Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-02 / 8212. szám

Magyar Nemzet; 1992. február 2b.

Csökkenő társadalmi szolidaritás

Több mint tízezer hajléktalan Budapesten

Síén Daniel Strömholm, a Svéd Ki'lályság nagykövete és a Bemd Reuter SPD-képviselő vezette német parlamenti küldöttség jelenlétében adta ál Demszky Gábor főpolgármester a hajléktalanok otthonát a ferencvárosi külső Mester utcában. Az átmeneü szálló százhuszonöt hajléktalannak nyújt lehetőséget a kulturált meghúzódásra. Azon túl, hogy a négyágyas szobák, az emeletenkénti közös tisztálkodók, a konyhák és az élelmiszer-tárolók viszonylagos komfortot nyújtanak a rászorulóknak, professzionális gondozók és orvosok is foglalkoznak velük.

Sokat beszélnek manapság a hajléktalanokról, mégis keveset tudunk rólunk. A Budaörsön néhány éve működő Hajléktalanok Rehabilitáciős Otthona saját lakóik körében végzett felmérése némi betekintést enged szociológiai összetételükbe. Eszerint ma egy tipikus budapesti hajléktalan 31 és 45 év közötti elvált vagy nőtlen férfi. A nemek közti megoszlás 9:1. Többségükben Kelet- Magyarországon születtek (55 százalék), a megyénkénti sorrendben a fővárost Borsod-Abaúj-Zemplén megye követi. Nagyobb részük legutolsó lakhelye azonban már Budapesten volt. Egyharmaduk hajléktalanságának ideje egy és öt év közé esik. Harminc százalékuknak korábban sem volt stabil lakhelye, csak szívességből fogadták be őket valahová.

A hiedelmekkel ellentétben többnyire nem szenvednek krónikus betegségben, akik viszont egészségkárosodottak, azok között a tüdő-, illetve az idegrendszeri bántalmakban szenvedők találhatók nagyobb számban. Több mint 80 százalékuknak nincs testi fogyatékossága. Megközelítőleg egyharmaduk nem panaszkodott semmiféle családi problémára, 20 százalékot meghaladóan viszont többfélére is, és nagyjából ugyanennyien a súlyos betegségükre.

Vezet körükben az a csoport, melynek tagjai az iparban dolgoztak, s 35 százalékuknak tíz -évnél hosszabb volt már a munkaviszonya. Egyharmaduknak azonban már több éve megszűnt a munkakönyves állása. Negyven százalékuknak nincs semmilyen foglalkozása. Képzettségüket tekintve legnagyobb arányban a szakmunkások találhatók közöttük (35 százalék), s származásukat is az jellemzi többnyire, hogy az apjuk szakmunkás. Az anyák között azonban messze a képzetlenek vezetnek.

Demszky Gábor megnyitójában

mindjárt az elején leszögezte, hogy a demokrácia rendje nem lehet embertelen rend, s az nem létezhet szociális gondoskodás nélkül. Egy közvélemény-kutatásra hivatkozva fejtegette, hogy az emberek egyre kevésbé tartják fontosnak az egymásról való gondoskodást, s szociális téren egyáltalán nem bíznak a pártokban sem. Valamennyi bizalom azonban még megmutatkozik az önkormányzatok és az egyházak iránt, s ezt ők szeretnék is megőrizni.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az emberek egyre nehezebben tudnak alkalmazkodini a megváltozott környezethez, nőnek a szegénység tömegei, ami egyrészt segélyezési gond, másrészt a családsegítő központoknak ad feladatokat. Vannak azonban, akik sehova se illenek. Több mint tízezer a hajléktalan, s az embereket irritálja a hajléktalanság, miként az is, ha a környezetükben szállást nyitnak. Ebből következően nem túl hálás politikai vállalás a hajléktalanok ügye.

Megköszönte a Népjóléü Minisztérium jelen lévő államtitkárának, Lakner Zoltánnak a tárca húszmilliós hozzájárulását az összességében hatvanmilhós beruházáshoz.

(krajczár)