Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-11 / 8200. szám

Magyar Hírlap, 1992.febr.7.

Raskó György államtitkár a mezőgazdaság mozgásteréről

Az élelmiszer-gazdaságot a piactól idegen szerepkörbe

kényszerítették

A magyar mezőgazdaságban, sajátosságait is figyelembe véve, a piaci igényeknek megfelelő tulajdonosi struktúra érdekében négy, egymással szorosan összefüggő, de megoldásában markánsan eltérő feladatot kell végrehajtani. Elsősorban rendezni kell a földtulajdoni viszonyokat. Azaz a kolhoztípusú termelőszövetkezeteket — a magántulajdonon alapuló — valóságos szövetkezeteknek, gazdasági társaságoknak, vállalkozásoknak kell felváltaniuk.

Másodsorban gyorsítani kellene az állami mezőgazdaság és az élelmiszeripar privatizációját. Mindezek azonban olyan megoldást igényelnek, hogy folyamatosan megmaradjon az ágazat működőképessége, biztosított legyen a lakosság árban és minőségben jó színvonalú ellátása, és nem utolsósorban őrizzük meg az ágazat exportorientált jellegét. E kérdésekről beszélgettünk Raskó Györggyel, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával.

— Mi az elkövetkező években agrárgazdaságunk lehetséges mozgástere?

— A magyar agrártermelés nemzetgazdaságon bélüli súlya lényegesen nagyobb, mint a fejlett nyugati országokban. A GDP-ből való részesedése közel húsz százalék, az összes exportból huszonöt százalék, nem beszélve arról, hogy a ma még foglalkoztatottak mintég‘y húsz százalékának nyújt megélhetést. Különösen fontos az agrár- és élelmiszer-termékek pozitív export-import egyenlege, amely évente átlagosan másfél milliárd dollár körüli nettó devizahozammal járul hozzá az ország fizetőképességének a megőrzéséhez.

Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy az elmúlt évtizedek központi vezérlésű gazdaságpolitikája az élelmiszerárakat tudatosan alacsony szinten tartotta, nem engedett teret a valós ár- és értékviszonyoknak. Az élelmiszergazdaságot a piacgazdaságtól idegen, sajátos szociális szerepkörbe kényszerítene, és a termelői érdekeltséget döntően támogatásokkal tartotta fönn. Ennek következményeként alakultak ki a torz ipari és mezőgazdasági árarányok és érdekeltségi viszonyok. A támogatások már elmúlt évben is végrehajtott és folyamatos leépítése törvényszerűen felszínre hozta az élelmiszertermelés belső ellentmondásait, feszültségeit.

— Mit emelne ki ezekből?

— A magyar gazdaságban következetesen alkalmazott szigorú monetáris politika és a folyamatosan kialakuló piaci viszonyok követelményeinek a nagyüzemi szervezetek jelentős része nem tud megfelelni. A parlament által elfogadott és idén januártól éleibe lépett csődtörvény alapján ezek az üzemek felszámolásra kerülnek. A másik fontos tényező, hogy az átalakuló nemzetközi piacokon a

i agyar agrárexportnak új kihívásokkal és realitásokkal kell szembenéznie. A közepes minőségű tömegtermékeket korábban felvevő keleti piacok beszűkültek, illetve újra meg kell hódítani őket. Összességében a piacváltás új szemléletet, folyamatos alkalmazkodást és az ezt szolgáló korszerű intézmény- és eszközrendszer kialakítását igényli. E folyamat már megindult, de tudomásul kell venni, hogy még csak a kezdeti stádiumban vagyunk. Meggyőződésem. hogy nemzetközileg is versenyképes agrártermelés Magyarországon csak akkor valósulhat meg, ha következetesen végrehajtjuk a tulajdonviszonyok, benne a földtulajdon átalakítása, és új alapokra helyezzük agrárkereskedelmi politikánkat.

"*=Az elmúlt másfél év alatt az Országgyűlés megalkotta a tulajdon átalakítását szabályozó törvényeket, így a földtulajdon sorsát rendező kárpótlási törvényt, a szövetkezetekről szóló joganyagot, valamint az állami vagyon privatizációját szabályzó alapelveket, Rlmélelilcg — e sarkalatos törvények létező joghézagai ellenére — várhatóan 1992-ben, az agrárágazatban történelmi léptékű változásokra kerül sor. Ón miként vélekedik erről?

— Az. agrárkormányzat célja, hogy a termőföld, mint a mezőgazdasági termelés alapja — néhány speciális esetet kivéve — magántulajdonba kerüljön. E tekintetben az első és legfontosabb feladat, hogy az 1945-től államosított, illetve a magántulajdon sérelmére, szövetkezeti közös tulajdonná alakított termőföldek egy sajátos privatizációs megoldással, magyarul a kárpótlással, magánszemélyek tulajdonába kerüljenek. Az új földtulajdonosok az. eredeti földtulajdonnal rendelkezők és a szövetkezetek mai tagjai lesznek. A tulajdonosok eldönthetik, hogy termőföldjeiket