Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-02 / 8212. szám

Magyar Nemzet, 1992. február 26. Hűségmozgalmat. Nemegyszer a té­nyek bizonyító ereje, esetleg alapos ismerete nélkül azt a hivatalos állami álláspontot kellett megerősíteniük, amely szerint jogos volt a magyaror­szági német ajkúak kollektív felelős­ségre vonása. A negatívumokat egy­oldalúan felnagyító megállapítások •' - antidemokratikus, pártpolitikától . független, a társadalmi átalakulást el­utasító, főleg kulákokból álló, szov­jetellenes csoportosulásként kezelték a Hűségmozgalmat. Szerintük kon­zervatív, egyházi befolyás alatt állt, mancistaellenes volt, s nem képvisel­te a nemzetiségi létében fenyegetett németség védelmét, sőt az anyanyel­vi oktatásról való lemondást követel­te meg a csatlakozóktól. A pártállami önigazoló törekvés az antifasiszta szellemi ellenállást igyekezett jelen­téktelen és káros próbálkozássá deg­radálni. hogy áköztudatban felerősít­hesse a később kibontakozó, balolda­li vezetésű ellenállási mozgalmakat. A Hűségmozgalom valóban nem vált párttá. A pirtonklvülisége tudatos volt: „Hívunk mindenkit, ...akinek nincsenek hátsó gondolatai, akinek számára a nagyvilágon e kívül nincs más hely”. Összefogta a Volksbund­­tól megfélemlített magyarországi né­meteket, képviselte érdekeiket, s nyílt szembehelyezkedésre, védekezésre ösztönözte őket. Mindezt akkor, ami­kor az 1920-1944 között ténykedő politikai pártok programjaiból hiány­zott a mintául szolgáló, átfogó, de­mokratikus. azaz követésre méltó ki­sebbségi program. Éppen ezt a tehe­tetlenséget érzékelték a magyarhű né­met ajkúak bonyhádi szószólói. Ezt igazolja a már 1930-ban Bonyhádon megjelentetett német nyelvű Declara­tion, az 1933-ban a megyei sajtóban közreadott nyflt levél, majd Perczei Bélának az 1937-ben német nyelven kifejtett álláspontja: „A német anya­nyelvű lakosságnak törvényeink értel­mében joguk van anyanyelvűk hasz­nálatára, régi erkölcseik és szokásaik megtartására, kultúrájuk fejlesztésére, gazdasági életük kiteijesztésére és egyesületbe való tömörülésre.” E gondolatot erősítette meg 1939 máju­sában Az Est című országos napilap­ban megjelent Nyflt levél Perczei Bé­la aláírásával. A Hűségmozgalom I 1943. március 15-i programnyilatko- Zalának és politikai gyakorlatának ^célja a nem magyar anyanyelvű pol­gártársaink nyelvi és népi sajátossága­inak teljes tiszteletben tartása”. Vala­mennyi dokumentum 1930-tól kezd­ve következetesen felhívta «''figyel­met a náci felforgató tevékenység ve­szélyeire. Abban kétségkívül igaza van egyik történetírónknak, hogy a Hűségmozgalom „a nemzeti szocia­lizmussal és a marxizmussal elvi alap­ról állt szemben”.. ‘. 1988-ban egy nemzetközi kon­ferencián azt állította egy magyar történész, hogy „a magát nemzetisé­gi létében fenyegetettnek érző ma­gyarországi németség körében ki­alakult egy olyan irányzat* amely ...egyre inkább külső támaszt kere­sett és talált”. Az igazsághoz köze­lebb áll Perczei Béla 1939-en kifej­lett álláspontja: „a derék, józan és 'mindig becsületes sváb testvéreink” •eltérítését legnagyobbrészt idegen­­r ; bői jött izgatók” végezték, s ez „mé­­’ 'lyen elszomorító”. -k Ma már a források és a levéltári anyagok kutathatóak, még' élnek ' szemtanúk és az igazolványukat őrző hűségesek közül néhányan. A moz- 1 galom születésének 50. évfordulója alkalmat ad, szükségessé is teszi, hogy a Hűséggel a Hazához! mozga­lom - sokoldalú és tárgyilagos elem­zés alapján - történelmünkben a megfelelő helyére kerüljön. ,. Dr. Kolta László > • c. főiskolai docens i ■. . - • • ‘ 5

Next

/
Thumbnails
Contents