Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-11 / 8200. szám
A pártházakat el lehet adni Az 1991. évi 44. számú, a pártok működéséhez szükséges országos székházak biztosításáról szóló törvény 1991. december 31 -i határidővel rendelte el a pártszékházak tulajdonba adását. Ebben a törvényben rendelkeztek arról, hogy a hat parlamenti, valamint további öt, parlamenten kívüli pártot az eddig is használt ingatlanokkal kapcsolatban a jövőben nem bérleti, hanem tulajdonjog illeti meg. A törvény végrehajtásával a kormány 1991 novemberében a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet bízta meg. Pénz Andrástól, a KVSZ igazgatójától a tulajdonba adás üteméről kértünk felvilágosítást. Mint megtudtuk, ha nem is az előírt határidőre, de hamarosan pont kerülhet a székházak körüli vitás kérdések végére. A törvény értelmében került párttulajdonba az MDF Bem téri, az SZDSZ Mérleg utcai, az MSZP Köztársaság téri, a KDNP Nagy Jenő utcai épülete. A kisgazdák éppen a napokban költöznek kiválasztott új épületükbe, a Hazafias Népfront egykori székházába, a Belgrád rakpartra. Azonban — miután a választási eredmények függvényében határozták meg az igényelhető terület nagyságát — az utóbbiak további irodákat kaptak a KDNP Nagy Jenő utcai székházában. A Fidesz a jelenlegi, Lendvay utcában lévő székháza mellett — választási eredményével arányban — szintén további területekre tart igényt. Az MDF hasonlóan. A két párt együtt mintegy 3300 négyzetméternyi ingatlanra vár, amit december 31-ig kellett volna teljesítenie a KVSZ-nek. Pénz András elmondta: az 1990 szeptemberében megalkotott 70-es törvényben, a különféle társadalmi szervezetektől megvont kezelői jog révén mintegy 150 ingatlannal rendelkezik a KVSZ a fővárosban. De ezek nagy részében a mai napig is bent vannak a korábbi kezelők és bérlők. Csak elvétve akad üres, vagy rövid idő alatt kiüríthető épület. Sajnálatos, hogy a pártoknak nem megfelelő az ezek közül felajánlott ingatlanok többsége. Az érthető is, hogy egy országos párt nem szívesen tenné át székhelyét — mondjuk — valamelyik, a szovjetek által itthagyott mátyásföldi laktanyába. A belvárosban viszont igen ritka a szabad irodaház. Mint megtudtuk, még az Alkotmánybíróság Váci úti épülete is szóba került, de akkor a bíróságot kellett volna máshol elhelyezni. A Fidesz az Andrássy úton választott egy MSZP kerületi székházat, az MDF pedig a Bimbó úton egy kisebb irodaépületet, de ez csak egy részét elégíti ki a pótigényeknek. A KVSZ igazgatója szerint mára két megoldás maradt: az első lehetőség szerint a kormány magára vállalja a pótigények pénzbeni megváltását, és ezzel lehetővé válik, hogy a pártok az Állami Vagyonügynökség által elvont belvárosi ingatlanok közül választhassanak, a számlát azonban a költségvetésnek kell állnia. A második lehetőség értelmében mielőbb meg kell alkotni az „új 70-es” törvényt, amelyben rendelkeznek a KVSZ kezelése alá vont épületek korábhi bérlőinek jogairól. (Ebbe a körbe tartozik például a szakszervezeti ingatlanok jelentős hányada.) Amíg ez az új törvény nem létezik, nem lehet felmondani a bérleti jogokat, nem lehet kiüríteni az épületeket. A miniszterelnök utasítására egy adhoc bizottság már hozzálátott ennek a fövénynek a megalkotásához. A 44-es törvény másik része a parlamenten kívüli, de a választásokon egy százaléknál több szavazatot gyűjtött öt pártról szólt. A törvény értelmében az eddigi bérleti szerződés helyett ezek a pártok is tulajdonba kapják a kiválasztott ingatlanokat. Az MSZMP, az MSZDP, az Agrárszövetség, a Vállalkozók Pártja, valamint a Hazafias Választási Koalíció utódpártjának részére — szintén a választási eredményektől függően — 400-800 négyzetméteres székházat kell biztosítania a KVSZ-nek, de nem feltétlenül azokat, amelyeket jelenleg is használnak. A pártok a felajánlott ingatlanok közül már választottak is, ami alapján a KVSZ megkezdte az eddigi bérlőkkel az áthelyezéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Mint megtudtuk, külön gondot jelent a szociáldemokraták kettéválása. A Baranyai-féle szárny a közelmúltban lemondott a Dohány utcai székház bérleti jogáról. Ók már választottak is két kisebb ingatlant. Petrasovits Anna azonban továbbra is a Dohány utcában — igaz az eddigi háromezer helyett nyolcszáz négyzetméternyi területen — kívánja vezetni a pártot. Nyilvánvalóan a bírósági határozat után születhet csak állásfoglalás a továbbiakról. Pénz András végül hangsúlyozta: a törvény értelmében pártokat illető tulajdonjog a jövőre nézve teljes és oszthatatlan s ezt a következő választásokon elért eredmény sem befolyásolhatja. Ha időközben egy párt esetleg megszűnik, átalakul vagy csupán nehéz anyagi helyzetbe kerül — a tagság jóváhagyása mellett — minden további nélkül értékesítheti országos székházát... •G. Z. Magyar Hírlap, 1992.febr.6.
