Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-12 / 8201. szám

Új Magyarország# 1992.febr.8 /0 guk idejében sokszor egymással élethalálharcot vívó törekvések, érté- . kék, magatartásformák és céltu'datok voltak.- Mire gondol?- Például arra, hogy a mai gondolkodásunkban mennyire egyforma nagyrabecsüléssel szerepel mondjuk Battyhány, Széchenyi, Eötvös Jó­zsef és Kossuth Lajos alakja. Pedig ha egy időmetszetben vizsgáljuk ezeknek az óriásoknak az egymáshoz való viszonyát, látjuk, hogy Kos­suthnak például egyik legnagyobb ellenfele Széchenyi volt Széchenyi még azt is leírja Naplójában, hogy likvidálni kellene Kossuth Lajost. Pe-. tőfi Sándor pedig akasztófára küldené Batthyány Lajost Tudomásul kell vennünk, hogy a jelen politikai szituáció ugyanennyire bonyolult ez azonban nem jelenti azt, hogy a számunkra kibékf thetetlennek tűnő • ellentétek nem fognak feloldódni majd a történelmi folyamatban. Kell j hogy legyen bennünk elegendő türelem és bölcsesség ahhoz, hogy - I vállalva az ellenféllel a kíméletlen harcot - megtaláljuk, hogy hol az a l határ, amelyen túl a kíméletlenség már nemcsak egy személy vagy egy I csoport, hanem az egész nemzet ellen irányút A küzdelmet természe- I tesen yállalni kell, az előbb említett személyiségek is csak azáltal vál- i hattak termékeny szereplőivé a történelemnek, hogy végigharcolták ) harcaikat, és így belefolytak a közös nemzeti hagyományba. A politika j mai szereplői számára is ugyanaz a küzdelem logikája: teljes, feltétel j nélküli áldozatkészséggel kell részt venni benne, akár az üdvösségük ' kockáztatásával De meg kell találni azt a pontot, ahol már a nemzet ' üdvösségéről van szó. A határ megtalálása mindegyik fél részéről ta- - pin tatot, történelmi élményt feltételez, és bizonyos morális alapérté­keknek a kölcsönös tiszteletét- Úgy tapasztaltam, az elmúlt másfél főben a mai magyar politikai hadszín­tér nem mindegyik szereplője tudta megtalálni azt a bizonyos határt. Vajon a kulturális bizottság képes-e segíteni a politikai kultúra fejlődését is?- Csak nagyon-nagyon áttételesen, hiszen mi nem foglalkozunk napi ügyekkel Ami kifelé látszik, az nem a bizottság munkája, hanem az egyes tagok megnyilvánulása valamely kulturális vagy sajtóbotrány kapcsán. A bizottságon belül azonban törvényalkotással foglalkozunk. Lassan egy éve már a médiatörvénnyel birkózunk. Ez azt jelenti, hogy mi nem a rádió és televízió belső ügyeiről, műsorok átcsoportosításáról, strukturális változásokról tárgyalunk, hanem a jöv$ számára jgyek­­szűrik a lehető legkorrektebb törvénytervezetet összeállítani.- Melyek lesznek a nagyon várt médiatörvény jellegzetességei?- Két jelentős különbséget említhetek a régi rendszer tájékoztatási szokásaihoz viszonyítva. Az egyik a pártatlanság elvének érvényesíté­se, a másik pedig a választéknak, tehát az adók számának erőteljes nö­vekedése. A rádióban a televízióban és az írott sajtóban természetesen már ma is korlátozás nélkül megjelenhet a kormány bírálata. Tehát az a tény, hogy állami televízióról és rádióról van szó, amelyek költségve­tési intézmények és részben államigazgatási felügyelet alá tartoznak, nem jelenti egyben a kormány érdekképviseletét A közszolgálati mé-1 diák valamennyi politikai párt véleményét álláspontját részrehajlás ! nélkül kell hogy közvetítsék. A törvény azt fogja részletezően szabá­lyozni, hogyan lehet követni és betartani a pártatlanság elvét- Tényleg hogyan lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani? Időre, centire mé- < rik a műsorokat majd? ■- Egy-egy választási kampány időszakában még centizés is előfordul, hiszen nem mindegy, hogy az egyes pártoknak mennyi műsoridő jut De a mindennapi gyakorlatban nem a centizés a lényeg, hanem hogy kialakuljon a műsorszerkesztésnek és a hírközlésnek az a kultúrája, j amelynek segítségével világosan elkülönülnek a hírek és a kommentá- I rok. A pártatlanság e tekintetben azt jelenti, hogy egy száraz tényt nem 1 szabad sem nyelvi eszközökkel, sem valamiféle szerkesztési manipulá- j dóval, de még csak mimikával és gesztusokkal sem - értelmezni. Mert ! tilos ezáltal befolyásolni a nézőt-hallgatót. A törvény azt is lehetővé te- 1 szi, hogy annak, aki úgy érzi ez az elv sérelmet szenvedett, legyen mód­ja konkrét paragrafusokra hivatkozva tiltakozni. Minden fontos tekin­tetben követni akarjuk a BBC etikai kódexét.-A pártatlan tájékoztatáshoz tisztességes és nagyvonalú szakemberekre van szükség. Mi a garancia arra, hogy sikerül betartatni a törvényt?- A törvény arról is rendelkezik, hogy a két közszolgálati intézmény működését pártatlan felügyelőbizottság ellenőrizze. Tehát megszűnik a közvetlen érintkezés a politika és a média között- Kikből fog állni ez a bizottság? A médiatörvény

Next

/
Thumbnails
Contents