Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-11 / 8200. szám
168 Óra, 1992.febr.4. Százalékos közérzetjelentés Kinek hisz az állampolgár Növekszik a félelemfaktor A Magyar Népköztársaság lakói óvatos derűlátással néztek a rendszerváltás elé, a Magv ar Köztársaság lakói viszont nemrég már jóval borúlátóbban nyilatkoztak a közvélemény-kutatóknak. A Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete évek óta vizsgálja a politikai és a gazdasági életben zajló változásokat, s felméréseiről időnként gyorsjelentéseket készít A legfrissebbről Gazsó Ferenc szociológus, a közgazdaság-tudománvi egyetem tanára és Simon János szociológus, a Politikai Tudományok Intézetének oktatója beszélt munkatársunknak, Simkó Jánosnak. I- ÖDÖk nemrég egy itmeDetíelmérést végeztek. Mit vizsgáltak tulajdonképpen? SIMON JÁNOS: 1600 embert kerestünk meg szerte az országban, hogy megtudjuk, hogyan élik meg a demokratikus átmenetet, mi a véleményük az elmúlt kétéves demokratizálódási fejlődésről. Ez egy országos reprezentatív minta, tehát nem. életkor, iskolai végzettség szerint reprezentálja az ország népességét. Az első meglepetésünk az volt. hogy az 1600 megkeresett állampolgárból több mint 40ö-an megtagadták a választ. Az elmúlt tíz évben nem találkoztunk ilyen erős válaszmegtagadással. Nagy feszültségekkel találkoztunk az emberekben. Egyrészt az emberek jelentős része félt. másrészt ideges volt. harmadrészt sokan agresszívan reagáltak a kérdezöbiztos megkeresésére - és ezek a feszültségek valamilyen szempontból megjelentek a vizsgálatunk során is. I- Hogyan éliá meg jelenleg az állampolgárok a rendszerváltási, illetve hogyan véle-Ikedtek korábban, mondjuk egy évvel ezelőtt? GAZSÓ FERENC: Tulajdonképpen egy szorongó, túlfeszített, pesszimisztikus állampolgári attitűdről - talán már beállítódásról - beszélhetünk, hiszen az emberek kezdenek egy kicsit reményvesztettek lenni. De az állampolgárok mintegy 52 százaléka úgy érzi. hogy személyes élethelyzete egyértelműen rosszabbodott az elmúlt egv-két esztendőben. Vagyis úgv érzi. hogy amit társadalmi rendszerváltozásnak nevezünk, egybefonódik a létviszonyok rosszabbodásával, az életesélyek kedvezőtlenebb alakulásával. Az ifjúság is átéli ezt az egész helyzetet. I- A vizsgálatról készült gyorsjelentésben szerepel egy igen érdekes táblázat. Hadd idézzek belőle néhány adatot. A parasztok 62.9 százaléka, a munkások 82.3. a polgárok 46.5 százaléka ítéli meg úgy, hogy romlott a helyzetük. Ugy anez az arány a tisztviselőknél 31,5 százalék, az értelmiségieknél 140 százalék. És mindennek van egy nagyon érdekes ellenpontja: az állampolgár ügy gondolja, hogy a politikusoknak 78.7 százalékban. a vállalkozóknak 72.1 százalékban javult a belvzetük. Ez minek a következménye? . S. J.: Ha végignézzük a listát, azt látjuk, hogy az állampolgár a vesztesek közé sorolja önmagát. A rendszerváltozás előtt két hónappal - azaz az 1990. márciusi szabad választások előtt - kérdőíves vizsgálatot végeztünk arról, mit várnak az emberek a rendszerváltozással kapcsolatban. Akkor a megkérdezettek 60 százaléka úgy vélte, hogy a gazdasági helyzete javulni fog. 30 százaléka úgy. hogy nem fog lényegesebb változás bekövetkezni, és mindössze 10 százalékuk számított esetleg gazdaságihelyzet-romlásra. Egyfajta óvatos derűlátással néztek a rendszerváltásra, es ez az óvatos derűlátás több vonatkozásban is csalatkozott. Az egyik ilyen mutató az. hogy az emberek úgy érzik: ma rosszabbul állnak gazdaságilag. Persze az egy én szubjektív hely zetértékelése nagyon szoros összefüggésben van a politika teljesítményének megítélésével, tehát a többpártrendszer, az egyes pártok, a parlament, alapvetően a demokrácia működésének megítélésével.
