Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-12 / 8201. szám
Magyar Hírlap, 1992.febr.8. íl Egyre népszerűbb a Fidesz A Szonda Ipsos Közvélemény-kutató Intézet a Fidesz megbízásából 1991 januárjában és decemberében 1000 fős országos reprezentatív mintán felmérést végzett, hogy miként alakult a Fidesz támogatói köre, milyen képet alkot a közvélemény a pártról, valamint hogyan foglalnak állást a Fidesz és a többi párt hívei néhány napirenden lévő politikai kérdésben. Az 1991 elején végzett vizsgálat azt mutatta, hogy a parlamenti választások óta háromszorosára növekedett a Fidesz potenciális választóinak száma, és a párt eredeti választói bázisához újabb társadalmi csoportok csatlakoztak. A decemberi felmérés adatai a Fidesz támogatottságának stabilizálódásáról, sót további erősödéséről tanús-' kodnak. A felmérés során a megkérdezettek 25 %-a jelentette ki: ha most lennének a parlamenti választások, biztosan nem men-. ne el szavazni (januárban ez az arány még csak 18% volt). Azok között, akik szavazatukkal támogatnák valamelyik pártot, a parlamenti pártok közötti sorrend a következőképpen alakult: 1991. január 1991. december Fidesz 31% 34% SZDSZ 22% 16% MDF 14% 15% MSZP 6% 4% FKGP 10% 10% KDNP 6% 4% Az 1991 decemberi vizsgálat megállapította, hogy néhány társadalmi-demográfiai csoportban számottevően nőtt a Fidesz támogatottsága az év eleje óta. Szembetűnő a párt korosztályi jellegének fokozatos elhalványodása. 1990-ről 1991-re a Fidesz-választók zömét a többiektől elválasztó korosztályi határ 30 évről 35 évre nőn, az év elejétől az év végéig pedig ez a határ újabb öt- évvel, 40 évre emelkedett. A 35—39 éves korcsoportban a Fidesz támogatottsága 27%-ról 44%-ra növekedett. A diplomások és a szellemi foglalkozásúak között is bővült a párttal rokonszenvezők köre. Ma az értelmiségiek és vezető állásúak 46%-a, az egyéb szellemi foglalkozásúak 48%-a szavazna a Fideszre. A Fidesz „néppárti” jellegének erősödésére utal, hogy támogatottsága egyidejűleg a kevésbé képzett társadalmi csoportok között is növekedett: ma a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek, illetve a falusiak közül is többen szavaznának a Fideszre, mint az év elején. A felmérés adatai szerint a Fidesz jelenlegi támogatottsága viszonylag stabilnak látszik. A Fideszre szavazók 85%-a mondta azt, hogy biztosan (62%) vagy valószínűleg (23%) elmenne szavazni. Ez jelentős változás, mivel korábban a Fidesszel rokonszenvezők körében igen nagy volt azok aránya, akik inkább hajlottak arra, hogy távol maradjanak a választástól. A párt támogatottságának stabilitását mutatja az is, hogy a Fidesz „második opcióként” is az első helyre került. Azok közül, akik jelenleg valamelyik más pártra szavaznának, 32% választotta a Fideszt második pártként. Különösen gyakran választották a Fideszt második helyen az SZDSZ és az MSZP hívei (51, illetve 43 százalékban). De ami ennél sokkal meglepőbb: az MDF és az FKGP táborában is a Fidesz kapta a második legtöbb szavazatot, megelőzve a koalíciós partnereket. A Fidesz választói közül ezúttal is az SZDSZ-t választották a legtöbben második helyen, de érdekes változás a januári adatokhoz képest, hogy most a harmadik helyre az MSZP került, megelőzve az MDF-et A választói bázisok stabilitását mérte a felmérésnek az a kérdése, amely arra vonatkozott, hogy a megkérdezett mennyire biztos abban, miszerint a két év múlva következő parlamenti választásokon is azt a pártot fogja támogatni, amelyet most A Fidesz