Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-11 / 8219. szám

el. Ez az állapot teljesen megfelelt a kossuthi jellemzésnek: Akinek sokai parancsolnak, mit teljesítem nem kell, nem lehet, az megszokja nem teljesíteni azt is, amit kell, avagy lehet. ”

A konspirációs előírásoknak, amelyek nem csupán a munkára, a szolgálati viszonyokra, hanem a magánéletre, a társas kapcsolatokra, vagyis az egész életvitelre, az egyén egész magatartási formájára vonatkoznak és áthághatatlan korlátokat képeznek, van egy következményeiben súlyos járuléka, az erkölcsi leromlás. Ugyanis a konspiráció az élet minden részkérdésébe betolakodó magatartásforma, elhárító mechanizmus, amely a valóságot igyekezik a felismerhetetlenségig eltorzítottan tükrö-ni. Például bizonyos helyzetekben nen lehet az ismerősnek köszönni; önéi .nórzó mozgást kell végezni, hogy a lakás ne váljon ismertté .illetéktelen személy előtt; titkolni kell a tájékozódottságot olyan kérdésekben is, amelyeknek vajmi közük van a közvéleményt aktuálisan érdeklő problémákhoz; egy új ismerőst, akit a véletlen sodort a látókörbe a szükséges mértékig le kell ellenőrizni az önvédelem okán; a természetes emberi kíváncsiságnak megfelelő spontán érdeklődésre ellenőrizhetetlen, kitérő választ kell adni. És itt van a probléma gyökere! .Az állambiztonsági tisztnek minden titkos, vagy leplezett intézkedéséhez szüksége van a környezet által elfogadható legendára vagy ürügyre. (A legenda kitalált mese, az ürügy valamilyen megtörtént esethez, vagy létező személyhez kapcsolódik.! Tehát soha nem közölheti, hogy kiről (és ezért kér több személyről! és miért kér információt, hogy mit és miért akar elérni, vagy egy létező helyzetet megváltoztatni részben, vagy egészében. Ezt a ködösítést legendázásnak hí\ják. A legendát a szükség szerint az ügy súlyától függően, fedőigazol vány, fedórendszám stb. támasztja alá.

Namármost: a legendákkal átszőtt munkaidő végeztével ezt a hazugságstratégiát (amit a pszichológia bizonyos foglalkozásokkal együtt járó önvédelmi hazugságnak definiál» nem lehet a páncélszekrény kulcsával együtt leadni az ügyeletes tisztnek és a jól végzett munka tudatában gondtalanul visszatérni a meleg családi fészekbe. A legenda ugyanis interiorízálódik (beépül a tudatba),

az emberi természet részévé válik. Már azzal kezdődik, hogy a feleség sztereotip kérdésére, hogy hol voltál - értekezlet, ünnepség, taggyűlés a begyakorolt válasz. S ha a kérdésben az éjszaka is benne foglaltatott, akkor sem mondja meg. hogy akciót hajtott végre, vagy titkos megfigyelésen volt, hanem holmi ügyeletről, vagy’ vidéki kiszállásról'tesz említést. Innen kezdve a hazugság már nem önvédelem, a szolgálati titok megőrzése, hanem konzekvens hazudozás mindenkor és mindekivel szemben. Fiatal rendőrtisztként még elpirultam egy-egy füllentésnél és nagyon restelkedtem, ha valaki hazugságon csípett. Pár év alatt a titkosszolgálati munkában már szinte rosszul esett igazat mondani és olyankor még az-ellefikezője sem volt igaz az ’• általam előadottaknak. Természetesen itt nem rendszertelen hazudozásról van szó, hanem rend„-szerszemléletű, módszeresen kialakított viselkedésről, amely nem engedi meg, hogy az ember még váratlan helyzetben is kiessen a szerepéből.

• Például egy karitatív gyűjtés alkalmával nekem is. a jelenlévőkhöz hasonlóan, kisebb összeget kellett átadnom, amikor váratlanul a gyűjt ói vet elém rakták, s az ívre arcrezdülés és kézremegés nélkül azt a fedőnevet kellett aláírnom, amelyen az adott személyek ismertek.

Elhatározásomat, hogy papírra vessem - emlékezetből, volt munkatársak elbeszéléséből - tapasztalataimat, ezeknek a motívumoknak a harca előzte meg. És a motívumok harcából az igazság kimondásának kényszere került ki győztesen. Szeretném remélni, hogy mások is. akik nálam többet láttak, hallottak, tapasztaltak, hasonlóképpen le tudják győzni önmagukat.

Állításaimat nem tudom dokumentálni. írásos anyagokat nem lehetett hazavinni, vagy másképpen biztonságba helyezni. Sok dokumentumot megsemmisítettek, de van rá remény, hogy egy részük még a különböző irattárakban elfelejtve (amilyen rendetlenség van az országban! fekszik. A korabeli tanúk vagy meghaltak, vagy nem akarnak emlékezni. Igazamat csak azok fogiák megerősíteni, akik évtizedek múltán kutatják majd a letűnt kor emlékeit.

Korunkban az igazság kivívása Don Quijote-i vállalkozás, de annak kimondása se sokkal könnyebb feladat. Különösen hátrányos helyzetben vannak a fegyveres erők és testületek, a rendészeti szervek volt munkatársai, mert legális dokumentumokkal nem rendelkeznek, tanúk, szakértők nem állnak rendelkezésükre. Ugyanakkor velük szemben ott áll a hatalom, amelynek ..illetékes" képviselői mindent megcáfolhatnak. így járt Bokor Imre ezredes a Czinege-korszak negyedszázados háziszokásainak leleplezésével, amivel csupán a jéghegy csúcsát karcolta meg. .Állításait így is általános felhördülés követte és csak a parlamenti rízsgálóbizottság felállítása tette lehetővé, hogy a függöny eg- kissé fellebbenjen. Tolnai Kálmán bürttetésvégrehajtási ezredes nyilatkozata a büntetóintézetekben kialakult rabszolgamunkáról és visszaélésekről csak az akkor hivatalban lévő igazságügyi államtitkár cáfolatáig maradt életben és utána visszhang nélkül kimúlt. Ugyan kinek állna érdekében a társadalom páriáinak sorsát firtatni? Ilyen témára nem hoznak létre parlamenti vizsgálóbizottságot és tartok tőle, hog- a kriminológusok évek óta. de csendben elhangzott figelmeztetése ellenére ez a kérdés Mag-arországon nem lesz társadalmi vita tárg-a. Pedig itt is ketyeg eg- társadalmi robbanószerkezet óra mű ve.

Az úg-nevezett szocialista korszak hatalmi struktúrájának természetéből fakadó kettős erkölcsre az is jellemző, hog legmegbízhatóbb és leghatékonyabb támaszát, az államvédelmi-állambiztonsági szolgálatot kétszer koncként odahajította a népharagnak, hog csillapodjon. 1956. október 31-én Münnich belüg-miniszter adta ki a parancsot az államvédelmi szervek feloszlatásáról (lefegyverzésről nem volt ebben szó» és eg- pillanatig sem fájt a feje, hog az utcán meglincselik őket. Természetesen a szerv vezetői már régen biztonságban voltak (kivéve Miskolcon. ahol a népharag leszámolt velük» és csak a beosztott tisztek kerültek veszélyhelyzetbe és lincseltek meg néhányat. De november 4-e után uganez a dr. Münnich már jo néven vette, ha az általa cserbenha-