Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-12 / 8220. szám

Népszabadság, 1992.márc.9 N „visszafogott optimisták” - akik szerint a helyzet rossz, de a jövőben nem romlik tovább - a lakosság 15%-át teszik ki. Náluk valamivel többen (20%) vannak a „visszafogott pesszi­misták”, akik a helyzetet nem látják rossznak, de a közeljövő­ben romlásra számítanak. Az emberek relatív többsége „pesszimista”. Tíz ember közül négy (42%) úgy véli, hogy a rossz állapotú gazdaság helyze­te a következő egy-két évben tovább fog romlani. Ez utóbbi vélekedéssel a „koalíció” támo­gatóinak ötödé (22%), az „el­lenzék” szimpatizánsainak és a „tartózkodók”-nak majd’ fele (47%) ért egyet. Az „optimis­ták” arányát nézve fordított a helyzet: a „koalíció” táborában tíz ember közül négy (40%), az „ellenzéknél” és a „tartózko­dóknál” tíz közül kettő (16, il­letve 19%) derülátó a gazdaság helyzetét és kilátásait tekintve. A fentiekhez hasonlóan ala­kul a lakosság életszínvonalá­nak megítélése. A lakosság ne­gyedét (25%) az „optimisták”, 15%-át a „visszafogott opti­misták”, 27%-át a „visszafo­gott pesszimisták” és harmadát (32%) a „pesszimisták” teszik ki. Ez utóbbiak aránya a koalí­ciós pártok szimpatizánsai kö­rében 17%, az optimisták pe­dig, akik a lakosság jelenlegi életszínvonalát nem tartják rossznak, s a közeli jövőben sem számítanak romlására, re­latív többséget alkotnak (48%). E beállítódás az MDF-esek többségét (55%), a kisgazdák harmadát (33%) jellemzi. Az FKGP szavazóinak 30%-a ki­fejezetten „pesszimista”: a je­lenlegi helyzetet rossznak, a jö­vőt kilátástalannak tartják. Az MDF-eseknek csak tizede (11%) vélekedik így. A másik oldalon - ellenzék, tartózko­dók, preferencia nélküliek - mindent egybevetve nincsenek nagy különbségek. Durván harmaduk „pesszimista”, s ötödük „optimista”. A fino­mabb bontás egy lényeges moz­zanatára hívja fel a figyelmet: míg az SZDSZ-eseknél a „visszafogott pesszimisták” - a helyzet nem rossz, de romlik - alkotják a többséget (47%), ad­dig a fiatal demokratáknál és a szocialistáknál a „pesszimis­ták” (44, illetve 38%). 1992 januárjában - az elmúlt egy évre visszatekintve - az emberek kétharmada (68%) családjuk, háztartásuk anyagi helyzetének romlásáról ad szá­mot. Több, mint harmaduk (36%) életkörülményei „vala­melyest”, s harmaduké (32%) „sokat” romlottak. Változatlan anyagi feltételek között negyedük (27%) él, s javuló életszínvonalról - „valame­lyest, illetve sokat javult” - négy százalékuk beszél. A kö­zeli jövőt tekintve, a lakosság 56% családja, háztartása anya­gi helyzetének romlására gon­dol. Javulásban tizedük, s a helyzet változatlanságában ke­vesebb, mint harmaduk (31%) bízik. E két kérdés megítélésében a • dolog természeténél fogva a j kérdezettek anyagi helyzete 1 differenciális a legjobban a vé- jj leményeket. De * nem olyan ' mértékben, hogy a pártprefe­renciából adódó „hatásokat” teljesen elnyomná. Azok, akik a koalíció pártjaira szavazná­nak, jóllehet anyagi kondícióik egészében véve rosszabbak az ellenzékénél, ez utóbbiaknál kedvezőbben nyilatkoznak mind múltbeli helyzetükről, mind jövőbeli kilátásaikról. A párt-affiliáció nagymérvű ha­tását ez esetben még az is jelzi, hogy a koalícióra szavazók vá- ( laszainak megoszlása a legin­kább a társadalom legnagyobb egy főre eső jövedelemmel ren­delkezett - viszonylag szűk - rétegének válaszmegoszlására i hasonlít. Az ország politikai helyzeté­nek megítélését 1991-májusa óta viszonylag erős stabilitás jel­lemzi. A vélemények megoszlá­sában január sem hozott válto­zást: az emberek majd fele (48%) a „jelenlegi helyzetet” „közepesnek”, több, mint ne­gyede (28%) „rossznak” tartot­ta; „jó”-nak 7, „nagyon rossz”­­nak 8%-uk értékelte. Hasonló a helyzet a politikai állapotokkal való elégedettség esetében is. Az ország lakosságának több, mint a fele (57%) elégedetlen a„poli­­tikai átalakulás folyamatával”. Az elégedettek a népesség egy­­harmadát (35%) teszik ki. A szavazói „tömbök” között, de a „koalíción” belül is mar­káns polaritás feszül. Míg a kormánypártok szavazóinak többsége (56%) a politikai át­alakulással való elégedettségét, addig az ellenzék és hozzájuk hasonlóan a kisgazdák többsé­ge (61, illetve 65%) az azzal va­ló elégedetlenséget fejezi ki. A „tartózkodók” többsége (63%), mint már annyi esetben, az el­lenzék álláspontját osztja. Nagy Lajos Géza HOGYAN ALAKUL CSALÁDJA ANYAGI HELYZETE A KÖVETKEZŐ EGY ÉV SORÁN - PÁRTPREFERENCIÁK SZERINT, SZÁZALÉKBAN 1992 JANUÁR 70 60 50 40 30 20 10 0 romlik r~iváltozatlan *rv#m mono« «I szavazni **nem tudja mir« szavazna Magyar Gallup Intézet 1992. A MAGYAR GAZDASÁG ÉS ÉLETSZÍNVONAL JELENE ES JÖVŐJE - AZ OPTIMISTÁK ARANYA PÁRTPREFERENCIÁK SZERINT 1992. JANUÁR •opOmMák: • httynt n»m rosu M • |év6b«i ntm romlik kUgyv Gallup Intim. 1982.

Next

/
Thumbnails
Contents