Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-12 / 8220. szám

Pesti Hírlap, 1992.márc.9.

— Számomra itt valami nagyon furcsa. Gyakorlatilag ez a dolog január 16-án lezárult. Most március 7-t van. Miért most pattintották ki az ügyeG S honnan szivárgott ki ez az információi

— Január 16-án a stytó ia jelen volt a tenderversenyen. Tisztelettel adózom azoknak az újságíróknak, akik ott voltak, s kérésünkre — hogy a résztvevők és a győztes nevét ne hozzák napvilágra — ezt nem is tették meg. Mert az, hogy valaki egy tendert megnyert, amögött még állnak — például — komoly tárgyalások. Nem akartunk egy másik Line Up ügyet. Úgy gon-: dőltük az Alapítvány részéről és a Reorg Rt. vezetősége ia, hogy jogos a kérésünk: győzelmünket ne jelentse a s^jtó. Megjelentek cikkek, hogy parkolópályán a PG, homályban a vevő neve, ám — kérésünknek megfelelően — megnevezés nélkül.

— Tehát január 16-án megnyerték a tendert. Majd...

— Január 17-én felvettük a kapcsolatot versenytársunkkal, a Mikromatika Holdinggal, s együttműködési szerződést írtunk alá.' Mi nem rendelkezünk olyan szakipari gárdával, hogy az első perctői kezdve zökkenőmentesen dolgozzunk. Január 17- én bejelentkeztem dr. László Jenó hadiipari államtitkárnál, mivel úgy éreztem, hogy ezt az illendőség is megkív6i\ja a tenderpályázat győztesétől. Nagyjából kidolgoztunk neki egy tervet az alapítvány céljairól, s a találkozón átadtam neki egy privát anyagot, amely tartalmazta a garanciáinkat. Ez január 21- én történt. Elmondtam neki, hogy nem milliárdos stadionokat és sportpályákat akarunk építeni, hanem — indulásképpen — két-három millió forintba kerülő, gyerekeknek szánt BMX bicikli-, illetve görkorcsolya pályákat. Most a privát beszélgetésemre az újságok gúnyosan hivatkoznak; például, hogy a repülőgép nem görkorcsolya.

— Tehát január 16-án aláírták o szerződést. s elkezdődött az átvételi Ez mikor zárult lel

— Február 21-én.

— De akkor sem törte meg a hallgatást senki. Van két hét, ami kiesik, s utána jött a sajtókampány. Miért nem rögtöni

— Ezt meg kellene kérdeznie azoktól az uraktól,

akik vártak eddig a pontig.

— Az időrendnél maradva, mi történt azóta!

— Az elmúlt két hónapban a gyár átvétele zajlott. Az összes megrendelés-állományt átnéztük, s a fejlesztés lehetőségeit is. A gyár 1950-ben telepített gépekkel üzemel. Ez ma nem versenyképes. Tárgyalásokat kezdtünk német, svéd, amerikai, angol partnerekkel, ám addig, amíg birtokba nem kerülünk, nem írunk alá szerződést. Egy szanálás, azaz fel-< számolás, alatt lévő vállalatnak nekünk sem, s a Reorg Rt.-nek sem volt joga szerződéseket kötni A jelenlegi vezetés sem volt felhatalmazva erre. ók csak üzemeltették a céget, stagnáló szinten. Lehetnek emberi problémák is: az elmúlt 40 valahány év alatt Magyarországon repülőtiszti képzés nem volt. A gyár vezetősége valóban a Szovjetunióban végzett, K3- jevben. Lehet, ha nem szakemberekkel irányítanám, hanem egyes poltikai pártoknak a gárdájával, akkor nem kerültünk volna ebbe a helyzetbe. De én hangsúlyozom, abban a percben ahogy átvesszük a gyárat, csak az elvégzett munka lesz az értékelés alapja. Alapítványunk is politikamentes, s a létrehozók és a kuratórium tagsága nem engedi meg, hogy az alapítványban különböző politikai pártok érvényesítsék elképzeléseiket.

— Mennyire volt ismert az illetékesek körében a tender állása1

— Talán nincs is olyan tárca, amely nem tudott volna győzelmünkről. írásban tájékoztattam minden illetékest, a másolatok nálam vannak. Az alapítvány célkitűzéseiről, elvárásairól, s a garanciákról is letettük az asztalra a dokumentumokat.

