ülésszakok voltaképpen lezárták egy időre ezt a törvénykezési szakaszt, kinek megelégedésére, kinek - mondhatni - bánatára. Az összegzésre dr. Surján László népjóléti minisztert kértük meg.- A társadalombiztosítással kapcsolatban lezárult tehát egy jelentős törvénykezési szakasz. Megítélése szerint milyen mértékben tisztázódtak a szervezet önállóbb gazdálkodási, pénzügyi és feladatfinanszírozási feltételei?- A lezárult törvénykezési szakasz a társadalombiztosítás élére egy úgynevezett felügyelő bizottságot hozott létre - mondja a miniszter. - Ez a testület egyfajta előzetes kormányzati funkciót tud ellátni. A gazdálkodási, pénzügyi és feladatfinanszírozási feltételekkel kapcsolatban nem az önállóság jelenti a problémát, hiszen a kormányzat eddig sem szólt bele érdemben a tb ilyen jellegű ügyeibe. A problémák valójában éppen ebből adódtak: a miniszteri felügyeleti jog nem eléggé pontosan deffiniált. A kormányzat számára éppen ezért lényeges, hogy a társadalombiztosítási önkormányzat az ellenőrző, a gazdafunkciót lássa majd el. A pénzügyi feltételeket a járulékbefizetések szabják meg. A feladatoknál bizonyos szakmai célkitűzések lehetnek miniszteriálisak, egészségügyi jellegűek. Az itteni önállóságot a felügyelő bizottság a kormány felé bizonyos értelemben növeli, a tb egyes egységei felé pedig nyilvánvalóan csökkenti. De nem szabad a felügyelő bizottságot a tbben valamiféle idegen testnek felfogni.- A parlamentben roppant heves vita folyt az elmúlt hónapokban a társadalombiztosításról, annak finanszírozásáról, struktúrája átalakításáról. Miért lehetséges ennyire sokféle nézet?- A parlamenti vita hevessége részben egyéb politikai szándékokkal állt összefüggésben, vagyis nemcsak a társadalombiztosítás szakmai tartalmával. Olyan különbségekre gondolok, hogy például valaki az orvosok által eddig kapott hálapénzt úgy akarja törvényesíteni, hogy a betegeket úgynevezett társfizetésre kötelezi az orvosi beavatkozások esetén. Nyilvánvaló, ez a nézet nem juthat egy platformra azokkal a nézetekkel; amelyek fenn akarják tartani az egészségügyi ellátás általánosságát, illetve azt, hogy ha a polgár elveszti az egészségbiztosítási jogát, anyagilag a lehető legkevésbé károsodjék. Különösen nem terhelhető százalékos alapon a polgár, hiszen az orvosi beavatkozások költségei jelentékeny mértékben eltérnek egymástól. Szemléletbeli különbségek vannak a nyugdíjak kérdésében is. Alkotmányos vita tört ki amiatt, hogy szabad-e a nyugdíjemeléseket felülről korlátozni. Úgy ítéltük meg, hogy nemcsak a 8-10 ezer forintot kereső aktív dolgozónak kell szolidárisnak lenni a nyugdíjasokkal, hanem a 16-20 ezer forintot kereső, nyugdíjat kapó polgároknak is a havi 5-6 ezer forintos nyugdíjasokkal. Megítélésünk szerint ez még belefér az alkotmányossági keretekbe.- A társadalombiztosítás idei jövedelempozíciói veszélyeztetik-e az ellátás minőségét?- Ha a kérdésben az van, hogy folytatódik-e a be nem fizetett jövdelmek arányának növekedése, magyarán nő a társadalombiztosítási kintlevőség, akkor azt kell mondani, meglehet. Ráadásul a munkanélküliség is veszteség a társadalombiztosítási költségvetés bevételi oldala számára. Ugyanis a munkában lévők bére, következésképp a befizetés is nagyobb, mint az a munkanélküli-segély utáni tb-járadék. Remélhetőleg azokkal a számokkal kalkuláltunk, amelyek a valóságban befolynak. Azt látni lehet, hogy a munkanélküliség az idén nagyobb lesz, mint tavaly volt. Egyebekben pedig abban lehet reménykedni - mint például a MÁV esetében, ahol jelentős előrelépés következett be -, hogy bizonyos értelemben visszatörlesztésre is sor kerül, illetve a kintlevőség növekedése áll meg. Azaz a számok nőni fognak, hiszen nagyon kemény kamatterheket hordoznak ezek a tartozások. Azzal számolhatunk, hogy a kamat és a törzsadósság-állomány aránya a kamat irányába mozdul el, tehát nem keletkezik újabb befizetési hiány. Tehát március elején sem kell az ellátás veszélyeztetésére gondolni.- A tb-vagyonnal való ellátása, ellátottsága talán ma még tisztázatlan, de a jövőben elengedhetetlen egy olyan vagyonkezelői rendszer, amilyen képes értékállóan.jó jövedelemtermelő forrásként használni a tőkét.- A tb-vagyon kezelői rendszeréről sok vita volt. A vagyonnal való ellátás - vetették fel - jelentse-e az önálló vagyonkezelő felállítását? Sokan látják úgy, a magyar bankrendszer rendelkezik olyan szakmai tapasztalatokkal és lehetőségekkel, hogy „kiváltson” egy ilyen intézményt. Ha bizonyos, más jel-Dr. Surján László a társadalombiztosítás gazdálkodásáról Az egészségügy átvilágítására van szükség