Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-12 / 8220. szám

Népszabadság, 1992.márc.9. a ,HA VASARNAP VALASZTANANK” Csak 34 százalék szavazna a kormánykoalícióra A Magyar Gallup Intézet 1992. január 16-a és 19-e kö­zött közvélemény-kutatást végzett az ország felnőtt la­kosságát reprezentáló 1000 fős mintán. A következőkben egy átfogóbb dolgozat néhány - a pártmeghatározottságok szem­pontjából különösen jellegze­tes - kérdéskörét ismertetjük. A vélemények társadalmi meghatározottságát vizsgálva megállapítható: változatlanul érvényesül az a korábban meg­figyelt tendencia, hogy a véle­mények megoszlását a legmar­kánsabban a kérdezettek pártpreferenciái befolyásolják. Mégpedig oly módon, hogy a koalíció pártjainak potenciális támogatói minden esetben - akár a gazdasági helyzetről, az életszínvonalról, a családok anyagi helyzetéről, vagy a po­litikai állapotok jelen és jövő­béli állapotáról van szó - a la­kosság egészénél kedvezőbb értékelést adnak. A „másik ol­dalra” - az ellenzéki pártok tá­mogatóira - határozottan kri­tikus, beállítódás jellemzők. A „tartózkodók” - a választási részvételt határozottan eluta­sítók -, valamint a kialakult pártpreferenciával nem ren­delkezők népes csoportja vala­mennyi vizsgált kérdéskörre az „ellenzékhez” hasonló módon reagál. A pártpreferenciákkal ren­delkezők elnagyolt - dichotom - felosztása azonban sok eset­ben elfedi az egyes „táboro­kon” belül tapasztalható véle­ményeltéréseket. Különösen azokat, amelyek a koalíció egyes pártjainak támogatói között fennállnak. A kisgazda- szimpatizánsok rendre „kilógnak” a sorból, válaszaik nem- egyszer na­gyobb hasonlóságot mutatnak az „ellenzék”, mint a „koalí­ció” támogatóinak véleményé­vel. Az „ellenzék" egysége­sebb képet mutat, jóllehet el­térések, sőt határozott ten­denciák is megfigyelhetők az egyes pártok támogatóinak véleményében. A szabad de­mokraták hívei általában visszafogottabbak, mint a má­sik két párt, s különösen mint a szocialisták szavazói. Ez utóbbiak az esetek többségé­ben a legkritikusabb állás­pontot képviselik. AZOK ARANYA, AKIK BÍZNAK A KORMÁNYBAN PÁRTPREFERENCIÁK SZERINT, SZÁZALÉKBAN ■ - —- ' 1992 JANUÁR MDF FKGP KDNP SZDSZ FIDESZ MSZP Magyar Gallup Intézet, 1992. i - V--------------------------­Mindenekelőtt nézzük meg, hogy miként alakultak a szava­zói szándékok és pártpreferen­ciák az év első hónapjában. A Magyar Gallup Intézet 1991. májusa óta havonta vizsgálja a lakosság pártpreferenciájának alakulását. A rendszeresen fel­tett nyitott kérdés így hangzik: „Ha a jövő vasárnap választás lenne Magyarországon, ön me­lyik pártra szavazna? 1992 januárjában a lakosság 26%-á bevallott szándéka sze­rint távol maradt volna a sza­vazástól, 19 %-a pedig - saját bevallása szerint - nem tudta volna, hogy mit tegyen. A pár­tok sorrendje a „kapott szava­zatok” alapján így alakult: első a Fidesz (34%), második az MDF (21%) és harmadik az SZDSZ (15%). Ezeket az MSZP (11%), az FKGP (8%), és a KDNP (5%) követi. Egyéb pártra a „szavazók” 6%-a vok­solna. Miként a vizsgált idő­szak egészére, januárra is érvé­nyes, hogy a „választók” több­sége az ellenzéki pártok vala­melyikére adná voksát, „ha a jövő vasárnap választás lenne Magyarországon”. A két „tábor” társadalmi-de­mográfiai összetételét nézve megállapítható, hogy az „ellen­zék” támogatói urbanizáltab­­bak, fiatalabbak, iskolázottab­bak és anyagilag jobb körülmé­nyek között élnek, mint a „ko­alíció” szimpatizánsai. Körük­ben nagyobb arányt képvisel­nek az aktív keresők - a külö­nösen a nem diplomás szellemi foglalkozásúak és szakmunká­sok - mint a kormánypárti sza­vazók esetében. Ez utóbbiak fele nyugdíjas. A „tartózko­dók” és a kialakult pártprefe­renciával nem rendelkezik cso­portja - társadalmi összetételét tekintve - inkább a „kaolíció­­val”, mint az „ellenzékkel” mutat hasonlóságot. A kormány tevékenységének lakossági megítélése 1991 de­cember és 1992 január közepe között nem változott. Az embe­rek négytizede bízik abban, hogy a „kormány jó irányba vezeti az országot”, a többi (55%) nem. A koalíciós pártok támogatói mindenki másnál - s f szolgáljon összehasonlítási ala- i pul bármely társadalmi-politi­kai csoport - kedvezőbb véle­ményen vannak. Háromnegye­dük bízik, s ötödük nem bízik a kormány munkájában. Miként minden más esetben, a jelen kérdésnél is az MDF szimpati­zánsai még a „kaolíción elül is kitűnnek pozitív attitűdjükkel (86%). A kisgazdák támogatói ezzel szemben meglehetősen visszafogottak: felük bizalmat, s majdnem felük (46%) bizal­matlanságot fogalmaz meg. Az ellenzéki szavazók kétharmada (67%) bizalmatlan a kor­mánnyal szemben, s a szabad demokratáktól a szocialisták felé menve a negatív vélemé­­nyűek aránya növekvő (SZDSZ 53, Fidesz 69, MSZP 83%). A „tartózkodók” az „ellenzék” táborához állnak igen közel: 29%-uk bízik, 64%-uk nem bí­zik abban, hogy a kormány jó irányba vezeti az országot. A kialakult pártpreferenciával nem rendellkezők többségének is (53%) negatív a véleménye. 1992 januárjában az ország jelenlegi gazdasági helyzetét az emberek több, mint fele „rossz”-nak (41%) vagy „na­gyon rossz”-nak (15%) tartot­ta, s a kialakult helyzetet négy­tizedük (41%) „közepes”-re ér­tékelte. Ami a közeljövő kilátá­sait illeti, az emberek 62%-a szerint a következő egy-két év­ben a gazdasági életben „még egy darabig romlással kell szá­molni”. A helyzet változatlan­ságával számolók aránya 19%, s a „kilábalásban” bízók köre 14%-ot tesz ki. A pártpreferenciák a már jel­zett módon alakítják a, vélemé­nyeket. A két kérdésre adott válaszok alapján kialakított mutató értékei is jól mutatják ezt. A lakosság ötödé (23%) „optimista” a gazdaság jelenét és jövőjét tekintve: a jelenlegi helyzetet nem tartja rossznak, s a jövőben sem vár romlást. A

Next

/
Thumbnails
Contents