Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-11 / 8219. szám
fin-amerikai országban rendóratta,-ét működtet nagykövetségein. Moszkvai embereink irodája egyébként a magyar nagykövetség •.pületében volt. és ha KGB-s. avagy i rendőri vezetőkkel akartak tárgyalni. akkor belépési engedélyt kellett kérniök a megjelölt objektumokba. Ennyit a viszonosságról. A kémelháritó csoportfőnökség ugyancsak az 1970-es évektől kezdve epitette a szocialista és az úgynevezett harmadik világbeli együttműködő országokban, nagykövetségeinken íz állambiztonsági összekötő tisztek hálózatát a viszonosság elve alapján. Erek a tisztek, a helyi állambiztonsngi szervekkel való áilanuó supcsoiattartas mellett, elvégeztek az adott országban elő. vagy tartósan kiküldött magyar állampolgárok kémelhárírási cs terrorvédelmi feladatait is Csupán erdekesseg, hogy elfcürokratizálocott és mindent nyilvántartó államigazgatásunk ellenére egyik országban sem stimmelt soha a munkaiig}.:- es a külügyminisztérium valamint a kémelhárítás ' névsora az egy-egy adott országban tartósan tartózkodó magyar állampolgárokról. Ezek a tisztek szabadságuk alatt a baratt beszélgetések során sok szörnyűséget meséltek el különösen az észak-koreai, az albán, a román és a kínai viszonyokról, valamint a he-' lyi elhárítás ellenük tett agresszív lépéseiről. Azonban a hivatalos politika ezekről ugyanúgy hallgatott, mint minden más, a lakosságot jobban érintő problémáról. Az eddig vázlatosan érintett kérdések után már fel lehet tenni azt a kérdést is. hogy ha már hallgatásra voltak, vannak ítélve az állambiztonsági szervek beosztottai, akkor legalább. ha konkrét kérdések alapján megszólaltatják őket a nyilvánosság előtt, miért hazudnak? Azért, mert 45 éven keresztül felsőbb és közvetlen vezetőiktől mást sem láttak, tapasztaltak. A hazudozás normává vált. Aki ezt a normát nem fogadta el. az elveszett ember volt. A magyar állambiztonsági szolgálat történetében egyetlen esetben fordult elő. hogy tiltakozása ellenére neveztek ki egy közhivatainokot állambiztonsági miniszterhelyettesnek. Rác: Pál addig külügyminiszter-helyettes volt. Sem az erkölcsi normarendszere, sem a gyomra nem tudta elviselni a tapasztaltakat és az elvárásokat Ez a több nyelvet beszélő européer az első adandó alkalommal visszament a külügybe és hamarosan meghalt. Elvesztése - gondolom - most a világra nyitás idején érezhető igazan. Még egy általános és a letűnt korszakra jellemző jelenséget kell megemlítenem. A kommunista pártok fennen hirdették az úgynevezett ketfrontos harc jelentőségét. Vagyis azt. hogy minden baloldali, túlzó, illetve jobboldali, revizionista elhajlás, gondolat és gyakorlat ellen fel kell lépni. A valóságban ez a tétel is hazugság volt. Az MDP-korszak politikájában. még Sztálin halála után sem merült fel, még elvi síkon sem a baioldaliság veszélye. Az MSZMP gyakorlatában egyetlen egyszer volt nyílt polémia, 1957-ben Kádár János és Révai József között a régi - 1956 előtti - gyakorlathoz való visszatérés kérdésében. Tehát a gyakorlat úgy alakult, hogy egy kicsit balosnak, ultrakommunistának. vagy 150 százalékos szovjetbaratnak lenni t például az 1960-as években egyes funkcionáriusoknál megfogalmazódott az az óhaj, hogy’jó lenne a Szovjetunióhoz csatlakozni tagköztársaságként, mert az megoldaná problémáinkat az olajszállítástól az államhatárokig), mindig bocsánatos bún volt, amit az ejnye-bejnye mellett cinkos kacsintás követett. De a hivatalostól a legártalmatlanabb módon eltérő gondolat felvetése felkeltette a hatalom gyanakvását és retorzióját. S mégha a legjobb esetben következmény nélkül is maradt az ilyen megnyilvánulás, azt soha nem felejtették el. nem bocsátották meg. Ezt velem együtt nemzedékem mindegyik tagja saját tapasztalásából ismén. Ha a politikában baloskodni csupán csínytevés, ellenben revízió alá vonni valamilyen szent dogmát ellenforradalmi gondolat, akkor az állambiztonsági szolgálat ehhez az elváráshoz szorosan igazodott mindegyik. úgynevezett szocialista országban. Miután a belső reakciót elhárító csoportfőnökség tevékenysége szorosan kapcsolódott az ideológiához és kisebb mértekben a katonai elhárítás is ugyanezt tette a fegyveres erők vonalán, készen van a képlet: aki konzervatív, mindenben túlzó és szélsóbalos nézeteket hangoztat az olyan derék öreg veteran, aki felett eljárt ugyan az idó. de hadd teljen kedve a nosztalgiában, mert a nn kutyánk kölyke..A politikai vezetés döntésén kívül ez volt a döntő oka annak, hogy a Cégen beiül soha nem indult fegyelmi .vizsgálat a koncepciós perek felelőseinek megállapítására és Péter Gábor államvédelmi altábornagy elleni büntetőper res az ítélet isi > tulajdonképpen Koncepciós ügy volt. mert nem a nemzetellenes diktatúra rémtetteiért es tömeges törvénysértéseiért lettek egynéhányan felelősségre vonva. Csupán a munkásmozgalmi káderek ügyének formai lezárását akarták ezzel jelképezni. Az 1945-1989 közötti időszakban csupán egyszer volt egy baloldali revizionista szervezkedési ügyben titkos nyomozás és eijárás. az 1960-as évek elején. Ezzel szemben, aki kimondta, hogy a király meztelen, de ezt a hivatalos politika és ideológia nem ismerte el, az belső ellenségnek minősült, így lett ellenség a gondolkodó értelmiségi, az avantgárd művész, a kíváncsi és elégedetlen fiatal, vagy a zúgolódó munkás. Ha pedig meg van rajzolva az ellenségkép, akkor akire ez ráülik, elhárítási kategóriát képez és ellenőrzés alatt kell tartani. így valósult meg világunkban az orweili