Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-11 / 8200. szám
^Több százmillióba kerül a tíznapos betegszabadság Felháborodás a vállalatoknál A társadalombiztosítási járulék egyszázalékos megemelése, s ezzel párhuzamosan a dolgozói betegszabadság első tíz napjának finanszírozása a több ezer alkalmazottat foglalkoztató cégeket komoly anyagi megterheléssel érinti. Különösen most van ez így, amikor már a Tb Főigazgatóság külön is felhívta a figyelmüket arra: a tíz nap után fizetett betegszabadság összege még társadalombiztosításijárulék-köteles is. Mindenesetre a cégeknél teljes a zűrzavar ez ügyben. MH-informécIó _________ A tavaly év vége felé meghozott parlamenti döntés, amely egy százalékkal megemeli a társadalombiztosítási járulékot, illetve kötelezővé teszi a cégeknek, hogy dolgozóik betegszabadságának első tíz napját finanszírozzák, nagy felháborodást váltott ki, bár több esetben véleményükhöz nem vállalták nevük és cégük közzétételét. Persze a teljes döbbenet nem is csoda, hiszen az intézkedés majd minden esetben jelentős kiadásnövekedést jelent. A BKV-nál például, ahol csaknem 20 ezer embert foglalkoztatnak, e két intézkedés megközelítőleg 150 millió forint pluszterhet jelent — mondta Szegedi Tamás főosztálvezető. Az egyszázalékos tb-járulék-emelkedés a 7 milliárr dós bérköltségű vállalatnál 70 milliós kiadásemelkedésscl egyenlő, a tíznapos táppénz pedig mintegy 80 millióval növeli a költségeket. A Csepel Művek Fémműnél szintén végeztek számításokat arra vonatkozóan, hogyan érinti a törvény őket. A 10 napos betegszabadság finaszírozása 1440 főre számítva nekik közel 6,3 milliós kiadást jelent, a tb-járulék emelkedése pedig 4,8 millió forintot. Az összes kiadásnövekedésük tehát 11 millió forint — hangsúlyozta Simon Gyula osztályvezető. A Dunai Vasmű Acélművek kft.-jének 5500 dolgozójával együtt a tíznapos betegszabadság 24 milliós kiadásnövekedést, a tb egyszázalékos emelkedése pedig 17,5-18 millió forintot jelent. Az IBUSZ Rt. közgazdasági főosztályvezetője, Kozák Tamás elmondta, hogy a tíznapos betegszabadság bevezetése legalább hárommillió forint pluszkiadást jelent számukra, s így az erre a célra kifizetett költségeik a háromszorosára emelkednek. Az elmúlt évben 1100 dolgozójuk után 280 millió forint társadalombiztosítási járulékot fizettek ki. Ha csak a tavalyi bérekkel számolnak, akkor is közel hárommillió forinttal emelkednek meg költségeik, amihez még hozzá kell adni a betegszabadság után fizetendő tb-járulékot, amelynek pontos összegét még nem tudják. A főosztályvezető azt is elmondta, hogy ezek az új szabályok tulajdonképpen a kötött bérszabályozás visszacsempészését jelentik. Elvileg tehát növekedhetnek a cégek költségei minden következmény nélkül, az már más kérdés, hogyan tudják ennek terheit viselni. A komoly anyagi problémák mellett elmondható az is, hogy több vállalatnál teljes a jogbizonytalanság, kell-e fizetni tb-járulékot a tíznapos táppénzre fordított összeg után. A józan ész persze azt diktálná, ha a tíznapos táppénz tbellátást vált ki — márpedig ezt teszi —, akkor ne kelljen fizetni a járulékot. Ezzel azonban ellentétesen döntött a parlament, kötelezővé téve a betetegszabadságról szóló törvényben a tíz nap után a járulékfizetést. Az indok pedig az, hogy a betegszabadság tulajdonképpen szabadságnak számít, hiszen a nevében is benne van, az után pedig fizetni kell járulékot. Erről egyébként a főigazgatóság tájékoztatóban értesítette a vállalatokat a félreértések elkerülése végett — monta Kiss Lenke az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főosztályvezető-helyettese. Nem volt teljesen egyértelmű a cégeknek az sem, hogy a betegszabadság első tíz napját kell csak finanszírozniuk, vagy pedig a táppénz első három napját is. Mint ismeretes, tavaly még a vállalatoknak dolgozóik részére a táppénz első három napját kellett fizetniük, s ez évtől vezették be a betegszabadság intézményét, amelyből az első tíz napot kell a vállalatoknak fizetniük. \ két dolog nem teljesen ugyanaz, míg a betegszabadság a munkaügyi átlagkereset 75 százalékát jelenti, addig a táppénz az előző évi kereset 65 százaléka. S míg az előző tb-köteles, a táppénz nem az. Kiss Lenke hangsúlyozta; a betegszabadság kiváltja a háromnapos táppénz finanszírozását, azt tehát legalább nem kell fizetnie a cégeknek. Problémák adódtak az ügyben is, hogy minek a terhére számolhatják el a betegszabadságot a vállalatok. Végül is döntés született ez ügyben, s azt a bérjellegű egyéb költség terhére számolhatják el, s nem mint bérköltség. A jelentős terhek mellett sovány vigaszt jelenthet a vállalatoknak, hogy a törvény meghozatalára a parlament azért kényszerült, mert a tb közismerten nehéz anyagi gondokkal küzd, és a vállalatok mintegy 50 milliárd forinttal tartoznak neki. Mindenesetre egyelőre kérdéses: idén mennyi lesz az elmaradt tb-befizetés. • Kamasz Melinda—Veres Ibolya Magyar Hírlap, 1992.febr.6.
