Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-11 / 8200. szám
Népszabadság, 1992.febr.6 Hankiss, Gombár: Nem mondok le! A médiákról kibontakozott politikai csata indokolttá tette, hogy megkérdezzük a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió elnökét: fejtsék ki véleményüket a kérdésről. Hankiss Elemért a Stanford Egyetem vendégprofesszori irodájában érte utol washingtoni tudósítónk, Gombár Csabával pedig itthon készítettünk interjút.- Hankiss úr, Antall miniszterelnök hét végi nyilatkozatából bizalmatlanság hallható ki, mintha a té(Folytatás az 1. oldalról)- Politikai megbízottakra, komisszárokra gondol?- Én nem használnék ilyen régi államszocialista kifejezést. Egyszerűen olyan emberek, akik teljesen mást akarnak csinálni a televízióból, mint amit én. Gombár Csabával együtt az az elképzelésem, hogy' Magyarországon minél több autonóm intézményre van szükség, mert csak ezek léte és együttműködése teremthet nyugati típusú demokráciát. Elképzelhető, hogy az alelnökjelöltek között lesz olyan, aki inkább egyfajta centralizáló, államosító irányban látják az ország gondjainak megoldását. E két koncepció egymást üti, és ha egymás mellett kell érvényesülnie, annak csak működésképtelenség lehet a következménye.- Most viszont mégiscsak működik a Magyar Televízió...- A televízió jól működik, a nézettsége emelkedik, a műsoraink - bár még rengeteg velük a probléma - egyre jobbak, gazdasági kérdéseink jelentős részét megoldottuk, a továbbiak is megoldódóban vannak. Nem látom tehát szükségét annak, hogy alelnökök jelenjenek meg a színen, nem tudom, hogy miben tudnának segíteni.- A KNDP után immár az MDF országos választmánya is felszólította önt, hogy mondjon le. Lemond?- Nem! Mivel a TV elnökének kinevezését és visszahívását törvény szabályozza, az ilyen felszólításoknak nem tulajdonítok különösebb jelentőséget.- Hát a már említett bizalmatlanságnak? vé „megszilárdítandó" vezetése nem működnék jogszerűen. Ön mit válaszol erre?- E szavakat szerintem is a bizalmatlanság szülhette, amiként a kormányzó pártok bizalmatlansága vezetett az alelnökök kinevezésével kapcsolatos lépésekre. Remélhetőleg az új médiatörvény olyan megoldást talál majd, hogy - amennyiben az elnök mellett e tisztséget is szükségesnek mi- Az szerintem politikailag felvert, mesterségesen kreált bizalmatlanság. Nem hiszem, hogy a sok millió nézőnk velünk szemben ilyen típusú politikai bizalmatlansággal viseltetnék.- Csupán bizonyos politikai kör tehát?- A televízió minden országban fontos terület a hatalom számára, érthető, ha különböző csoportok szeretnének a tévé - és a rádió - fölött nagyobb befolyást gyakorolni. A baj csak az, hogy nálunk még nincs meg a törvény, amely megszabná, hogy milyen szabályokon belül kell játszani azoknak, akik befolyásra törekednek. Ezért viszonylag nehezebb megőriznünk a függetlenségünket, mint egy nyugati televíziónak.- Csutka István, az MDF alelnöke a minap ismét bírálta a TV és a rádió mai vezetését, mondván, hogy az elnökök és törvénytelenül helyükre tett intendánsaik súlyos zavart okoznak a közszolgálati médiákban...- Csurka képviselő úr az elmúlt hónapokban többször igen felelőtlenül és demagóg módon nyilatkozott. Több ízben olyan mértékben követett el becsületsértést, hogy jogászaim és barátaim azt tanácsolták, hogy pereljem be őt. Ha megteszem, egészen biztos, hogy megnyertem volna a pert, de nem hiszem, hogy érdemes lenne ezen a szinten vitába keverednem vele, akit korábban, mint írót nagyra becsültem. Azt szeretném, ha az a hangnem, ami engem nagyon rossz korszakokra emlékeztet, nem válna általánosabbá, és nem kapna semmilyen hivatalos támogatást. nősíti - ne lehessen eleve beépített konfliktus elnök és alelnökök között, mert az valóban működésképtelenné tenné a televíziót. Nyilvánvaló, hogy ha most bizalmatlanságból erednek az alelnök-kinevezési törekvések, feltételezhetően olyan jelöltek is szóba kerülhetnek, akik mintegy ellenőriznék az elnök munkáját. (Folytatás a 6. oldalon)- Elképzelhető, hogy a kormánykoalíció koréiból a TV és a Rádió elnökei ellen indított össztűznek hatása lesz a még meg sem született média-törvényre, amelynek elfogadásához - tudjuk - kétharmados többség szükséges? Mi történik például. ha - mint a zalaegerszegi Balasko-Király show-ban elhangzott - egyszerűen „elkergeti” önöket a miniszterelnök?- Nem hiszem, hogy el lehetne csapni minket. A visszahívás mikéntjéről a kilencvenes törvény intézkedik, és abban több személynek van szerepe. Ami az új média-törvényt illeti, amennyiben az ellenzék úgy látja, hogy a mostani helyzetben valóban támadásról van szó, még inkább ragaszkodni fog azokhoz a garanciákhoz, amelyek mellett eddig is kitartott. Ugyanakkor a kormányzó pártok szakértői is tudják, hogy médiatörvény nélkül nem rendezhető normálisan a magyar társadalom - így a politika - és a médiák kapcsolata. Ök nyilván azt is tudják, hogy alelnökök kinevezésével ez a kapcsolat még átmenetileg sem rendezhető. Remélem, hogy józan belátásuk meg fogja győzni a kollegáikat: azon kell dolgozni, hogy a törvény lehetőleg hamar megszülessék, és olyan legyen, amely egyaránt jó az ország különböző politikai erőinek, az ellenzéki és a kormányzó pártok számára is. A törvény ugyanis nem egy évre készül, és a szerepek egy demokráciában idővel fel is cserélődhetnek. Serény Péter