választói között a „szinte biztos” választók aránya 45% volt, míg a „ma még elég bizonytalan” válaszoké 20%. A többi párt szavazóinak válaszaival összehasonlítva a Fidesz-választók között a „habozók” aránya kisebb, mint a két nagy párt — az MDF és az SZDSZ — jelenlegi táborában, . de a 40% körüli biztos szavazó önmagában nem túlságosan magas arány. A Fidesz megítélése a közvéleményben A felmérés során feltett kérdések alkalmasak voltak azoknak a motívumoknak a feltárására, amelyek az egyes embereket a pártválasztásban befolyásolják. A felmérés eredményei cáfolják azt a sokszor hallható' vélekedést, miszerint a Fidesz szavazóbázisának növekedése annak következménye, hogy a választók kiábrándultak a többi pártból. Míg a Fidesz szavazói közül 19% indokolta választását azzal, hogy a többi párt csalódást okozott, addig ezt a választ az egyéb pártok választóinak 27%-a adta. A Fidesz támogatásának motívumai több esetben is jellegzetesen eltérnek a többi pártéitól. A Fidesz-választók 54%-a azért szavazna a pártra, „mert ők a jövő emberei” (a többi párt átlaga 18%), 46%-uk „szókimondó, következetes fellépésük miatt” (többi párt 22%). Figyelemreméltó, hogy a Fidesz választásában a gyakorlatias motívumok kisebb szerepet játszanak az előbbieknél. A Fidesz választói kevesebbszer említik választásuk indítékai között az érdekképviselet, a „program és célkitűzések” motívumát, valamint azt, hogy „olyan emberek állnak a párt élén, akik képesek az irányításra”, mint más pártok választói. Ami általában véve a kormányképességet illeti: a Fidesz-választók közül ugyanennyien választják ezt a pártot azért, „mert felkészültségük, hozzáértésük alkalmassá teszi őket a kormányzásra”, mint a többi párt választói saját pártjukat. Mindazonáltal nem ugyanolyan nagy a Fidesz előnye a többi párttal szemben, ha a választók arról mondanak véleményt, hogy melyik párt a leginkább alkalmas konkrét problémák megoldására, mint akkor, ha egy fiktív választási szituációban foglalnak állást. A felmérés során hat konkrét bel- és külpolitikai kérdésben kellett a válaszadóknak rangsorolniuk a pártokat aszerint, hogy melyik pártot tartják a legalkalmasabbnak az adott kérdés megoldására. Bár a hat kérdést együttvéve itt .is a Fideszt említik a leggyakrabban, az egyes kérdésekre adott válaszok között nagy a különbség. A választók nagy különbséggel a Fideszt tekintik a legalkalmasabbnak arra, hogy „a kultúra és a művelődés számára kedvező körülményeket teremtsen”, valamint, hogy ,jó légkört alakítson ki az országban". Ez kedvező eredmény a párt szempontjából, mert a vizsgálat szerint az általános támogatottságot növelő egyik legfontosabb tényező a jó légkör megteremtésébe vetett választói bizalom. A válaszadók a Fideszt (az MSZP mögött) a második legalkalmasabb pártnak tartják arra, hogy a szociális gondokon enyhítsen, és úgy vélik, hogy (az MSZP-vel együtt) a második legalkalmasabb párt arra, hogy , jó viszonyt alakítson ki a szomszédos országokkal”. Arra a kérdésre, hogy melyik párt a legalkalmasabb arra, hogy „egyenesbe hozza az ország gazdaságát”, a megkérdezettek legnagyobb csoportja (20%) azt a választ adta, hogy egyik sem. A pártok kormányképességének megítélésében szerepet játszik az is, hogy a választók találnak-e a vezető politikusok között olyan személyeket, akiket a következő választás után szívesen látnának a miniszterelnöki székben. A felmérés szerint ebből a szempontból a magyar közvélemény konzervatív, és mindig a már korábban is
