Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-12 / 8201. szám
Magyar Hírlap, 1992.febr.8. (V vezető tisztségeket betöltött politikusokat részesíti előnyben. A tíz nevet tartalmazó listáról a politikai életben már gyakorlatilag két éve nem szereplő Németh Miklóst választották a legtöbben (27%), a második helyre pedig Horn Gyula (19%) került. A jelenlegi miniszterelnök, Antall József kevesebb „szavazatot” kapott (14%), mint pártja, a Magyar Demokrata Fórum, a koalíció többi vezető politikusa közül pedig a közvélemény gyakorlatilag senkit sem látna szívesen a miniszterelnöki székben, hiszen mind Für Lajost, mind Surján Lászlót a megkérdezettek csupán 1%-a választotta. A megkérdezettek 11%-a vélte úgy, hogy a legközelebbi választás után legszívesebben Fidesz-politikust látna a miniszterelnöki tisztségben (Orbán Viktor 6%, Fodor Gábor 5%). Ennél gyengébb eredményt értek el a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ politikusai: Tölgyessy Pétert a megkérdezettek 3%-a, Dombach Alajost 2%-a választotta. Vélemények időszerű kérdésekről A felmérés hat konkrét, a közvéleményt foglalkoztató kérdés kapcsán (kárpótlás, egyházi ingatlanok, a magyar kisebbségek védelme, katonai kiadások, az igazságtétel és az expó) próbálta feltérképezni azt, hogy a válaszadók mennyire ismerik az egyes pártok álláspontját. Általában a megkérdezettek 30—50%-a nem tudott válaszolni ama a kérdésre, hogy a felsorolt álláspontok mely pártra a legjellemzőbbek.. Akik viszont megkísérelték a válaszadást, többnyire tájékozottnak bizonyultak, jól különböztették meg a kormánypárti és az ellenzéki álláspontokat. Az összképet tekintve elmondható, hogy a közvélemény a Fideszt tekinti a leghatározottabban ellenzéki pártnak. Az aktuális kérdések többségében a közvélemény állásfoglalása kedvező a Fidesz számára, inkább támogatja, mint elutasítja a párt által képviselt álláspontokat A kárpótlás kérdéséről a megkérdezettek 46%-a mondta, hogy nem ért egyet a törvénnyel, és csak 30%-uk támogatja azt. Az egyházi ingatlanokról a megkérdezettek 7%-a vélte úgy, hogy „semmit sem kellene visszaadni”, 57% szerint „csak a legszükségesebb ingatlanokat kell visszaadni”, a megkérdezettek 17%-ának véleménye szerint a legszükségesebbnél „többet kell visszaadni, de nem mindent”, és 17% azok aránya, akik szerint az egyháznak minden volt birtokát vissza kellene kapnia. Érdekes képet nyújtott a felmérés az ország közvéleményének az igazságtétel kérdésében elfoglalt álláspontjáról A megkérdezettek nagy többsége (63%) egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „a felelősségrevonás szorgalmazása a fontosab problémák megoldása elől vonja el a fegyelmet”, és csak 20%-uk nyilvánította ki egyet nem értését. Egy olyan tipológia alapján, amely három kérdésre adott válaszok szerint készült, a következő kép alakult ki: A tipológia tanácstalanságról, ambivalenciáról és a vélemények nagymértékű megosztottságáról tanúskodik. A megkérdezettek több mint felének válaszai annyira bizonytalanok vagy ellentmondásosak, hogy attitűdjük gyakorlatilag nem megállapítható. A részletesebb adatok egyértelműen kirajzolják a koalíció és az ellenzék közötti választóvonalat, bár érdekes, hogy az MDF és különösen a KDNP hívei között is sokan vannak a büntetőjogi felelősségre vonást elutasítók. Az ellenzéki pártok közül az SZDSZ elutasító álláspontja mellett a Fidesz támogatói az MSZP szavazói után következnek. konzisztens felelősségre MDF SZDSZFKGP vonó inkább felelősségre 25 16 28 vonó inkább 14 7 9 elutasító konzisztens 6 8 4 elutasító 15 13 7 inkonzisztens 10 21 12 ambivalens 30 36- 40 MSZP Fidesz KDNP összesen 58 8 24 14 5 12 7 10 12 7 10 7 25 17 14 17 20 17 17 17 33 39 28 35