— A garancia arra vonatkozik, hogy a magyar légierő gépeit folyamatosan javítják 1

— Száz százalékosan. Sőt, nagyobb intenzitással, mert nem csak a magyar légierő gépeit. Miután a Varsói Szerződés megszűnt, a cseh-szlovák, lengyel, román, bolgár gépeket is, sőt Ukránéból is visszahozzák a gépeket javítani. S hangsúlyozom, a meglévő, magasan kvalifikált repülőgépszerelő bázis egyetlen egy embere sem kerül utcára Mindezt leírtuk, s be is tartjuk.

(holnapi számunkban folytatjuk)

Legalábbis nagyon híres a, hogy miközben egy közös megállapodás alapján sem a vevő, sem a Reorg Rt., sem a Pestvidéki Gépgyár nem adott információt a gépgyárral kapcsolatos ügyletről az újságoknak, így a Népszavának sem, mégis szó szerinti idézet jelent meg az adásvételi szerződésből, illetve az tyánlattevő anyagából a napilapban — mondotta Kovács Ferenc, a Reorg munkatársa az MTI. nek* i' ■!.'

i p Az utóbbi napokban több téves információ jelent meg az

üggyel kapcsolatban, ráadásul egyesek olyan színben tüntetik fel a felszámolást, mintha az a magyar légierő biztonságát veszélyeztetné. (A Pestvidéki Gépgyár a Magyar Honvédség repülőgépeit és helikoptereit javítja.)

A néhány napja megkötött szerződésben a vevő kötelezettséget vállalt arra, hogy a Magyar Honvédség repülőgép- és helikopteTjavítási igényét — üzleti alapon — mindenkor vállalja — mondotta a Reorg szakembere, aki szükségesnek tartotta a Pestvidéki Gépgyár felszámolásának teljes, hiteles történetét közreadni!

A Pestvidéki Gépgyár felszámolásáról 1990-ben döntöttek. A Pest Megyei Bíróság e feladatra a Szanáló Szervezetet jelölte ki. A felszámolásra egyébként a Pestvidéki Gépgyár (PG) súlyos pénzügyi helyzete miatt került Bor. A cég adóssága jelenleg 930 millió forint. A felszámolással a tárcaközi bizottság — beleértve az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, mint alapítót — egyetértett. A tárgyalások megkezdődtek. Az angol Line UP Aviation Ltd.-vei már 1990. december 18-án aláírták az adásvételi szerződést. A szerződés 26,5 millió dolláros vételárról szólt. A magyar állam tulajdoni részaránya 14,5 százalék lett volna, ám a fizetési határidőt négyszer is módosították, mfyd a szerződést felbontották a vevő magatartása miatt.

A Szanáló Szervezet, amely később Reorg Rt. néven, a pénzügyminiszterrel történő megállapodást követően jogfolytonosan folytatta a már megkezdett felszámolásokat, Új partnereket keresett. Vegyes vállalatot kívánt létrehozni elsőként a hitelezők közreműködésével. Ezt azonban egy hitelező kivételével elutasították, többen pedig választ sem adtak a kezdeményezésre. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága foglalkozott a témával, de nem emelt kifogást az ellen, hogy a felszámolás alatt lévő Pestvidéki Gépgyárat értékesítsék. *»

Ezek után hirdettek pályázatot, amelyre hárman is jelentkeztek. Az amerikai partner 3 millió dollárt tyánlott fel a PG valamennyi vagyontárgyára. Egy másik 350 millió forintot plusz áfá t, a harmadik készletek nélkül 331,5 millió forintot plusz áfá-t ajánlott. Az amerikai ajánlattevő nem , jelent meg a nyilvános értékesítési tárgyaláson. A két magyar partner közül licitáláskor az egyik bejelentette, hogy 420 millió forint plusz áfá-nál többet nem képes fizetni. A másik partner 430 millió forint plusz áfá-t ajánlott, készletek nélkül. Végül is e partnerrel kezdődtek a tárgyalások a szerződések megkötéséről és a késziotek értékesítéséről. A készletekre — bele nem értve az állam tulajdonát képező készleteket — további 4C0 millió forintot plusz áfá-t ígért a vevő. Az összesen 830 millió forint plusz áfa vételárról a szerződést már alá is írták, 580 millió forint átutalása március 9-én esedékes. 'J '■

A vételár hátralsvő részét, mintegy 250 millió forintot a vevő legkésőbb 1992. december 31-ig fizeti ki. Mindez azt is jelenti — mondotta Kovács Ferenc —, hogy a jogos hitelezői követelések a vételárból és a PG eredményes gazdálkodásából 100 százalékig kifizethetők.

A vevő nevét, amely a sajtóban már napvilágot látott (Eldorádó Alapítvány), a Reorg sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó, mondván: röviaesen sajtótájékoztatón jelenti be maga a vevő az ügyletet.