Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-11 / 8200. szám

Antall József: elfogulatlanul szemléljük a Dél-afrikai Köztársaság fejlődését De Klerk elnök: Pretoria nyit a világ felé Magyar Hírlap, 1992.febr.6. MH-tudósítás___________________ A Dél-afrikai Köztársaság kész segíteni Magyarországnak minden olyan területen, amelyen számunkra hasznosítható tapasztalattal rendel­kezik, hogy elősegítse hazánk hely­zetének stabilizálódását és közele­dését Európához. Ezt Frederik Wil­lem de Klerk ajánlotta fel Göncz Árpádnak. A dél-afrikai elnök-kor­mányfő felesége, valamint Roelof | Frederik Botha külügyminiszter és Neil Peter van He: 'en :;ü’:igymi­­nisztériumi államtitkár kíséretében szerdán érkezett Göncz Árpád és Antall József meghívására Buda­pestre. A Kossuth téren katonai tiszteletadással köszöntötte a dísz­század a két államfőt, akik ezután a Parlament nándorfehérvári termé­ben kezdték meg tárgyalásaikat. A tervezettnél jóval hosszabbra sikeredett, igen jó hangulatú és kö­tetlen eszmecserén Göncz Árpád történelmi jelentőségűnek nevezte a dél-afrikai elnök látogatását. Gra­tulált De Klerknek az UNESCO- békedíjához, amelyet Nelson Man­delával együtt vett át — a magyar köztársasági elnök szavai szerint — „az évszázad egyik legnagyobb problémájának megoldása" érdeké­ben kifejtett tevékenységéért. A dél-afrikai politikus válaszá­ban emlékeztetett arra: hazája nem feledkezik meg arról, hogy Ma­gyarország úttörő szerepet játszott a kelet-közép-európai régióban az országához fűződő kapcsolatok normalizálásában. Felajánlotta: or­szága minden kormányzati és egyéb segítséget megad a magyar termékek és vállalatok piacra jutá­sához. A dél-afrikai vendéget legin­kább a magyarországi folyamatok • Folytatása a 3. oldalon • Folytatás az 1. oldalról érdekelték, amelyek éppen fordítva történnek, mint náluk: Magyaror­szágon a politikai problémákat nagyjából már megoldották, a gaz­daságban viszont egy sor feladat rendezése még hátravan. Érdeklő­désére válaszul Göncz Árpád el­mondta: bár hazánk az elmúlt év nagy válságait — az öbölháborút, a keleti piacok elvesztését és a jugo­szláviai krízist — sikeresen átvé­szelte, s a térség legstabilabb álla­ma maradt, nagy gondot okoz szá­munkra a munkanélküliség, és a gazdaság, különösen az agrárág­azat átalakításában a munka java még előttünk áll. Régiónk számára igen nagy nehézséget jelent a foly­tatódó tőkekiáramlás és az is, hogy az Európai Közösség még nem ; döntötte el: szélesíteni vagy mélyí­teni akarja-e az integrációt. Minde­nestre hazánknak egyetlen útja van — Európa, amiből Kelet-Európát sem lehet kihagyni, vélekedett. Antall József kormányfő dolgo­zószobájában fogadta Frederik Willem de Klerket. A magyar kor­mányfő elmondta: hazánk sokra becsüli azt az utat, amelyet a Dél­afrikai Köztársaság az állam és tár­sadalom átalakításában bejárt. A magunk szerény eszközeivel to­vábbi bíztatást kívánunk adni eh­hez. Elfogulatlanul szemléljük a DÁK történeti fejlődését és tisztá­ban vagyunk vele, hogy a fehér te­lepesek nem gyarmatosítói a tér­ségnek, hanem az őslakosokkal egyenrangú állampolgárai;— a problémák megoldását ebből a szemszögből kell tekinteni. A magyar miniszterelnök be­szélt az európai integrációhoz való csatlakozásunk jelentőségéről. Ha­táridőt nem akart meghúzni, de úgy véli, 1995. és az ezredforduló között érhetjük el az EK-tagságot. Addig is meg kívánjuk azonban erősíteni politikai és biztonsági szempontból a helyzetünket, és kapcsolatainkat az EK-val, amellyel máris kereskedelmi for­galmunk felét bonyolítjuk le. Mivel azonban a magyar külpo­litika több lábon áll, alapvető tö­rekvése, hogy jó kapcsolatokat építsen ki a világ minden térségé­vel,.így a dél-afrikaival is, hangsú­lyozta Antall József. Az érdek ter­mészetesen kölcsönös: aki hosszú távon akar berendezkedni Közép- Kelet-Európában, annak már most meg kell tennie ehhez az első lépé­seket. Magyarország a térség egyik kulcsállama lehet, ahol a dél-afri­kai befektetők ugyanolyan jó lehe­tőségeket találnak, mint az európa­iak és az amerikaiak. A kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tése érdekében Antall József cél­szerűnek tartaná, ha rövidesen egyezményt kötnénk a beruházás­védelemről és a kettős adóztatás el­kerüléséről. Ezenkívül lehetőséget lát a magyar fél az idegenforga­lom, az infrasturkturális kapcsola­tok — például a légiforgalom — , valamint közös vállakózások létre­hozására. De Klerk hazája belpolitikai helyzetét ismertetve elmondta: vi­szonylag rövid idő múlva, talán már az idén jelentős eredményeket érhetnek el, beleértve ideiglenes kormány létrehozását és a jelentős alkotmányreform végrehajtását is. Az elszigeteltségből kiszabadulva Pretoria nyit a világ felé, és hazánk kiszámítható patmerre talál a Dél­afrikai Köztársaságban. Bár hazája is jelentős élelmiszer-exportőr, akárcsak Magyarország, remélhe­tőleg vannak azért olyan termékek, amelyek szállítása révén jól kiegé­szítheti egymást a két ország a má­sik piacán. Bíztatta a magyar válla­latokat, hogy jelenjenek meg a po­tenciálisan sokat ígérő dél-afrikai piacon. A nap folyamán Frederik Wil­lem de Klerk és Antall József aláír­ta a „Nyilatkozat a magyar-dél-af­­rikai kapcsolatokról” című ok­mányt, Jeszenszky Géza és Roelof Frederik Botha pedig a részleges vízummentességről szóló megáll­apodást. Délután a dél-afrikai ál­lamfő találkozott Szabad György házelnökkel. •M. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents