Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-11 / 8219. szám

IS Párizsba repült családi bevásárlás céljából. Ezeket az eseteket - ame­lyeknél csak szintbeli eltérések vol­tak. attól függően, hogy Budapesten, vagy a megyékben, járásokban, váro­sokban, vagy falvakban fordultak elő - a kocsmaasztal mellett, vagy a fo­lyosókon beszélték meg a munkatár­sak. Emberi tisztességüket, az egyen­lőség társadalmába vetett hitüket ezek az évek. évtizedek felmorzsol­ták. Volt, aki e kettős erkölcs láttán maga is korrupttá vált. Volt, aki megkérgesedett, elvesztette legszebb emberi érzéseit és hivatalnokká, munkagéppé vált és szerintem ezek azok az emberek, akik szélsőséges esetben nem tagadnák meg a tűzpa­­xancsot. hogy saját népükre lójjenek. Mások meghasonlottak, leszerel­tek <még kisebb fegyelmi vétség el­követésének megkockáztatásával isi. vagy a BM más területére mentek dolgozni i.ezt tettem én is), a szeren­csesek és a törtetők az 1971-ben igen széles körre kiterjedőn létrehozott SZT 'szigorúan titkos állományú operatív tiszti rendszer kínálta egy­­egy zsírosabb beosztást célozták meg maguknak Például Szkonk Lcnon rendóralezredes. a nem éppen élesel­méjűségéről közismert kémelháritási központi alosztályvezető a Csepel Művekhez ment üzembiztonsági fő­nöknek és még abban az évben 60 000 forint nyereségrészesedés: ka­pott. Ez akkoriban egy hadnagy­­egész évi illetményének felelt meg. A „létező szocializmus ” országai­nak nevezett világban a sztálini szovjet modell leghúbb másolatai a kommunista pártok voltak. A máso­lásban az állambiztonsági szolgála­tok kopírozása sikerült a legtökélete­sebben. Kubától Vietnamig ugyanaz a modell. Irányítása a párt politikai bizottságának kézivezérlésével, sze­repe a hatalom kivívásában, majd megszilárdításában és permanens védelmében, leszámolás az eltérő ideológiák és kultúrák hordozóival és a népi megmozdulások résztvevőivel, a politikai perek megrendezése a párt politikájának alátámasztására és a koordinált fellépés a nem szocia­lista országok ellen. Eltérések csupán egy lényeges és két részletkérdésben jelentkezhet­tek. A hírszerzés és az elhárítás fő fel­adata az USA. mint főellenség elleni harc volt. Ez egyformán kötelező volt mindegyik állambiztonsági szol­gálatra. A külső ellenség képét azon­ban az egyes országok geopolitikai helyzete kiegészítette. Például Bul­gáriában a görög és a török kérdések domináltak, c lengyeleknél, az NSZK mellett, a skandináv országok is. Mongólia, Kuba és Vietnam ellenség­képét a szomszédos - nem baráti - országok egészítették ki. Ami a részletkérdésekben való el­térést illeti: a Szovjetunión kívül csak az NDK-ban és Kínában volt/van külön állambiztonsági mi­nisztérium. A többinél a belügymi­niszter felügyelete alá tartoztak. Lengyelországban a katonai elhárí­tás a védelmi miniszter felügyelete alatt áll. míg a többinél az állambiz­­tonsági szolgálat része volt. A kínai, jugo^láv, albán és 1968 óta a román állambiztonsági szolgá­latokkal a pártok közötti kapcsola­tok elhidegüiése óta nem volt szerve­­zetszerű kapcsolat , A többi szolgálat között bilaterális egyezmények sza­bályozták az együttműködést. Ez ki­terjedt a rendszeres kölcsönös érde­keket érintő információk cseréjére, a tapasztalatok folyamatos átadására, szükség és lehetőség szerinti közös akciók végrehajtására, támogatásra a kiképzésben, technikai eszközök átadásara. Például az 1980-as évek elején a vietnami állambiztonsági szolgálatnak ajándékozott a magyar BM egy telefonlehallgató-központot. Ez azonban soha nem lépett műkö­désbe, men nem volt. aki felszerelje, működtesse és karbantartsa, végül is a rozsda manaléka lett az egész. 1967-ben ajándékoztunk nekik egy hordozható ujjnyomatrögzító beren­dezést, amit az eredeti telepek kime­rülése után többé már nem tudtak használni. Az 1970-es évektől az együttmű­ködő állambiztonsági szolgálatok ve­zetői általában 2-3 évenként felvált­va egymás országaiban találkoztak tapasztalatcserére. Ilyen volt nálunk is Balatonkenesén a Honvéd Üdülő­ben. A nemzeti küldöttségek ilyen­kor beszámoltak saját helyzetükről, tapasztalataikról a korszak politikai elvárásainak megfelelően és egyez­tették a további együttműködés fő irányait, Az együttműködés konkrétabb csatornája volt nálunk a szovjet ta­nácsadó csoport működése, amely­nek keretében mindegyik nagyobb állambiztonsági szervnél (és a rend­őrségnél isi külön tanácsadó műkö­dött. 1945-tól ezek a tanácsadó tisz­tek közvetlenül és operatívan be­avatkoztak a folyó ügyekbe (például Szeröv tábornok'). Sztálin halála után közvetlen iránya tószerepük fo­lyamatosan csökkent, míg 1956-bar. a tömeg és a rendőri forradalmi bi­zottságok követelésére elhagyták az országot, hogy 1956. november 4-e után visszatérienek. .Az állambizton­­sági és rendón szerveknél az 1970-es évektől az egyenjogúság irányába .mutató lépésnek mutatkozott, hogy összekötóirodának (és összekötő­­tisztnek) nevezték el a BM Roosevelt téri épületében működő KGB-kcp: i­­scletet (19S9 augusztusáig voltak a: épületben). Ugyanekkor a viszonos­ság elve alapján moszkvai nagykö­vetségünkön működni kezdtek a ma­gyar állambiztonsági és rendőn ösz­­szekötótisztek, diplomata (attaséi fe­déssel. .Az együttműködésnek ez a formája a nemzetközi kapcsolatok­ban ismert és elismert módja Példá­ul a hitlen Németország budapesti követségén egy Gestapo-tiszt volt a rendórattasé, vagy az USA több la-

Next

/
Thumbnails
Contents