Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-11 / 8219. szám
Kapu, 1992/1-2.szám LL. egy volt m/in-AS jelentése a EAPu számAra O Gergely Attila A HATALOM ÁRNYÉKAIM NEM HALLGATHATOK (I. RÉSZ) A közvéleményhez fellebbezek, hogy értse és megértse a körülmények egymásra hatását, megítélje vagy elítélje ebben Játszott, nem mindig tudatosan vállalt szerepemet. Ajánlom fiaim Attila, Szilárd és Szabolcs nemzedékének, hogy levonva egy letűnt korszak tragédiáinak, hibáinak tanulságait egy őszintébb, igazságosabb és szebb világot építsenek, maguknak. Személyes mentségemre csak azt tudom felhozni, hogy egész pályafutásom során soha egyetlen beosztásra, Jelentősebb feladat végrehajtására önként nem Jelentkeztem, soha egyetlen érdekcsoportnak sem voltam tagja, a karrierért a kötelességszerúen végzett munkán kívül sem szóban, sem tettekben nem követtem el semmit. Mondvacsinált okokból j senkit nem Juttattam hátrányos helyzetbe, erőszakot senkivel szemben soha nem alkalmaztam. Talán ezek is okozhat- í ták, hogy mindig a legnehezebb feladatok frontján dolgoz- S tam, és nem kényelmes páholyból, a mindent jobban tudók j pozíciójából adhattam másoknak tanácsokat. Ezért a lelkiis- j méretemmel mindig kJ voltam békülve, és nem kellett szégyenkezzek, amikor borotválkozás közben a tükörben képmásomat megpillantottam. Az 1951. július 5-tól 1988. július 31-ig terjedő időszakban teljesített belügyi szolgálatomról a következőket jelentem: .Amikor 37 évi szolgálat után egyetértésemmel, a felső korhatár elérésével 1988. augusztus 31-én nyugállományba helyeztek, semmilyen sértődés, mellőzöttség miatti megbántottság nem volt bennem. Inkább a kíváncsiság hatott át. hogy’ milyen az az élet, amelyben nem parancsolnak és nem parancsolok, nincs főnököm, nincs igazodás. Fáradt voltam és pihenni vágytam. Az eltelt 18 hónap azonban nem pihenést. hanem fokozódó belső feszültséget. gyötrődést hozott. Napról napra fokozódott nyugtalanságom. Éreztem: cinkos vagyok és maradok, hogyha hallgatok. Igen ám. de ellenkező irányban is működnek a reflexek. 31 évig beosztásom a biztonsági szolgálathoz kötött, amely nemcsak munkakör, hanem életforma. Ebben az életmódban nincsen munkaidő, nincsenek egyéni gondok, problémák, érzelmi megnyilvánulások, hanem csak végrehajtásra váró feladatok, és mindezt a konspiráció, vagyis a munkát, a magánéletet, az egyén minden megnyilvánulását beburkoló titoktartás övezi Gondoljuk csak el. hogy az emberek - lelki egyensúlyuk megőrzése vagy helyreállítása érdekében - gondjaikat, kétségeiket és örömeiket megosztják egymással, megértést nyújtva és várva a bizalomért. A biztonsági szolgálatban ez ismeretlen. Ha a legjobb barátodban, munkatársadban megbízol és lelked titkát, rejtett gondolatodat rábízod, máris függő helyzetbe kerülsz, mert vagy jelenti az elöljárónak, vagy tartalékolja. hogy szükség esetén felhasználja ellened. Arról már nem is szólva, hogy dezertál és kiad az ellenségnek- .Azt pedig, hogy ki ez ellenség. azt a politika mondta meg. Láttuk már sokszor, hogyan lett az ellenségből barát és a barátból ellenség. Az ellenségképet a hatalom, a politika határozza meg, a biztonsági szolgálat - a dolgok természetéből adódóan - ezt csak kiszínezi, kiegészíti, veszélyességét felnagyítja, vagyis mindent elkövet, hogy a hatalom veszélyérzetét fokozza, mert ezáltal jut több pénzhez, nagyobb létszámhoz, szélesebb hatáskörhöz és jogkörhöz. Ez a titkosszolgálatok tevékenységi önmozgásának első számú törvénye. Kifejlődésének mértékét az szabja meg. hogy milyen a hatalom és a társadalom ellenőrzése e szolgálatok felett. A biztonsági szolgálat beosztottja arra ügyel, hogy ne hagyjon támadási felületet és a társas viszony fenntartása érdekében sokat beszél kollégáival, de semmit nem mond. persze önmagáról. Másról lehet, sőt! A konspiráció alakította megkérgesedett magatartás miatt fogalmazódott meg a fanyar kérdés: ki az a két öltönyös férfi az autóbuszon, akik nincsenek haragban és mégsem beszélgetnek egymással? Természetesen állambiztonsági tisztek - hangzik a helyes válasz. Mert a munkájukról nem beszélhetnek, hiszen meghallják mások is, egyéb témájuk pedig nincsen A közlési vágy ellen ható motívum a jogilag is szankcionált titoktartás: kötelezettség, amit leszereléskor ismét megerősítenek egy ismételten aláírandó titoktartási nyilatkozattal Namármost abban a világban, amelyben minden titoknak minősült, mindig a hatalomban lévő, döntésre jogosult főnök dönti el, hogy mi a titok, kinek a megnyilvánulása minősül titoksértésnek és kit kel! ezért büntetőeljárás alá vonni. Ezek után válik érthetővé, hogy volt tanítványom. Végvári József rendőrórnagy illegalitásba vonult saját hazájában.
