Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-11 / 8200. szám

erieimeoen a szovjet szuronyok négyén restaurálták a proletárdiktatúrái. es ennek a re*taurációs folyamatnak természetes része volt az a megtorlási hullám, amelynek alapdokumentuma 1957. február 26-án fogalmazódik meg Ennek folytatása a politikai bizottság 1957. július 2-án kelt határozata. Mindezek kvintesszenciája fogalmazódik meg a belüeyminiszter 1957. december 10-i. alábbi kijelentésében: keveslem a fizikai megsemmisitesek számát. Úgy hiszem, a megtorlás veres jellegének igénylését kevesen fogalmazták meg enynvire nyíltan a magyar történelemben.

Mit mondott Hruscsov?

I- 1957 júliusiban a politikai bizottság határozottan közli, bogy a bíróságoknak mi a dolguk. Mind a vádiratban, mind az ítéletben kifejezésre kell juttatniuk a proletárdiktatúra elnyomó funkcióját. I960 márciusának végén pedig kádár János kijelenti: nem áshatjuk alá bíróságaink ítéleteit, ha van is azokban némi egyencllenség. Ennyi az elmozdulás: kádár János a justizmordok sorozatát, a jog lábbal tiprásának példáit bizonyos .egyenetlenseg'-nek nevezi...

I - Ez a szóhasználat is kifejezi az egész j rendszer működésének jelleget. A hatalom ugyanis egyáltalán nem volt abban érdekeit. hogy különbséget tegyen a tekintetben. hogy ártatlan vagy kevésbé ártatlan embert itélnek-e el. Nem az határozta meg tevékenységét, hogy - például Dery Tibor, vagy. mondjuk, a Nagy lmre-per valamelyik vádlottja ártatlan-e vagy sem. hanem alapvétőén és döntően az. hogy a Szovjetunió ..hogy áll hozzá" mindezekhez... Viszszakanyarodva a jó király képéhez, illetve a dogmatikus szárnytól való elhatárolódás kérdéséhez: egy értelműén bizonyítható: ameddig 1961-ben a XXII. kongresszus Moszkvában nem dönt a személyi kultusz radikálisabb felszámolásáról, addig ez ügyben nálunk sem történik semmi. .Az 1962- es magyarországi párthatározatra sem belső indítékok alapján kerül sor. hanem nemzetközi indokok alapján. S az 1960-as részleges közkegyelem hátterében szintén szovjet sugalmazas áll. Hruscsov 1959 októberében részt vesz a magyar pártkongresszuson. és már ott világosan kimondja, milyen kényszerintézkedéseket kell tennie i az itteni politikai vezetésnek. Szokás volt akkoriban - mert ez igy szebben, jobban i hangzott - az ilyen határozatokat szimboii- • kus értékű ünnepekhez kötni. S mert 1959. ' november 7-re még nem sikerült ezt összehozni. hát áttették 1960. április 4-re. Önmagáért beszél, hogy mindezt mennyire titokban kezelték: a központi bizottság zart ülésen döntött erről, s nem engedték szélesebb pártplénum elé. amig az Elnöki Tanács . nyilvánosságra nem hozta az amnesztiát.

Mit akart Úszta Gyula?

I- Sőt a zárszóban Kádár János kifejezetten arra ad utasítást, hogy ne kerüljön szóba a párt szerepe. Tehát ne említödjék az. hogy a párt legfelsőbb testületé megtárgyalta a közkegyelem ügyét...- Épp ezek az eufémikus megoldások jellemzik az egész korszak kétlakisagát. kétarcúságát. Soha nem beszélnek például bírósagokról. mindig az igazságügyi szervezetet említik. Úgymiond: nem a birós'agokat irányítjuk, hanem az igazságügyi szervezet hozza meg a maga döntéseit. Tehát olyan nyelvi elterelő i had"mozdulatokkal élnek, amelvek elködösitik. hogy a politika tényleges irányítói valójában milyen politikai cikcakkokkal, elmozdulásokkal élnek.

1- Az 1960-as március végi központi bizottsági ülés jegyzőkönyvéből az is kiolvasható, hogy a pártvezetés még mindig baloldali támadástól tart. 1957 júniusában egy rohamot már sikerült elhárítani: Révaiékét.

! Azóta eltelt csaknem három év. de úgy látszik. még mindig erős baloldali nyomás alatt van a központi bizottság, illetve a politikai bizottság. Ennek jele az is. hogy ugyanakkor kap egyéni kegyelmet egyfelől Dery Tibor és Donátit Ferenc, másfelől Peter Gábor. Farkas Vladimir és Farkas Mi- 3 haly. Ez az utóbbi döntés különben, mint 2 ismeretes, igen kemény vitát váltott ki a M központi bizottságban.- Ezt a kemény vitát elsősorban azok provokálták. akik ugyanúgy reszesei voltak az 1956-ot megelőző korszak aiiminisztrativ. igazságügyi elnyomó gépezetének, mint az említett, börtönből feltételes szabadságra bocsátott személyek. Tessek csuk belegondolni abba. hogy ki volt

Révész Géza. miben játszott szerepet L’szta Gyula. Révész közismerten a katonai elhárítás vezetője volt. eléggé inkriminált időszakban. Úszta Gyula pedig Sólyom László és társai pereben az egyik ülnök szerepét töltötte be. Tehat olyan személyek szólaltak fel a szabadon bocsátás ellen, akik szinten részesei voltak az 1956 elötú megtorlási folyamatnak. És persze attól féltek: ha ezek az emberek kijönnek a börtönből. bizonyára szóvá fogják tenni azt. hogy amíg ők szenvedtek a börtönben, addig mások vezető pozíciót töltenek be a hatalomban.