Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-02 / 8212. szám
Magyar Nemzet, 1992. február 26. Hűségmozgalmat. Nemegyszer a tények bizonyító ereje, esetleg alapos ismerete nélkül azt a hivatalos állami álláspontot kellett megerősíteniük, amely szerint jogos volt a magyarországi német ajkúak kollektív felelősségre vonása. A negatívumokat egyoldalúan felnagyító megállapítások •' - antidemokratikus, pártpolitikától . független, a társadalmi átalakulást elutasító, főleg kulákokból álló, szovjetellenes csoportosulásként kezelték a Hűségmozgalmat. Szerintük konzervatív, egyházi befolyás alatt állt, mancistaellenes volt, s nem képviselte a nemzetiségi létében fenyegetett németség védelmét, sőt az anyanyelvi oktatásról való lemondást követelte meg a csatlakozóktól. A pártállami önigazoló törekvés az antifasiszta szellemi ellenállást igyekezett jelentéktelen és káros próbálkozássá degradálni. hogy áköztudatban felerősíthesse a később kibontakozó, baloldali vezetésű ellenállási mozgalmakat. A Hűségmozgalom valóban nem vált párttá. A pirtonklvülisége tudatos volt: „Hívunk mindenkit, ...akinek nincsenek hátsó gondolatai, akinek számára a nagyvilágon e kívül nincs más hely”. Összefogta a Volksbundtól megfélemlített magyarországi németeket, képviselte érdekeiket, s nyílt szembehelyezkedésre, védekezésre ösztönözte őket. Mindezt akkor, amikor az 1920-1944 között ténykedő politikai pártok programjaiból hiányzott a mintául szolgáló, átfogó, demokratikus. azaz követésre méltó kisebbségi program. Éppen ezt a tehetetlenséget érzékelték a magyarhű német ajkúak bonyhádi szószólói. Ezt igazolja a már 1930-ban Bonyhádon megjelentetett német nyelvű Declaration, az 1933-ban a megyei sajtóban közreadott nyflt levél, majd Perczei Bélának az 1937-ben német nyelven kifejtett álláspontja: „A német anyanyelvű lakosságnak törvényeink értelmében joguk van anyanyelvűk használatára, régi erkölcseik és szokásaik megtartására, kultúrájuk fejlesztésére, gazdasági életük kiteijesztésére és egyesületbe való tömörülésre.” E gondolatot erősítette meg 1939 májusában Az Est című országos napilapban megjelent Nyflt levél Perczei Béla aláírásával. A Hűségmozgalom I 1943. március 15-i programnyilatko- Zalának és politikai gyakorlatának ^célja a nem magyar anyanyelvű polgártársaink nyelvi és népi sajátosságainak teljes tiszteletben tartása”. Valamennyi dokumentum 1930-tól kezdve következetesen felhívta «''figyelmet a náci felforgató tevékenység veszélyeire. Abban kétségkívül igaza van egyik történetírónknak, hogy a Hűségmozgalom „a nemzeti szocializmussal és a marxizmussal elvi alapról állt szemben”.. ‘. 1988-ban egy nemzetközi konferencián azt állította egy magyar történész, hogy „a magát nemzetiségi létében fenyegetettnek érző magyarországi németség körében kialakult egy olyan irányzat* amely ...egyre inkább külső támaszt keresett és talált”. Az igazsághoz közelebb áll Perczei Béla 1939-en kifejlett álláspontja: „a derék, józan és 'mindig becsületes sváb testvéreink” •eltérítését legnagyobbrészt idegenr ; bői jött izgatók” végezték, s ez „mé’ 'lyen elszomorító”. -k Ma már a források és a levéltári anyagok kutathatóak, még' élnek ' szemtanúk és az igazolványukat őrző hűségesek közül néhányan. A moz- 1 galom születésének 50. évfordulója alkalmat ad, szükségessé is teszi, hogy a Hűséggel a Hazához! mozgalom - sokoldalú és tárgyilagos elemzés alapján - történelmünkben a megfelelő helyére kerüljön. ,. Dr. Kolta László > • c. főiskolai docens i ■. . - • • ‘ 5
